| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
 December 13-hoz számos népszokás fűződik. Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos például kölcsön adni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.
Nagy a nyüzsgés a Pitypang óvodában, Luca-napi hagyományokat elevenítenek fel. Az óvoda egyik csoportja a Luca-pogácsát, míg a másik csoport a búzát készítette elő. Az intézmény számára fontos, hogy a gyerekek megismerjék a régi hagyományokat.
Apró Bagi Anikó óvónő elmondta: „Készítettünk közösen egy Luca-naptárat is, és a mai naptól kezdte megnézzük, hogy milyen időjárás van és minden napra beírjuk, hogy milyen idő volt és olyan idő lesz, a következő aktuális hónapban, és fokhagymát tettünk az ablakokba, védekezésül a boszorkányok ellen.”
Luca-napi kotyogtatást mutattak be a Napocska csoport tagjai. Ez is egy régi, de mára már nem igazán ismert szokás volt. Sőreg Anita óvónő elmagyarázta: „A kotyolók alakoskodók kívánságokkal, énekekkel látogatták meg a gazdákat, gazdasszonyokat és ha beengedték őket kotyogni, akkor szerencsét hozó mondókákat, áldást mondtak a gazdára, gazdasszonyra.”
Számos szokás és babona sorolható még Luca napjához. Ilyen például a párválasztó szokás, amikor az eladósorban lévő lány 13 papírdarabra 13 fiú nevet ír, majd párnája alá helyezi, és amelyikkel álmodik, az lesz a férje. Vagy a vöröshagyma 12 levelét leszedve, megsózva arra is fény derülhet, hogy a következő évben mely hónapban várható csapadék.
Egyébként a Lucázás a boszorkányokhoz köthető, és azok elűzéséhez. Erre pedig a sok jóslat és Luca-szék is rámutat, amelyet 7, 9 vagy 12 fából készítettek 13 napon keresztül.
Szécsi Zsolt horgosi néprajzkutató elmondta: „A Luca-napot időszámításunk után született Szent Luciusz nevéhez kötik, illetve köti az egyház, életét az egyháznak és Jézusnak ajánlotta fel, és sajnos mártír halált halt ez miatt.”
Környékünkön a legelterjedtebb Luca-napi hagyomány a Luca-pogácsa készítése és a búza ültetése, amit sok házban ezen a napon elkészítenek.
Bővebben:
uca-napi hagyományokat elevenítettek fel magyarkanizsai ovisok
|
|
|
|
|
|
