| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.27.
Az egészségtudatosságról az oromhegyesi iskolában

Az egészséges táplálkozásról és a függőségi betegségekről tartottak előadást Oromhegyesen az Arany János Általános Iskolában. A programban az oktatási intézmény tanulói, tanárai és a szülők vettek részt. Az eseményt a tartományi oktatási titkárság támogatta. 
Az előadást immár második éve szervezik meg. Célja, hogy a táplálkozási és függőségi problémákra időben felhívják a figyelmet. 
 
Hubai Olivér tanuló ...

   2025.11.27.
Virágos Magyarkanizsa

Az idén Magyarkanizsa érdemelte ki a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny határon túli fődíját. Ez elismerés a településnek és mindazoknak, akik a háttérben dolgoznak. Akik a Tisza-parti kisvárosban sétálnak, láthatják, hogy a zöldfelületek igazi megnyugvást adnak a szemnek, és a rendezett környezet, a szép virágok pedig hirdetik az élni akarást. Több ez ennél, hisz Magyarkanizsa kiemelkedik a többi város közül, ezt bizonyította a díj is, amelyet ...

   2025.11.26.
Horgos idén is ünnepi fénybe öltözik advent idején

A helyi Művelődési Ház és a József Attila horgosi fiókkönyvtár sok színes, meghitt programmal várja a kicsiket és a nagyokat az év legszebb időszakában. 
Vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. Ez pedig annyit jelent, hogy Horgoson is kezdetét veszi az adventi, karácsonyra hangolódó időszak. A helyi könyvtárban karácsonyi könyvvásárral és olvasási kihívással is készülnek az idén. 
Horvát Hilda könyvtáros elmondta: ...

   2025.11.26.
Sanghajtól egészen Lhászáig és tovább

Úti beszámolót tartottak a magyarkanizsai Művészetek Háza pinceklubjában. A rendezvényt a Természetjáró Egyesület szervezte. Vendégük volt Szabó Tönki Károly, aki Sanghajtól egészen Lhászáig és tovább kalauzolta az érdeklődőket. 
Szabó Tönki Károly felidézte több ezer kilométeres útjának fő állomásait, mindennapjait és az első élményeket, amelyek Kínában érték. Elmondta, hogy idén áprilisban valósult meg az utazás, és több mint 40 ...

   2025.11.25.
Karácsonyi szeretetcsomagra gyűjtöttek az oromi diákok

Tizedik alkalommal tartották meg a Neked adom jótékonysági délutánt vasárnap Oromon, a Művelődési Otthonban. Az eseményt a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániai Caritas szervezte, és az oromi iskolás gyerekek léptek színpadra. 
A programban az iskolások harmonikáztak, fuvoláztak, gitároztak, valamint közös koreográfiát adtak elő. A felsősök énekkara is színpadra lépett, kórusban adták elő a Vigyázz a madárra című dalt. 
A szervezők ...

 
Keresés
 

   2022.08.25.
Sárguló falvédők régi üzenetei

Régi falvédőkből nyílt tárlat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a Szent István-nap és az Újkenyér Ünnepe alkalmából szervezett programsorozat keretében. Hány fajtája volt ismeretes a falvédőknek, milyen szövegek és ábrák kerültek rájuk? Muhi Zsuzsannával, a képtár vezetőjével beszélgettünk.

A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel vagy deszkalap, egyrészt a fal védelmére szolgál, a gyakori dörzsölésnek kitett részeken, másrészt az ágynemű megóvására, ezért nevezik ágymentőnek is. Legrégiesebb formája a támla nélküli pad mögött alkalmazott falvédő; amely gyakori volt a középkori várakban és polgárházakban; innen kerülhetett a parasztházakba. Magyarkanizsán lepelfalvédőket állítottak ki, olyanokat, amelyeket kézzel varrva díszítettek.

