| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.11.16.
„Az ereimben vízzel felhígított agyag volt”

A magyarkanizsai községi képviselő-testület szeptemberi ülésén hirdették ki az idei Pro Urbe díjasok névsorát. A legnagyobb elismerést, a Pro Urbe érdemérmet dr. Kaszás Károly kapta az idén. Erről lapunk hasábjain is beszámoltunk, és a hír a közösségimédia-oldalunkra is felkerült. A képviselő-testületi ülések nem sok reakciót szoktak kiváltani az olvasókból, hisz általában határozatok, a költségvetést érintő döntések, intézményi beszámolók alkotják ...

   2026.11.13.
Fontos botanikai felfedezés a magyarkanizsai Járáson

Jelentős természetvédelmi sikerről számolt be a Ludas Ökológiai Oktatótábor - olvasható a Riparia Természetbarátok Egyesületének Facebook-bejegyzésében. A védett területként nyilvántartott magyarkanizsai Járáson Szigetvári Csaba egy rendkívül ritka növényfajt, a Cyperus pannonicust, azaz a magyar palkát azonosította.  

A megállapítást eljuttatták a védett terület kezeléséért felelős Palics-Ludas Közvállalathoz, amely továbbította ...

   2026.11.12.
Líbiában került elő egy Magyarkanizsa közelében meggyűrűzött ugartyúk

Egy 2026 júliusában, Magyarkanizsa közelében fiókaként meggyűrűzött ugartyúkot októberben, egy tudományos kutatás során élve fogtak vissza a líbiai Miszrátában - közölte közösségi oldalán a Riparia Természetbarátok Egyesülete. 

Mindössze 99 nappal később, a gyűrűzés helyétől 1616 km-re került meg. Ez az első dokumentált külföldi megkerülése egy Szerbiában meggyűrűzött ugartyúknak.  

Az ilyen megkerülések értékes ...

   2026.11.12.
Kis csapat, nagy sikerek

Kiemelkedően sikeres évet zártak a magyarkanizsai Testvériség Kajakklub versenyzői. Az egyesület kajakozói 2026-ban összesen 85 érmet – 46 aranyat, 25 ezüstöt, 14 bronzot – nyertek a hazai és a nemzetközi versenyeken. Az országos bajnokságokon 15 érmet szereztek a magyarkanizsai kajakozók, a szerbiai kupában 8 érem a termés, emellett Apró István vezetőedző tanítványai a nemzetközi regattákon is letették névjegyüket. 

Az Ada Ciganliján ...

   2026.11.10.
Az idei év legjobbjait díjazták

A községi pedagógusegyesület szervezésében Magyarkanizsán november 6-án, pénteken este ünnepelték meg a pedagógusokat, és osztották ki az elismeréseket azoknak a tanároknak, akik az évek során kiváló teljesítményt nyújtottak. A Művészetek Házában a község pedagógusai gyűltek össze, hogy ez a nap most csak róluk szóljon, és még nagyobb lendületet adjanak egymásnak a jó munkavégzéshez, a gyerekek életre neveléséhez, amely nem csupán munka, hanem hivatás. 

 
Keresés
 

   2022.08.30.
Martonost élhető faluként szeretnék megőrizni

Augusztus 20-a alkalmából idén Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült a martonosi Testvériség Művelődési Társulat is, amelynek nyolc éve Szél János az elnöke. Az elismerést a Budavári Palotában adta át Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. A díj kapcsán beszélgettünk Szél Jánossal.

- Nagyon fontos ez az elismerés nekünk, mert egy piciny falu vagyunk, de a díj nélkül is szívvel-lélekkel dolgoznánk, ugyanúgy, ahogy az elődeink is tették. Gyakorlatilag mi csak az ő munkájukat folytatjuk. Martonos hite, kultúrája, művelődése már régóta létezik, s mi a 100 éves évforduló apropóján lettünk díjazva. Tandari Erzsébettel 5 éven át készítettük az alkalmi gyűjteményt, amit a jubileum alkalmából szerettünk volna könyv formájában is kiadni, de ennek megjelentetése még apróbb gondokba ütközött. Fontos az, hogy a múlt emlékei gyűjtésre kerültek, s nem vesznek el.

