| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.05.29.
Oláh Tamás kapta az idei Koncz István-díjat

A Vajdasági Írók Egyesülete az idei Koncz István-díjat Oláh Tamásnak ítélte oda. A zentai születésű költő, teatrológus és dramaturg munkássága a kortárs vajdasági magyar irodalom és színháztudomány fontos területeit kapcsolja össze. Lapunk szerzőjének ezúton is gratulálunk az elismeréshez. 


Oláh Tamás 1990-ben született Zentán. Mesterfokozatú magyar nyelv- és irodalomtanári oklevelét az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának ...

   2026.05.29.
Múlt nélkül nincs jelen és jövő

Szombaton, május 23-án a birkózás világnapja alkalmából megemlékezést tartottak a Vajdasági Birkózóakadémián, a sportág jelenlegi és egykori nagyjai együtt rótták le tiszteletüket, és emlékeztek elődeikre a magyarkanizsai intézmény bejárata előtt felállított szobornál. Dr. Valdemar Štajer és dr. Halasi Szabolcs beszéde után Fejsztámer Róbert, Konc István, Molnár Miklós, Szemerédi István, Csorba József, Csízik Attila, Kopasz Károly, Vuk Rašović, Bratislav ...

   2026.05.25.
Szebbnél szebb díszek Horgoson

Ünnepi műsor keretén belül nyitotta meg A Szakkör kiállítás kapuit Horgoson. Közel 200 dísz és egyéb tárgy került kiállításra csütörtök este a horgosi Művelődési Házban. 
Szebbnél szebb díszeket, tárgyakat készítettek a 2025-2026-os évadban a horgosi Szakkör tagjai. Alexa Klára már a kezdetek óta tagja a csapatnak. Mint mondja, szeret kézműveskedni és kreatívkodni. 
„- Több éve már, hogy jelentkeztem a gyöngyfűzésre, több ...

   2026.05.25.
„A fejemben nem létezik az a lehetőség, hogy valamit feladjak”

Nem sokszor találja szemben magát az ember ambiciózus fiatalokkal, akik évekre előre tudják, milyen utat szeretnének bejárni az életben. Kis Botondot, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium diákját röviden úgy lehetne jellemezni: céltudatos. Kitartása irigylésre méltó, eddig elért eredményei alapján pedig joggal látjuk benne a jövő rakétamérnökét. 
A magyarkanizsai fiatalemberrel először 2024 júliusában beszélgettem, akkor a CanSat ...

   2026.05.25.
Pünkösdi vásár Magyarkanizsán

Pünkösdvasárnapon az idén is sokan látogattak ki a magyarkanizsai vásártérre, és a portékáikat kínáló árusokból sem volt hiány. A verőfényes napsütésben a vásári forgatag ismét megtöltötte élettel a teret: mindenfelé színek, illatok és hangok keveredtek. A standokon megjelentek a dísznövényeket, virágokat és facsemetéket kínáló árusok, mellettük pedig ott sorakoztak a cukorkák, ruhaneműk és használt cikkek eladói is. Így mindenki találhatott kedvére ...

 
Keresés
 

   2022.08.25.
Sárguló falvédők régi üzenetei

Régi falvédőkből nyílt tárlat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a Szent István-nap és az Újkenyér Ünnepe alkalmából szervezett programsorozat keretében. Hány fajtája volt ismeretes a falvédőknek, milyen szövegek és ábrák kerültek rájuk? Muhi Zsuzsannával, a képtár vezetőjével beszélgettünk.

A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel vagy deszkalap, egyrészt a fal védelmére szolgál, a gyakori dörzsölésnek kitett részeken, másrészt az ágynemű megóvására, ezért nevezik ágymentőnek is. Legrégiesebb formája a támla nélküli pad mögött alkalmazott falvédő; amely gyakori volt a középkori várakban és polgárházakban; innen kerülhetett a parasztházakba. Magyarkanizsán lepelfalvédőket állítottak ki, olyanokat, amelyeket kézzel varrva díszítettek.

