| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.20.
Szépen fejlődnek a kalászosok

Az őszi kalászosok szépen fejlődnek Magyarkanizsa községben, míg az olajrepcével bevetett parcellák nagyobb százaléka ki sem kelt, vagy ha igen, akkor nem biztos, hogy meg tud erősödni. 
Ebből kifolyólag várhatóan a tervezetnél még inkább nőni fog jövő tavasszal a kukoricával és napraforgóval bevetett területek száma, hiszen a gazdák rákényszerülnek ezek termesztésére, az őszi aszályos időjárás miatt. 
Feketéllik a föld Orom határában. ...

   2025.11.19.
Közel húsz díjazott

Az évtizedek óta megrendezett programot most is Vöröskereszt magyarkanizsai szervezete hirdette meg. 
A községbeli óvodások készítettek szebbnél-szebb alkotásokat, különböző technikákkal. A képzőművészeti munkákat a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény előcsarnokában mutatták be és díjazták a legjobbakat. 
Hodik Erzsébet, a Vöröskereszt magyarkanizsai elnöke elmondta: „Mi meghirdettük az óvodákban. Az óvodák nagyon szépen ...

   2025.11.19.
Minden elsőshöz eljut a kiadvány

A Magyar Nemzeti Tanács együttműködve a magyarországi székhelyű Fiatalok a Nemzetért Alapítvánnyal minden vajdasági magyar tannyelvű első osztályos diákot és osztálytanítójukat megajándékoz egy Színezd újra a magyar történelmet! című kiadvánnyal. Az első fecskék, azaz az első kiadványok már meg is érkeztek Tóthfaluba, ahol kedden délelőtt adták át a tanulóknak az Arany János Általános Iskola tóthfalusi kihelyezett tagozatában. 
A nyolc kis ...

   2025.11.18.
A termékfejlesztésben a jövő

Magyarkanizsán is megtartották a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. együttműködésének eredményeképpen október végén elindított Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram tájékoztató fórumát. A Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban megtartott eseményen hétfő délután mintegy ötven érdeklődő gyűlt össze. A mentorok közül is ott voltak négyen, továbbá jelen volt Juhász Bálint, a tartományi ...

   2025.11.17.
„Visszaadni valamit a földnek, ahol nevelkedtünk…”

Csorba-Bagi Valentina huszonhét éves, martonosi származású népi ének tanárnő, népdalénekes, szociálpedagógus és mentálhigiénés szakember. Középiskolai tanulmányait a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium angol szakán és a Szabadkai Zeneiskolában végezte. 2020-ban szociálpedagógia alapszakon diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, majd 2023-ban mesterdiplomát szerzett mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő ...