Ha a munkájukról kellene egy kis beszámolót adni, akkor mi kerülne abba bele, milyen tevékenységet folytatnak?

- Volt egy nagy célunk, amit azonban még nem sikerült teljesen megvalósítani. A szövetkezeti otthont faluháznak terveztük, s azt akartuk, hogy ott minden civil szervezet kapjon helyet. Részben ez már sikerült, a szükséges karbantartási folyamatokat részben elvégeztük. Megújult a színpad, a nagyterem. Használhatóvá vált a vizesgóc is. Most, az én időmben nagyobb hangsúlyt fektettünk a körülmények javítására, az elődeink viszont nagyobb hangsúlyt fektettek a néptánc, a hagyományok ápolására. A nyolc év alatt ez a beruházás egy kicsit talán a hagyományápolás rovására ment, de az sem lehet, hogy beázzon a tető vagy hiányozzon a szigetelés! Ennek ellenére a művelődési munka terén is fontos tevékenységek folytak. Bekapcsolódtunk a kosárfonás szakkörbe. Az egyházzal, a nővérekkel nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Próbáltuk az iskolát, óvodát is bekapcsolni, mert tulajdonképpen Martonoson kevés gyerek van, de amennyien vagyunk, próbáltunk mindenkit megmozgatni, hogy éljen ez a közösség. Tudatosítani akartuk, hogy egyszerűen lehet a falun is élni, nem kell mindig szuper dolgokban gondolkodni. A gyerekeknek is többször szerveztünk gyékény- és kosárfonást, a kerti növények, gyógynövények nevelését megtanítottuk. Sütöttünk régi kalácsokat és kenyeret. Falun, mivel kertes házak vannak, sokkal nagyobb az esélye a túlélésnek. Ha viszont nem adjuk át hagyományainkat, akkor a gyerekek nem tanulják meg ennek a mikéntjét.

Martonos kis település, mégis vannak falu- és tájházak. Milyen munka folyik ezekben?

- Faluházunk csak egy van, a tulajdonképpeni színházterem. Van egy kistermünk is. Kialakulóban van egy könyvtáterem is. Ebben a szövetkezeti otthonban nagyon sok hely van, de még nagyon sok munkára lesz szükség. Nagyon sok civil szervezet helyet tudna kapni benne. A faluban ezen kívül van két tájház is, ezek is szépen működnek. Sikerült megoldani, hogy az egyik tájházat a szövetkezeti otthon három termébe felköltöztettük. A kosárfonás hagyományának a bemutatását ott folytatjuk tovább állandó jellegű kiállításon Tandari Erzsébet vezetésével.

Úgy tudom, hogy régi fényképeket is gyűjtenek.

- Igen, ha bárkinek van otthon régi fotóalbuma, digitalizálják azokat. Tavaly Szent Istvánkor sikerült 60 darab képet kinagyíttatnunk önkormányzati segítséggel, hogy a kiállítótermet szebbé tegyük, de a kosárfonó kiállítás is szépen sikerült. Van egy Lázár bácsink is, aki hangszerkészítéssel foglalkozik. Ő a zenészünk, de mindenkinek a tudását próbáljuk megmenteni, legyen szó kötélfonásról vagy bármiről, ami még létezik Martonoson. Ugyanakkor a népdal-, a néptánc-, a Tiszavirág kézimunkacsoport is ott van. Mindenkinek próbálunk helyet adni. A régi kézimunkát, a csipkék készítésének módját is szeretnénk megőrizni.

Ha száz év múlva ismét kiadnak egy könyvet Martonos művelődési életéről, mit szeretne, hogy ebbe belekerüljön?

- A mai ember nincs rákényszerítve, hogy a túlélésért mindent meg tudjon csinálni saját maga is. A digitális világban nagyon nehéz lesz a hagyományainkat megőrizni, de nem tudni, hogy mit hoz a jövő! Fontos marad a faluban a kert, a megélhetés, a földművelés. Itt a Tisza, a pihenés, rekreáció lehetősége... Megint csak azt mondom, a falu inkább a szegényebb családok világa. Mindenáron meg kellene tartani az iskolánkat, óvodánkat, hogy élhető maradjon a falunk.


Bővebben: 

 




Martonost élhető faluként szeretnék megőrizni