| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ... |
|
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Adorján egész Bácska egyik legrégibb települése, amelyet a legújabb kutatások eredményei szerint már 1198-ban megemlítenek az okiratok, vagyis 800 éves település, első névalakja Adryan, Bodrog megye tiszai részéhez tartozott. Ekkortájt a falu két önálló részből állt: Felső- és Alsó-Adorjánból. Később, 1271-ben újra okleveles említés történik róla, majd 1331-ben határát is részletesen leírták. Már 1406-ban hetipiactartási jogot is nyert. Ebben a korban volt több kolostora és temploma is (Szent Márton, Szent György, Szent Miklós, Boldogságos Szűz).
A török uralom kezdetén elnéptelenedett, majd rövid időre újra benépesült. A később újra elnéptelenedett pusztát Kanizsához csatolták.
A jelenlegi falu mintegy 150 éves múltra tekinthet vissza. A kanizsai egyházi szervek 1858-ban építtettek egy kápolnát a Tisza közelében, ahol már 60 ház állott. Később a templomocska környékén utcák létesültek, északi, déli és nyugati irányban, és 1884-ben már 8 utcája volt. Századunkban aztán még újabbakkal bővült, legutóbb épült ki az Arany János utca.
Adorján kifejezetten mezőgazdasági jellegű település. A lakosság főleg dohány-, paprika- és gabonatermesztéssel foglalkozik. Az egész Délvidéken hírnevet szerzett az adorjáni dohány. Az aktív lakosság túlnyomó része földműves, illetve a kanizsai, zentai üzemekben dolgozik. A településnek van helyi közössége és négyosztályos elemi iskolája is.
|
|
|
|
|
|
