| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.18.
A Bábvilág kapujában

A Bábvilág kapujában elnevezéssel tartottak továbbképzést Tóthfaluban a topolyai Brunszvik Teréz Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete és a Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény közös szervezésében. Az eseménynek a helyi óvoda adott otthont. 


Tótfaluban első alkalommal szervezték meg az eseményt, amelyen elsőként a helyi óvodás gyerekek A kis gömböc című bábelőadást tekinthették meg a magyarkanizsai Bóbita Bábcsoport előadásában. 

   2026.03.17.
Papírszínházi foglalkozás Horgoson

Interaktív mesefoglalkozást tartottak a József Attila Könyvtár horgosi fiókkönyvtárában. A programban a Kárász Karolina Általános Iskola harmadikosai vettek részt. 


A különleges, papírszínházi foglalkozást a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár gyermekrészlegének könyvtárosa tartotta. 


A foglalkozás témája Janikovszky Éva Bertalan és Barnabás című műve volt. Feldolgozása kártyák segítségével, közös játékkal ...

   2026.03.16.
Középiskolák Börzéje Magyarkanizsán

A környező települések középiskoláit, gimnáziumait és lakhatási lehetőségeit ismerhették meg a hetedik és a nyolcadik osztályos tanulók Magyarkanizsán. 


A Középiskolák Börzéjét már 14-dik alkalommal szervezte meg a helyi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola. Az Ady épületében szervezték meg az eseményt, ahol az osztálytermekben egy-egy középiskola, gimnázium kapott helyett. A gyerekek így közel két órán át ismerkedhettek az intézményekkel. 

   2026.03.16.
Lelki megújulás

Horgoson zajlott március 14-én, szombaton a Szabadkai Egyházmegye nagyböjti bűnbánati napja, melyre a környékből és távolabbról is sok hívő érkezett. A bevezető imádsággal kezdődő eseményt a Havas Boldogasszony Római Katolikus templomban tartották, ezt követően pedig a szegedi Ft. Dr. Serfőző Levente atya előadására került sor. 
Ezután keresztutat jártak a Kálvárián, majd szentségimádással, gyónással és zsolozsmával folytatódott a lelki nap, ...

   2026.03.16.
Pályázatok tömkelege

Pénteken Oromhegyesen gyűltek össze azok a helyi és környékbeli gazdák, akik a pályázati lehetőségekről szerettek volna bővebben érdeklődni. Erre alkalmuk is nyílt, ugyanis Juhász Attila, mezőgazdasági államtitkár és Tóth Zoltán, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes számolt be az időszerű és a közeljövőben várható köztársasági és tartományi pályázatokról. A Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében megvalósult fórum oromhegyesi állomása ...

