| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2023.01.25.
Szigorodik a tejfelvásárlás

Az elmúlt időszakban két nagy tejgyár is módosított a felvásárlási előírásokon, mégpedig hogy a literenként 0,25 mikrogrammnál több aflatoxint tartalmazó tejet nem fogják átvenni.
Az aflatoxin a természetben előforduló, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes gombaméreg, amelyet penészgombák termelnek, bizonyos gabonaféléket támad meg, ami aztán az állatok takarmányába is belekerülhet. Ami a felvásárlási árakat illetni, azzal jelenleg meg vannak elégedve a tejtermelők, de az elmúlt időszakban sok gazdaságot felszámoltak a bizonytalan piaci körülmények miatt.
A kispiaci Kovács Gézáék gazdaságában 60 fejőstehén van jelenleg, két naponta mintegy 3000 liter tejet adnak át a szabadkai tejgyárnak. A tehenek átlagosan napi 25-30 liter tejet adnak. A jelenlegi felvásárlási árakkal meg van elégedve a termelő, hiszen most egy liter tejért 72 dinárt fizetnek, plusz ehhez megy még a 10 dináros tejprémium.
Az oromi Madár Józsefék gazdaságában 15 fejős tehén van. A felvásárlási árakkal ők is meg vannak elégedve. Nekik a tejért literenkét 50 dinárt fizetnek, amihez jár még a 10 dináros tejprémium. A gazdaságokban a fejtörést leginkább az okozza most, hogy a felvásárlók folyamatosan módosítják az előírásokat és sok kritériumnak kell megfelelni.
Az országba egyébként tavaly több mint 166 millió euró értékben hoztak be külföldről tejet és tejtermékeket, legtöbbet Németországból és Lengyelországból. Az illetékesek szerint a behozatali tejhez olcsóbban hozzá tudnak jutni a tejgyárak, mert az Európai Unióban olcsóbb a termelés.
Bővebben:

 




Szigorodik a tejfelvásárlás