| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.12.
Gyermek néptánccsoportok találkoztak Kispiacon

A rendezvényen hat településről érkezett tizenegy fellépőcsoport, hogy bemutassa tudását, és együtt ünnepelje a magyar népi kultúra gazdagságát. 
Tizenharmadik alkalommal rendezték meg Kispiacon a Jókai Mór Művelődési Egyesület szervezésében a Gyermek néptánccsoportok találkozóját. Az esemény megvalósulását Magyarkanizsa Önkormányzata és a Csoóri Sándor Alap támogatta. 
A kispiaci Kultúrotthon adott otthont a színes és vidám eseménynek. ...

   2025.11.12.
Együtt tolják a szekeret

Nemrégiben egy érdekes videót láttam a közösségi oldalon. A magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának oldala – mert nekik ilyen is van – vidám mulatságot közölt. A felvételen az igazgatónő jókedve látható először, aki a pénztárcáját is előkapva mulat. A jóleső érzést az eredményezi, hogy mindezt az otthon lakóinak körében tette, akik ugyanúgy örültek és vigadtak, mint talán évtizedekkel ezelőtt. Igaz, most már egyesek csak ülve, ...

   2025.11.12.
Szakmaiság és színvonal

December közepén olyan esemény várható Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodájának szervezésében, amilyenre eddig még nem volt példa. Konferenciára készülnek, amely a fiatalokat és a vállalkozásokat kötné össze. Ez a közelgő esemény is a folyamatos munka eredménye, ami az irodára jellemző. Hubai Dávid másfél éve vezeti a köznyelvben ÓZ-ként emlegetett, önkormányzati támogatású közösséget. Pályázatot ír, koordinál, összetartja a fiatalokat, és a szakmaiságot ...

   2025.11.12.
A pedagógusok ünnepe

A fennállásának huszonötödik évfordulóját ünneplő magyarkanizsai pedagógusegyesület szervezésében pénteken délután tartották meg Magyarkanizsán a Művészetek Házában a pedagógusnapot. A rendezvény alkalmával évről évre megjutalmazzák azokat, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. A díj különlegessége, hogy a munkaközösségek terjesztik fel maguk közül a leendő díjazottakat, óvónőket, tanítókat és tanárokat. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével ...

   2025.11.03.
Messzire csillogjon templomunk keresztje

Magyarkanizsa község napján, október 20-án Fejsztámer Róbert polgármester ünnepélyes keretek között adta át a legnagyobb elismeréseket, amelyek közül is a legkiemelkedőbbet, a Pro Urbe érdemérmet Savelin Zoltán, Martonoson szolgálatot teljesítő plébános vehette át. Nem tagadja, rendkívül sokat jelent számára az elismerés, ugyanakkor azt vallja, az élet szép, ha boldogok vagyunk, de még szebb, ha miattunk boldogok mások, ugyanis szerinte akkor igazán szép az ...

 
Keresés
 

   2022.08.25.
Sárguló falvédők régi üzenetei

Régi falvédőkből nyílt tárlat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a Szent István-nap és az Újkenyér Ünnepe alkalmából szervezett programsorozat keretében. Hány fajtája volt ismeretes a falvédőknek, milyen szövegek és ábrák kerültek rájuk? Muhi Zsuzsannával, a képtár vezetőjével beszélgettünk.

A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel vagy deszkalap, egyrészt a fal védelmére szolgál, a gyakori dörzsölésnek kitett részeken, másrészt az ágynemű megóvására, ezért nevezik ágymentőnek is. Legrégiesebb formája a támla nélküli pad mögött alkalmazott falvédő; amely gyakori volt a középkori várakban és polgárházakban; innen kerülhetett a parasztházakba. Magyarkanizsán lepelfalvédőket állítottak ki, olyanokat, amelyeket kézzel varrva díszítettek.

