| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
| Oktatás |
 

   2022.12.14.
Luca-napi hagyományokat elevenítettek fel az ovisok

December 13-hoz számos népszokás fűződik. Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos például kölcsön adni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.
Nagy a nyüzsgés a Pitypang óvodában, Luca-napi hagyományokat elevenítenek fel. Az óvoda egyik csoportja a Luca-pogácsát, míg a másik csoport a búzát készítette elő. Az intézmény számára fontos, hogy a gyerekek megismerjék a régi hagyományokat.
Apró Bagi Anikó óvónő elmondta: „Készítettünk közösen egy Luca-naptárat is, és a mai naptól kezdte megnézzük, hogy milyen időjárás van és minden napra beírjuk, hogy milyen idő volt és olyan idő lesz, a következő aktuális hónapban, és fokhagymát tettünk az ablakokba, védekezésül a boszorkányok ellen.”
Luca-napi kotyogtatást mutattak be a Napocska csoport tagjai. Ez is egy régi, de mára már nem igazán ismert szokás volt. Sőreg Anita óvónő elmagyarázta: „A kotyolók alakoskodók kívánságokkal, énekekkel látogatták meg a gazdákat, gazdasszonyokat és ha beengedték őket kotyogni, akkor szerencsét hozó mondókákat, áldást mondtak a gazdára, gazdasszonyra.”
Számos szokás és babona sorolható még Luca napjához. Ilyen például a párválasztó szokás, amikor az eladósorban lévő lány 13 papírdarabra 13 fiú nevet ír, majd párnája alá helyezi, és amelyikkel álmodik, az lesz a férje. Vagy a vöröshagyma 12 levelét leszedve, megsózva arra is fény derülhet, hogy a következő évben mely hónapban várható csapadék.
Egyébként a Lucázás a boszorkányokhoz köthető, és azok elűzéséhez. Erre pedig a sok jóslat és Luca-szék is rámutat, amelyet 7, 9 vagy 12 fából készítettek 13 napon keresztül.
 
Szécsi Zsolt horgosi néprajzkutató elmondta: „A Luca-napot időszámításunk után született Szent Luciusz nevéhez kötik, illetve köti az egyház, életét az egyháznak és Jézusnak ajánlotta fel, és sajnos mártír halált halt ez miatt.”
Környékünkön a legelterjedtebb Luca-napi hagyomány a Luca-pogácsa készítése és a búza ültetése, amit sok házban ezen a napon elkészítenek.
Bővebben:

 




uca-napi hagyományokat elevenítettek fel magyarkanizsai ovisok