| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.03.28.
Varrni tanulnak Magyarkanizsán

A Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben már régóta foglalkoznak felnőttoktatással. Jelenleg nők informatikai képzése zajlik, ugyanakkor egy varrótanfolyam is elindult néhány hete. Erről Búzás Hedvig oktatásszervezővel beszélgettünk. 
– Intézményünkben már a 70-es évek végén és a 80-as évek elején is létezett varrótanfolyam. Akkoriban húsz-harminc varrógéppel dolgoztunk egyszerre, illetve előfordult, hogy akár három csoport is járt ...

   2024.03.28.
Új épülettel bővül a magyarkanizsai Batthyáneum

Az év végéig elkészül és megnyílhat a magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának második épülete. Ebben az épületszárnyban 30 új idős lakót tudnak majd fogadni. 
Az utolsó munkálatok zajlanak az idősek otthona második épületében. A Magyarország kormánya által biztosított 5 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy az objektumban kiépítsék a biztonsági rendszert. A következő lépés a megnyitáshoz szükséges dokumentációk ...

   2024.03.28.
Tojásfák díszítik Horgost

Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen. 
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ...

   2024.03.27.
Már készül a kamarási vasútállomás felújítási terve

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ...

   2024.03.25.
A mi környezetünk - A mi jövőnk

Ezzel a címmel indított el fásítási akciót a VMSZ Ifjúsági Fórum. A következő egy hónapban 9 vajdasági községben 1200 facsemetét ültetnek el. A megmozdulás Magyarkanizsa községben kezdődött. 
Március 23-án, szombat reggel a Tisza-menti község több településén is fásítási akciót szerveztek. Fehér nyárfák, szibériai szilfák és kőrisfák kerültek a földbe, attól függően, hogy út mellé, fásítási területre vagy pedig a már meglévő, ...

 
Keresés
 

   2022.11.17.
Nehéz helyzetben a sertéstenyésztők

Igaz, a felvásárlási ár növekedett, azonban az sertéstenyésztők továbbra is nehéz helyzetben vannak, hiszen a takarmányárak is drasztikusan megemelkedtek az elmúlt időszakban. Az év elején csekély volt a kereslet a hízó iránt, akkor 200 dinár körül alakult a kilónkénti felvásárlási ár, most viszont már 250-300 dinár között van. A malacok felvásárlási ára 260-280 dinárról 350 dinárra ugrott. Ennek ellenére az állattenyésztők továbbra is nehéz helyzetben vannak.
Az adorjáni Vajda István 2008 óta foglalkozik sertéstenyésztéssel. Jelenleg 45 kocája van és közel 80 malacot nevel. Az idei aszály az ő gazdaságát is érintette, hiszen a betakarított takarmány nem fedezi a jószágok szükségleteit.
„A sertéstenyésztőkre nézve katasztrofális a helyzet, és tovább nő a probléma. Fogy a takarmány, jön a tavasz, a befektetések nőnek, a magok elfogynak, már most a második tonna kész takarmányt veszem, amivel elősegítem, hogy ne fogyjon annyi takarmány a sajátomból, ez már nekem mínusz.”
Szabó Józsefék is malacokat nevelnek és értékesítenek. Jelenleg 50 anyakocájuk és több mint 100 kismalacuk van. Gazdaságuk bővítését tervezték, de erre most nincs lehetőségük.
„Per pillanat kicsit megmozdult az ára, de egész éven keresztül gyenge ára volt neki. Mi is terveztünk bővítést, felépítettünk egy új épületet, ami három éve üresen áll, berendezést is meghoztuk Németországból és úgy áll, de arra felé kacsingatunk, hogy megelégszünk azzal, ami van.”
A községben is tapasztalható, hogy többen felszámolták a gazdaságukat. Az állattenyésztők nem tudnak lépést tartani a megemelkedett költségekkel és az alacsony felvásárlási árakkal.
Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke kiemelte: „Nagyon nagy gond, hogy az állam nem ismerte el a területünket, mint katasztrófa sújtott terület, mert nagyon komolyan, itt 90-95 százalékban megsemmisült a kukoricatermés, ami a jószágok fő takarmánya.”
A jószágtartók a közelgő ünnepek miatt nagyobb keresletben bíznak.
Bővebben:

 




Nehéz helyzetben a sertéstenyésztők