 
Keresés
 

   2023.01.13.
Megmenekülhet a pusztulástól a kamarási vasútállomás

Kamarás parkerdő a XIX. és XX. század fordulóján a régió egyik legkedveltebb üdülőhelye volt. Népszerűsége Palicséval vetekedett. A fürdőhelyet leginkább a szegediek látogatták, akik vonattal érkeztek. Az erdőhöz vezető út elején állt a kamarási vasútállomás, amely még ma is, romos állapotában is lenyűgöző.
Magyarkanizsa közgyűlése az óév utolsó napjaiban kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A szerbiai vasutak nem érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem.
Vass Zoltán horgosi történészt, a Magyarkanizsai Községi Tanács tagját kérdeztük az épület felújításának és hasznosításának lehetőségeiről.
- Azt szeretnénk elsősorban megakadályozni, hogy az épület összeomoljon. A tetőszerkezete már évtizedek óta nagyon rossz állapotban van, s valószínűleg nem sokáig bírja már. Viszont azt szeretnénk, hogy az épület az utókor számára is megmaradjon, hisz építészeti szempontból nemcsak a település, hanem a régió számára is jelentős. Az 1900-as évek legelején építették, amikor Kamaráserdő az egész környék egyik legnépszerűbb turisztikai központja volt. Az akkori szegedi elit és középosztály ide járt ki szórakozni, s igény volt rá, hogy egy önálló vasúti megállót létesítsenek a számukra. Az épületet Magyar Ede tervezte. Az ő neve a Délvidéken nem sokat mond, de Szegeden és környékén nagyon nagy kultuszra tett szert, az általa tervezett épületek már több mint száz éve bizonyítják, hogy milyen nagy szaktudással és szépérzékkel rendelkezett. Eklektikus és szecessziós elemeket alkalmazva dolgozott, s mint ilyen, ma ez az épület egyedüli a Szerbiához tartozó területeken. Mindezek miatt, ha lehetőségünk van rá, akkor meg kell őriznünk ezt az épületet, s arra kell törekedni, hogy unokáink is láthassák.
A vasút nem érdekelt abban, hogy az épületet felújítsa és valamilyen formában hasznosítsa?
- Az épület sajnos nem került bele a felújítási tervbe, amikor a Szabadka-Szeged közti vasúti pálya rekonstrukcióját megkezdték, s később sem sikerült meggyőzni az illetékeseket, hogy jó lenne, ha ezt az épületet megmentenénk. Úgy tudjuk, hogy a vasútnak semmiféle szándéka sem volt vele, ők már benne lettek volna a bontásban is. Szerencsére ez nem történhetett meg, hisz a Községközi Műemlékvédelmi Intézet már korábban védelem alá helyezte az épületet. Viszont a vasútnak semmilyen szinten sem igénye, sem szüksége nem volt arra, hogy ezzel az épülettel bármit is kezdjen, úgyhogy emiatt is próbálkozunk most azzal, hogy ha ők ebbe nem invesztálnak, akkor községi szinten valamilyen megoldást találjunk az épület jövőjével kapcsolatban.
Milyen elképzelések vannak, hogyan lehetne hasznosítani az épületet?
- Az elsődleges az kellene, hogy legyen, hogy megóvjuk, ne menjen még jobban tönkre. A második lépés, hogy készíttessünk rá egy felújítási tervdokumentációt, ami építészeti szempontból fontos, hogy hogyan is kellene az objektumot helyre állítani. A harmadik lépés pedig, hogy minderre valahonnan forrásokat kellene találni, mert mindez messze-messze túlmutat a település vagy a község pénzügyi lehetőségein. A projekt akkor valósulhat meg, ha egy megfelelő támogatóval, s egy komolyabb pályázattal be tudunk futni, s csak utána tudunk majd arról beszélgetni, hogy milyen tartalommal is lehetne ezt az épületet feltölteni.
Horgoson az emberek fantáziája viszont már beindult. Többen mondták, hogy esetleg falumúzeumot lehetne ott létesíteni.
- Nagyon sok ötletet hallottunk, viszont ezekhez pénzt is elő kellene teremteni. Történészként én azt kellene, hogy mondjam, hogy múzeumot kell ott kialakítani. Viszont, ha reálisak akarunk lenni, akkor egy múzeumnak közönség is kell, viszont jelen pillanatban nem látom azt, hogy ki az, aki egy ilyen múzeumot fenn tudna tartani. Sokkal jobb lenne, ha egy picit sikerülne a gazdaság irányába eltolni az egész történetet, például, ha valaki fantáziát látna abban, hogy ott, korhű berendezéssel minőségi éttermet kezdjen el üzemeltetni. Abból a jelen kornak is lehetne egy olyan látványossága, turisztikai kínálata, ami miatt akár távolabbi településekről is ide látogatnának az emberek. Igazából az ötletelés szintjén tart még jelen pillanatban a történet. Most az a fontos, hogy megóvjuk az épületet, figyeljük a pályázatokat, s amikor lehetőség lesz rá, akkor teljes egészében felújítsuk a kamarási vasútállomás épületét.
Bővebben:

 




Megmenekülhet a pusztulástól a kamarási vasútállomás