| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.23.
Lélekablak Magyarkanizsán

Lélekablak – A szabadság ára címmel tartott nagy sikerű előadást Rékasi Károly színművész január 20-án, kedden este Magyarkanizsán. A Cnesában lezajlott eseményre sokan eljöttek. Voltak, akik Márai Sándor írói munkássága előtt tisztelegtek, mások kifejezetten Rékasi Károly miatt érkeztek. A magyarországi szappanoperából is ismert színész előadását látva azonban senkinek nem jutott eszébe egykori szerepével azonosítani, hisz olyan produkciót láthattak ...

   2026.01.22.
Fényes Vince, tele pince - ködös Vince, üres pince

Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében. 
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak. 

   2026.01.21.
A Rómeó és Júlia Magyarkanizsán

 A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.  
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ...

   2026.01.21.
Drágább sertéshús, elégedetlen tenyésztők

Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak. 
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is. 
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően. 

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

 
Keresés
 

   2023.01.13.
Megmenekülhet a pusztulástól a kamarási vasútállomás

Kamarás parkerdő a XIX. és XX. század fordulóján a régió egyik legkedveltebb üdülőhelye volt. Népszerűsége Palicséval vetekedett. A fürdőhelyet leginkább a szegediek látogatták, akik vonattal érkeztek. Az erdőhöz vezető út elején állt a kamarási vasútállomás, amely még ma is, romos állapotában is lenyűgöző.
Magyarkanizsa közgyűlése az óév utolsó napjaiban kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A szerbiai vasutak nem érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem.
Vass Zoltán horgosi történészt, a Magyarkanizsai Községi Tanács tagját kérdeztük az épület felújításának és hasznosításának lehetőségeiről.
- Azt szeretnénk elsősorban megakadályozni, hogy az épület összeomoljon. A tetőszerkezete már évtizedek óta nagyon rossz állapotban van, s valószínűleg nem sokáig bírja már. Viszont azt szeretnénk, hogy az épület az utókor számára is megmaradjon, hisz építészeti szempontból nemcsak a település, hanem a régió számára is jelentős. Az 1900-as évek legelején építették, amikor Kamaráserdő az egész környék egyik legnépszerűbb turisztikai központja volt. Az akkori szegedi elit és középosztály ide járt ki szórakozni, s igény volt rá, hogy egy önálló vasúti megállót létesítsenek a számukra. Az épületet Magyar Ede tervezte. Az ő neve a Délvidéken nem sokat mond, de Szegeden és környékén nagyon nagy kultuszra tett szert, az általa tervezett épületek már több mint száz éve bizonyítják, hogy milyen nagy szaktudással és szépérzékkel rendelkezett. Eklektikus és szecessziós elemeket alkalmazva dolgozott, s mint ilyen, ma ez az épület egyedüli a Szerbiához tartozó területeken. Mindezek miatt, ha lehetőségünk van rá, akkor meg kell őriznünk ezt az épületet, s arra kell törekedni, hogy unokáink is láthassák.
A vasút nem érdekelt abban, hogy az épületet felújítsa és valamilyen formában hasznosítsa?
- Az épület sajnos nem került bele a felújítási tervbe, amikor a Szabadka-Szeged közti vasúti pálya rekonstrukcióját megkezdték, s később sem sikerült meggyőzni az illetékeseket, hogy jó lenne, ha ezt az épületet megmentenénk. Úgy tudjuk, hogy a vasútnak semmiféle szándéka sem volt vele, ők már benne lettek volna a bontásban is. Szerencsére ez nem történhetett meg, hisz a Községközi Műemlékvédelmi Intézet már korábban védelem alá helyezte az épületet. Viszont a vasútnak semmilyen szinten sem igénye, sem szüksége nem volt arra, hogy ezzel az épülettel bármit is kezdjen, úgyhogy emiatt is próbálkozunk most azzal, hogy ha ők ebbe nem invesztálnak, akkor községi szinten valamilyen megoldást találjunk az épület jövőjével kapcsolatban.
Milyen elképzelések vannak, hogyan lehetne hasznosítani az épületet?
- Az elsődleges az kellene, hogy legyen, hogy megóvjuk, ne menjen még jobban tönkre. A második lépés, hogy készíttessünk rá egy felújítási tervdokumentációt, ami építészeti szempontból fontos, hogy hogyan is kellene az objektumot helyre állítani. A harmadik lépés pedig, hogy minderre valahonnan forrásokat kellene találni, mert mindez messze-messze túlmutat a település vagy a község pénzügyi lehetőségein. A projekt akkor valósulhat meg, ha egy megfelelő támogatóval, s egy komolyabb pályázattal be tudunk futni, s csak utána tudunk majd arról beszélgetni, hogy milyen tartalommal is lehetne ezt az épületet feltölteni.
Horgoson az emberek fantáziája viszont már beindult. Többen mondták, hogy esetleg falumúzeumot lehetne ott létesíteni.
- Nagyon sok ötletet hallottunk, viszont ezekhez pénzt is elő kellene teremteni. Történészként én azt kellene, hogy mondjam, hogy múzeumot kell ott kialakítani. Viszont, ha reálisak akarunk lenni, akkor egy múzeumnak közönség is kell, viszont jelen pillanatban nem látom azt, hogy ki az, aki egy ilyen múzeumot fenn tudna tartani. Sokkal jobb lenne, ha egy picit sikerülne a gazdaság irányába eltolni az egész történetet, például, ha valaki fantáziát látna abban, hogy ott, korhű berendezéssel minőségi éttermet kezdjen el üzemeltetni. Abból a jelen kornak is lehetne egy olyan látványossága, turisztikai kínálata, ami miatt akár távolabbi településekről is ide látogatnának az emberek. Igazából az ötletelés szintjén tart még jelen pillanatban a történet. Most az a fontos, hogy megóvjuk az épületet, figyeljük a pályázatokat, s amikor lehetőség lesz rá, akkor teljes egészében felújítsuk a kamarási vasútállomás épületét.
Bővebben:

 




Megmenekülhet a pusztulástól a kamarási vasútállomás