- A hozzánk beérkezett falvédők mind igen régiek, van amelyik 80 éves - mondja Muhi Zsuzsanna. - Akik elhozták a tárlatra a falvédőiket, mind azt mondták, hogy még a nagyanyjuké volt vagy a dédanyjuké volt. A kézimunkák némelyikén látszik is, hogy milyen régiek, ami nem baj, mert pont az a becsületük ezeknek a munkáknak, hogy valaha használták őket. Némelyik rozsdás, a másik kicsit kopott vagy foltos. Néhány meg van foltozva, de mind nagyon szépen kidolgozott. Jellemző volt, hogy a háziasszonyok saját maguk hímezték ezeket a falvédőket. Nagyon sokszor íráshibák vannak rajtuk. Nem biztos, hogy a háziasszony tudta, mit hogyan kell írni, de akarta, s nagyon sokszor azt hímezte a szövegbe, ami őt foglalkoztatta. Ha fontos volt számára a ház tisztasága, akkor olyan szöveget írt, ha szerelmi bánata volt vagy nem sikerült úgy férjhez menni, ahogy szeretett volna, akkor nagyon sokszor ez megjelent a falvédőn is. A vallás az, ami még nagyon sokszor megjelenik a vásznakon. Ez a három a fő téma. A vallásos szövegű falvédőket leginkább a tisztaszobába tették az ágy háta mögé.

- Tudna néhány szöveget felidézni?

- A konyhának mindig volt egy olyan része, ahol kezet lehetett mosni. Van egy olyan falvédőnk, hogy “Kéz kezet mos”. Megtalálhatóak dalszövegek is a falvédőkön: “Kék a búzavirág, szép az egész világ, amikor a szemedbe nézek.” Voltak frappáns, vicces feliratok is.

- Hány típusa volt a falvédőknek?

- A régi karos padok mögé kétméter hosszú falvédőket tettek. Ezek leginkább virágmintásak. A konyhában a tisztaság volt a téma, az, hogy milyen gondos a háziasszony, a háziúr. Volt esetleg egy kis figyelmeztetés, hogy a háziúr otthon tartózkodjon, a kedves feleségével foglalkozzon, s ne a kocsmába járjon. Ezek is leginkább a konyhában voltak. Voltak kisméretű falvédők is, fésűtartók. Ilyeneket is kaptunk, s olyanokat is, amiket az éléskamrában a polcok szélére raktak, úgynevezett stráfokat. Nagyon sok ilyen érkezett, s meglepő, hogy némelyik milyen szépen meg van őrizve.

- A virágok mellett milyen ábrák lehetnek a falvédőkön?

- Huszár, katona, a háziasszony ahogy főz. Ha vallásos az illető, akkor angyalka, Szűz Mária. Gyakori téma a madarak is.

- Ezeket a rajzokat valahonnan lemásolták vagy eredeti figurák, saját maguk találták ki az asszonyok?

-- Nagyon sokszor a háziasszony maga rajzolta. Van, aki szépen rajzolt, értett hozzá, s ezek a darabok nagyon szépek lettek. Olyan is volt, amikor nem sikerültek az ábrák. Régen nem adatott meg, hogy sokféle hímző cérna s gazdag felszerelés legyen otthon, ezért ezek a falvédők általában szálöltéssel vannak kivarrva. Nem volt ritka az sem, hogy lepedőkből készítettek falvédőket. Nem dobták el, ha egy kicsit használt vagy kopott volt a lepedő, hanem kivágták belőle a használható részt, s újra hasznosították.

Muhi Zsuzsanna szerint a falvédőknek kultúrájuk volt, de ma már nem becsülik eléggé az emberek. Viszont mindenki, aki ide bejött, s behozott valamit, emlékkel jött be. Ha ezeknek a falvédőknek csak annyi haszna van, hogy a mostani tulajdonosoknak eszébe jutott a nagymama, a dédnagymama vagy akárki a családból, aki már eltávozott, már az is nagyon jó.

A falvédő kiállítás szeptember 5-ig látogatható a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtár nyitvatartási idejében.


Bővebben: 

 




Sárguló falvédők régi üzenetei Magyarkanizsán


Fotó: Puskás Károly