- A hozzánk beérkezett falvédők mind igen régiek, van amelyik 80 éves - mondja Muhi Zsuzsanna. - Akik elhozták a tárlatra a falvédőiket, mind azt mondták, hogy még a nagyanyjuké volt vagy a dédanyjuké volt. A kézimunkák némelyikén látszik is, hogy milyen régiek, ami nem baj, mert pont az a becsületük ezeknek a munkáknak, hogy valaha használták őket. Némelyik rozsdás, a másik kicsit kopott vagy foltos. Néhány meg van foltozva, de mind nagyon szépen kidolgozott. Jellemző volt, hogy a háziasszonyok saját maguk hímezték ezeket a falvédőket. Nagyon sokszor íráshibák vannak rajtuk. Nem biztos, hogy a háziasszony tudta, mit hogyan kell írni, de akarta, s nagyon sokszor azt hímezte a szövegbe, ami őt foglalkoztatta. Ha fontos volt számára a ház tisztasága, akkor olyan szöveget írt, ha szerelmi bánata volt vagy nem sikerült úgy férjhez menni, ahogy szeretett volna, akkor nagyon sokszor ez megjelent a falvédőn is. A vallás az, ami még nagyon sokszor megjelenik a vásznakon. Ez a három a fő téma. A vallásos szövegű falvédőket leginkább a tisztaszobába tették az ágy háta mögé.

- Tudna néhány szöveget felidézni?

- A konyhának mindig volt egy olyan része, ahol kezet lehetett mosni. Van egy olyan falvédőnk, hogy “Kéz kezet mos”. Megtalálhatóak dalszövegek is a falvédőkön: “Kék a búzavirág, szép az egész világ, amikor a szemedbe nézek.” Voltak frappáns, vicces feliratok is.

- Hány típusa volt a falvédőknek?

- A régi karos padok mögé kétméter hosszú falvédőket tettek. Ezek leginkább virágmintásak. A konyhában a tisztaság volt a téma, az, hogy milyen gondos a háziasszony, a háziúr. Volt esetleg egy kis figyelmeztetés, hogy a háziúr otthon tartózkodjon, a kedves feleségével foglalkozzon, s ne a kocsmába járjon. Ezek is leginkább a konyhában voltak. Voltak kisméretű falvédők is, fésűtartók. Ilyeneket is kaptunk, s olyanokat is, amiket az éléskamrában a polcok szélére raktak, úgynevezett stráfokat. Nagyon sok ilyen érkezett, s meglepő, hogy némelyik milyen szépen meg van őrizve.

- A virágok mellett milyen ábrák lehetnek a falvédőkön?

- Huszár, katona, a háziasszony ahogy főz. Ha vallásos az illető, akkor angyalka, Szűz Mária. Gyakori téma a madarak is.

- Ezeket a rajzokat valahonnan lemásolták vagy eredeti figurák, saját maguk találták ki az asszonyok?

-- Nagyon sokszor a háziasszony maga rajzolta. Van, aki szépen rajzolt, értett hozzá, s ezek a darabok nagyon szépek lettek. Olyan is volt, amikor nem sikerültek az ábrák. Régen nem adatott meg, hogy sokféle hímző cérna s gazdag felszerelés legyen otthon, ezért ezek a falvédők általában szálöltéssel vannak kivarrva. Nem volt ritka az sem, hogy lepedőkből készítettek falvédőket. Nem dobták el, ha egy kicsit használt vagy kopott volt a lepedő, hanem kivágták belőle a használható részt, s újra hasznosították.

Muhi Zsuzsanna szerint a falvédőknek kultúrájuk volt, de ma már nem becsülik eléggé az emberek. Viszont mindenki, aki ide bejött, s behozott valamit, emlékkel jött be. Ha ezeknek a falvédőknek csak annyi haszna van, hogy a mostani tulajdonosoknak eszébe jutott a nagymama, a dédnagymama vagy akárki a családból, aki már eltávozott, már az is nagyon jó.

A falvédő kiállítás szeptember 5-ig látogatható a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtár nyitvatartási idejében.


Bővebben: 

 




Sárguló falvédők régi üzenetei Magyarkanizsán


Fotó: Puskás Károly