| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.16.
Interaktív előadás Horgoson a romák történelméről

A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében. 


Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...

   2026.10.16.
Nemzedékeket neveltek ki

Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ...

   2026.10.15.
Elkezdődött a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket. 
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ...

   2026.10.13.
Két keréken Horgos történelmének nyomában

Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett. 
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ...

   2026.10.13.
Hagyományos fatimai ünnepség Martonoson

Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt. 
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ...

 
Keresés
 

   2022.08.25.
Sárguló falvédők régi üzenetei

Régi falvédőkből nyílt tárlat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a Szent István-nap és az Újkenyér Ünnepe alkalmából szervezett programsorozat keretében. Hány fajtája volt ismeretes a falvédőknek, milyen szövegek és ábrák kerültek rájuk? Muhi Zsuzsannával, a képtár vezetőjével beszélgettünk.

A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel vagy deszkalap, egyrészt a fal védelmére szolgál, a gyakori dörzsölésnek kitett részeken, másrészt az ágynemű megóvására, ezért nevezik ágymentőnek is. Legrégiesebb formája a támla nélküli pad mögött alkalmazott falvédő; amely gyakori volt a középkori várakban és polgárházakban; innen kerülhetett a parasztházakba. Magyarkanizsán lepelfalvédőket állítottak ki, olyanokat, amelyeket kézzel varrva díszítettek.

- A hozzánk beérkezett falvédők mind igen régiek, van amelyik 80 éves - mondja Muhi Zsuzsanna. - Akik elhozták a tárlatra a falvédőiket, mind azt mondták, hogy még a nagyanyjuké volt vagy a dédanyjuké volt. A kézimunkák némelyikén látszik is, hogy milyen régiek, ami nem baj, mert pont az a becsületük ezeknek a munkáknak, hogy valaha használták őket. Némelyik rozsdás, a másik kicsit kopott vagy foltos. Néhány meg van foltozva, de mind nagyon szépen kidolgozott. Jellemző volt, hogy a háziasszonyok saját maguk hímezték ezeket a falvédőket. Nagyon sokszor íráshibák vannak rajtuk. Nem biztos, hogy a háziasszony tudta, mit hogyan kell írni, de akarta, s nagyon sokszor azt hímezte a szövegbe, ami őt foglalkoztatta. Ha fontos volt számára a ház tisztasága, akkor olyan szöveget írt, ha szerelmi bánata volt vagy nem sikerült úgy férjhez menni, ahogy szeretett volna, akkor nagyon sokszor ez megjelent a falvédőn is. A vallás az, ami még nagyon sokszor megjelenik a vásznakon. Ez a három a fő téma. A vallásos szövegű falvédőket leginkább a tisztaszobába tették az ágy háta mögé.

- Tudna néhány szöveget felidézni?

- A konyhának mindig volt egy olyan része, ahol kezet lehetett mosni. Van egy olyan falvédőnk, hogy “Kéz kezet mos”. Megtalálhatóak dalszövegek is a falvédőkön: “Kék a búzavirág, szép az egész világ, amikor a szemedbe nézek.” Voltak frappáns, vicces feliratok is.

- Hány típusa volt a falvédőknek?

- A régi karos padok mögé kétméter hosszú falvédőket tettek. Ezek leginkább virágmintásak. A konyhában a tisztaság volt a téma, az, hogy milyen gondos a háziasszony, a háziúr. Volt esetleg egy kis figyelmeztetés, hogy a háziúr otthon tartózkodjon, a kedves feleségével foglalkozzon, s ne a kocsmába járjon. Ezek is leginkább a konyhában voltak. Voltak kisméretű falvédők is, fésűtartók. Ilyeneket is kaptunk, s olyanokat is, amiket az éléskamrában a polcok szélére raktak, úgynevezett stráfokat. Nagyon sok ilyen érkezett, s meglepő, hogy némelyik milyen szépen meg van őrizve.

- A virágok mellett milyen ábrák lehetnek a falvédőkön?

- Huszár, katona, a háziasszony ahogy főz. Ha vallásos az illető, akkor angyalka, Szűz Mária. Gyakori téma a madarak is.

- Ezeket a rajzokat valahonnan lemásolták vagy eredeti figurák, saját maguk találták ki az asszonyok?

-- Nagyon sokszor a háziasszony maga rajzolta. Van, aki szépen rajzolt, értett hozzá, s ezek a darabok nagyon szépek lettek. Olyan is volt, amikor nem sikerültek az ábrák. Régen nem adatott meg, hogy sokféle hímző cérna s gazdag felszerelés legyen otthon, ezért ezek a falvédők általában szálöltéssel vannak kivarrva. Nem volt ritka az sem, hogy lepedőkből készítettek falvédőket. Nem dobták el, ha egy kicsit használt vagy kopott volt a lepedő, hanem kivágták belőle a használható részt, s újra hasznosították.

Muhi Zsuzsanna szerint a falvédőknek kultúrájuk volt, de ma már nem becsülik eléggé az emberek. Viszont mindenki, aki ide bejött, s behozott valamit, emlékkel jött be. Ha ezeknek a falvédőknek csak annyi haszna van, hogy a mostani tulajdonosoknak eszébe jutott a nagymama, a dédnagymama vagy akárki a családból, aki már eltávozott, már az is nagyon jó.

A falvédő kiállítás szeptember 5-ig látogatható a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtár nyitvatartási idejében.


Bővebben: 

 




Sárguló falvédők régi üzenetei Magyarkanizsán


Fotó: Puskás Károly