| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ... |
|
|
Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.
A csapatokat a Vajdasági ... |
|
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
|
A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb.
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek.
Dalibor Crkvenjakov ... |
|
|
Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Igaz, a felvásárlási ár növekedett, azonban az sertéstenyésztők továbbra is nehéz helyzetben vannak, hiszen a takarmányárak is drasztikusan megemelkedtek az elmúlt időszakban. Az év elején csekély volt a kereslet a hízó iránt, akkor 200 dinár körül alakult a kilónkénti felvásárlási ár, most viszont már 250-300 dinár között van. A malacok felvásárlási ára 260-280 dinárról 350 dinárra ugrott. Ennek ellenére az állattenyésztők továbbra is nehéz helyzetben vannak.
Az adorjáni Vajda István 2008 óta foglalkozik sertéstenyésztéssel. Jelenleg 45 kocája van és közel 80 malacot nevel. Az idei aszály az ő gazdaságát is érintette, hiszen a betakarított takarmány nem fedezi a jószágok szükségleteit.
„A sertéstenyésztőkre nézve katasztrofális a helyzet, és tovább nő a probléma. Fogy a takarmány, jön a tavasz, a befektetések nőnek, a magok elfogynak, már most a második tonna kész takarmányt veszem, amivel elősegítem, hogy ne fogyjon annyi takarmány a sajátomból, ez már nekem mínusz.”
Szabó Józsefék is malacokat nevelnek és értékesítenek. Jelenleg 50 anyakocájuk és több mint 100 kismalacuk van. Gazdaságuk bővítését tervezték, de erre most nincs lehetőségük.
„Per pillanat kicsit megmozdult az ára, de egész éven keresztül gyenge ára volt neki. Mi is terveztünk bővítést, felépítettünk egy új épületet, ami három éve üresen áll, berendezést is meghoztuk Németországból és úgy áll, de arra felé kacsingatunk, hogy megelégszünk azzal, ami van.”
A községben is tapasztalható, hogy többen felszámolták a gazdaságukat. Az állattenyésztők nem tudnak lépést tartani a megemelkedett költségekkel és az alacsony felvásárlási árakkal.
Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke kiemelte: „Nagyon nagy gond, hogy az állam nem ismerte el a területünket, mint katasztrófa sújtott terület, mert nagyon komolyan, itt 90-95 százalékban megsemmisült a kukoricatermés, ami a jószágok fő takarmánya.”
A jószágtartók a közelgő ünnepek miatt nagyobb keresletben bíznak.
Bővebben:
Nehéz helyzetben a sertéstenyésztők
|
|
|
|
|
|