- A hozzánk beérkezett falvédők mind igen régiek, van amelyik 80 éves - mondja Muhi Zsuzsanna. - Akik elhozták a tárlatra a falvédőiket, mind azt mondták, hogy még a nagyanyjuké volt vagy a dédanyjuké volt. A kézimunkák némelyikén látszik is, hogy milyen régiek, ami nem baj, mert pont az a becsületük ezeknek a munkáknak, hogy valaha használták őket. Némelyik rozsdás, a másik kicsit kopott vagy foltos. Néhány meg van foltozva, de mind nagyon szépen kidolgozott. Jellemző volt, hogy a háziasszonyok saját maguk hímezték ezeket a falvédőket. Nagyon sokszor íráshibák vannak rajtuk. Nem biztos, hogy a háziasszony tudta, mit hogyan kell írni, de akarta, s nagyon sokszor azt hímezte a szövegbe, ami őt foglalkoztatta. Ha fontos volt számára a ház tisztasága, akkor olyan szöveget írt, ha szerelmi bánata volt vagy nem sikerült úgy férjhez menni, ahogy szeretett volna, akkor nagyon sokszor ez megjelent a falvédőn is. A vallás az, ami még nagyon sokszor megjelenik a vásznakon. Ez a három a fő téma. A vallásos szövegű falvédőket leginkább a tisztaszobába tették az ágy háta mögé.

- Tudna néhány szöveget felidézni?

- A konyhának mindig volt egy olyan része, ahol kezet lehetett mosni. Van egy olyan falvédőnk, hogy “Kéz kezet mos”. Megtalálhatóak dalszövegek is a falvédőkön: “Kék a búzavirág, szép az egész világ, amikor a szemedbe nézek.” Voltak frappáns, vicces feliratok is.

- Hány típusa volt a falvédőknek?

- A régi karos padok mögé kétméter hosszú falvédőket tettek. Ezek leginkább virágmintásak. A konyhában a tisztaság volt a téma, az, hogy milyen gondos a háziasszony, a háziúr. Volt esetleg egy kis figyelmeztetés, hogy a háziúr otthon tartózkodjon, a kedves feleségével foglalkozzon, s ne a kocsmába járjon. Ezek is leginkább a konyhában voltak. Voltak kisméretű falvédők is, fésűtartók. Ilyeneket is kaptunk, s olyanokat is, amiket az éléskamrában a polcok szélére raktak, úgynevezett stráfokat. Nagyon sok ilyen érkezett, s meglepő, hogy némelyik milyen szépen meg van őrizve.

- A virágok mellett milyen ábrák lehetnek a falvédőkön?

- Huszár, katona, a háziasszony ahogy főz. Ha vallásos az illető, akkor angyalka, Szűz Mária. Gyakori téma a madarak is.

- Ezeket a rajzokat valahonnan lemásolták vagy eredeti figurák, saját maguk találták ki az asszonyok?

-- Nagyon sokszor a háziasszony maga rajzolta. Van, aki szépen rajzolt, értett hozzá, s ezek a darabok nagyon szépek lettek. Olyan is volt, amikor nem sikerültek az ábrák. Régen nem adatott meg, hogy sokféle hímző cérna s gazdag felszerelés legyen otthon, ezért ezek a falvédők általában szálöltéssel vannak kivarrva. Nem volt ritka az sem, hogy lepedőkből készítettek falvédőket. Nem dobták el, ha egy kicsit használt vagy kopott volt a lepedő, hanem kivágták belőle a használható részt, s újra hasznosították.

Muhi Zsuzsanna szerint a falvédőknek kultúrájuk volt, de ma már nem becsülik eléggé az emberek. Viszont mindenki, aki ide bejött, s behozott valamit, emlékkel jött be. Ha ezeknek a falvédőknek csak annyi haszna van, hogy a mostani tulajdonosoknak eszébe jutott a nagymama, a dédnagymama vagy akárki a családból, aki már eltávozott, már az is nagyon jó.

A falvédő kiállítás szeptember 5-ig látogatható a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtár nyitvatartási idejében.


Bővebben: 

 




Sárguló falvédők régi üzenetei Magyarkanizsán


Fotó: Puskás Károly