 
Keresés
 

   2023.01.13.
Megmenekülhet a pusztulástól a kamarási vasútállomás

Kamarás parkerdő a XIX. és XX. század fordulóján a régió egyik legkedveltebb üdülőhelye volt. Népszerűsége Palicséval vetekedett. A fürdőhelyet leginkább a szegediek látogatták, akik vonattal érkeztek. Az erdőhöz vezető út elején állt a kamarási vasútállomás, amely még ma is, romos állapotában is lenyűgöző.
Magyarkanizsa közgyűlése az óév utolsó napjaiban kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A szerbiai vasutak nem érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem.
Vass Zoltán horgosi történészt, a Magyarkanizsai Községi Tanács tagját kérdeztük az épület felújításának és hasznosításának lehetőségeiről.
- Azt szeretnénk elsősorban megakadályozni, hogy az épület összeomoljon. A tetőszerkezete már évtizedek óta nagyon rossz állapotban van, s valószínűleg nem sokáig bírja már. Viszont azt szeretnénk, hogy az épület az utókor számára is megmaradjon, hisz építészeti szempontból nemcsak a település, hanem a régió számára is jelentős. Az 1900-as évek legelején építették, amikor Kamaráserdő az egész környék egyik legnépszerűbb turisztikai központja volt. Az akkori szegedi elit és középosztály ide járt ki szórakozni, s igény volt rá, hogy egy önálló vasúti megállót létesítsenek a számukra. Az épületet Magyar Ede tervezte. Az ő neve a Délvidéken nem sokat mond, de Szegeden és környékén nagyon nagy kultuszra tett szert, az általa tervezett épületek már több mint száz éve bizonyítják, hogy milyen nagy szaktudással és szépérzékkel rendelkezett. Eklektikus és szecessziós elemeket alkalmazva dolgozott, s mint ilyen, ma ez az épület egyedüli a Szerbiához tartozó területeken. Mindezek miatt, ha lehetőségünk van rá, akkor meg kell őriznünk ezt az épületet, s arra kell törekedni, hogy unokáink is láthassák.
A vasút nem érdekelt abban, hogy az épületet felújítsa és valamilyen formában hasznosítsa?
- Az épület sajnos nem került bele a felújítási tervbe, amikor a Szabadka-Szeged közti vasúti pálya rekonstrukcióját megkezdték, s később sem sikerült meggyőzni az illetékeseket, hogy jó lenne, ha ezt az épületet megmentenénk. Úgy tudjuk, hogy a vasútnak semmiféle szándéka sem volt vele, ők már benne lettek volna a bontásban is. Szerencsére ez nem történhetett meg, hisz a Községközi Műemlékvédelmi Intézet már korábban védelem alá helyezte az épületet. Viszont a vasútnak semmilyen szinten sem igénye, sem szüksége nem volt arra, hogy ezzel az épülettel bármit is kezdjen, úgyhogy emiatt is próbálkozunk most azzal, hogy ha ők ebbe nem invesztálnak, akkor községi szinten valamilyen megoldást találjunk az épület jövőjével kapcsolatban.
Milyen elképzelések vannak, hogyan lehetne hasznosítani az épületet?
- Az elsődleges az kellene, hogy legyen, hogy megóvjuk, ne menjen még jobban tönkre. A második lépés, hogy készíttessünk rá egy felújítási tervdokumentációt, ami építészeti szempontból fontos, hogy hogyan is kellene az objektumot helyre állítani. A harmadik lépés pedig, hogy minderre valahonnan forrásokat kellene találni, mert mindez messze-messze túlmutat a település vagy a község pénzügyi lehetőségein. A projekt akkor valósulhat meg, ha egy megfelelő támogatóval, s egy komolyabb pályázattal be tudunk futni, s csak utána tudunk majd arról beszélgetni, hogy milyen tartalommal is lehetne ezt az épületet feltölteni.
Horgoson az emberek fantáziája viszont már beindult. Többen mondták, hogy esetleg falumúzeumot lehetne ott létesíteni.
- Nagyon sok ötletet hallottunk, viszont ezekhez pénzt is elő kellene teremteni. Történészként én azt kellene, hogy mondjam, hogy múzeumot kell ott kialakítani. Viszont, ha reálisak akarunk lenni, akkor egy múzeumnak közönség is kell, viszont jelen pillanatban nem látom azt, hogy ki az, aki egy ilyen múzeumot fenn tudna tartani. Sokkal jobb lenne, ha egy picit sikerülne a gazdaság irányába eltolni az egész történetet, például, ha valaki fantáziát látna abban, hogy ott, korhű berendezéssel minőségi éttermet kezdjen el üzemeltetni. Abból a jelen kornak is lehetne egy olyan látványossága, turisztikai kínálata, ami miatt akár távolabbi településekről is ide látogatnának az emberek. Igazából az ötletelés szintjén tart még jelen pillanatban a történet. Most az a fontos, hogy megóvjuk az épületet, figyeljük a pályázatokat, s amikor lehetőség lesz rá, akkor teljes egészében felújítsuk a kamarási vasútállomás épületét.
Bővebben:

 




Megmenekülhet a pusztulástól a kamarási vasútállomás