| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.06.30.
Rúgják a bőrt Tóthfaluban

A fiatal tehetségek felkarolását tűzte ki célul idén is a tóthfalusi Nyers István Labdarúgó Akadémia tábora. A nagy érdeklődésre számot tartó programra egész Vajdaságból érkeztek gyerekek. A nyári focitábort 13. alkalommal szervezik meg a héten. 
Az előző évekhez hasonlóan idén is nagy volt az érdeklődés a tóthfalusi focitábor iránt. A szervezők ebben az évben létszámhatárt szabtak meg, ami teljesen be is telt. Összesen száz gyerek rúgja a ...

   2025.06.30.
A népmesékben szereplő állatokról és számokról szólt a népmesetábor Adorjánon

Nemcsak a helyiek járnak vissza nagy szeretettel a táborba, hanem a környező falvakból is sokan érkeznek. 
A népmesékben szereplő állatokról és számokról szólt az idei napközis népmesetábor Adorjánon. A Szőke Tisza Művelődési Egyesület minden évben megszervezi ezt az öt napos eseményét, ahol a mesék világa mellett számos foglalkozás és feladat várta a gyerekeket. 
Ebben az évben közel 60 gyerek jár le minden délután az adorjáni régi ...

   2025.06.30.
Közeleg a Kanizsa Feszt!

Már évek óta minden korosztályt megmozgat Magyarkanizsa fesztiválja, nem csak a zene miatt, a rendezvény ugyanis közösségi napokat is tartalmaz, ezenfelül a legkisebb korosztálytól a legidősebbekig mindenki számára kínál programot. Idén július 4-én és 5-én várják az érdeklődőket a jól megszokott helyszínen, a magyarkanizsai vásártéren, ahol ezúttal is megannyi program, fellépő, kirakodóvásár és újdonságok várják a kilátogatókat. A fesztiválon a délutáni ...

   2025.06.30.
Hármas ünnepség Kispiacon

Vasárnap délelőtt kezdődött és késő délután folytatódott Kispiacon a falu nagy napja. A Péter-Pál-napi búcsúnak nagy hagyománya van Kispiacon, ami ezúttal éppen vasárnapra esett. Ez egyúttal a falu napja is, melyről ünnepi műsor keretében emlékeztek meg, illetve egy multikulturális gyermek néptánc-találkozót is tartottak a település központjában. 
A magyarkanizsai község egyik legkülönlegesebb, emelkedőn lévő téglatemplomában gyűltek össze ...

   2025.06.30.
Virágzó és élhető hely maradjon

Szombaton ünnepelték a helyi közösség napját Magyarkanizsán. Ezen a dátumon, 274 évvel ezelőtt Mária Terézia mezővárosi rangot és vásártartási jogot adományozott Magyarkanizsának, ennek fényében június 28-át ünnepként tartják számon a Tisza-parti városban. A délután kezdődő és éjszakába nyúló programok egyaránt tartalmaztak hivatalos, ünnepélyes és szórakoztató elemeket is. 
Először a helyi közösség épületénél hallhattak történelmi ...

 
Keresés
 

   2022.08.25.
Sárguló falvédők régi üzenetei

Régi falvédőkből nyílt tárlat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a Szent István-nap és az Újkenyér Ünnepe alkalmából szervezett programsorozat keretében. Hány fajtája volt ismeretes a falvédőknek, milyen szövegek és ábrák kerültek rájuk? Muhi Zsuzsannával, a képtár vezetőjével beszélgettünk.

A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel vagy deszkalap, egyrészt a fal védelmére szolgál, a gyakori dörzsölésnek kitett részeken, másrészt az ágynemű megóvására, ezért nevezik ágymentőnek is. Legrégiesebb formája a támla nélküli pad mögött alkalmazott falvédő; amely gyakori volt a középkori várakban és polgárházakban; innen kerülhetett a parasztházakba. Magyarkanizsán lepelfalvédőket állítottak ki, olyanokat, amelyeket kézzel varrva díszítettek.

- A hozzánk beérkezett falvédők mind igen régiek, van amelyik 80 éves - mondja Muhi Zsuzsanna. - Akik elhozták a tárlatra a falvédőiket, mind azt mondták, hogy még a nagyanyjuké volt vagy a dédanyjuké volt. A kézimunkák némelyikén látszik is, hogy milyen régiek, ami nem baj, mert pont az a becsületük ezeknek a munkáknak, hogy valaha használták őket. Némelyik rozsdás, a másik kicsit kopott vagy foltos. Néhány meg van foltozva, de mind nagyon szépen kidolgozott. Jellemző volt, hogy a háziasszonyok saját maguk hímezték ezeket a falvédőket. Nagyon sokszor íráshibák vannak rajtuk. Nem biztos, hogy a háziasszony tudta, mit hogyan kell írni, de akarta, s nagyon sokszor azt hímezte a szövegbe, ami őt foglalkoztatta. Ha fontos volt számára a ház tisztasága, akkor olyan szöveget írt, ha szerelmi bánata volt vagy nem sikerült úgy férjhez menni, ahogy szeretett volna, akkor nagyon sokszor ez megjelent a falvédőn is. A vallás az, ami még nagyon sokszor megjelenik a vásznakon. Ez a három a fő téma. A vallásos szövegű falvédőket leginkább a tisztaszobába tették az ágy háta mögé.

- Tudna néhány szöveget felidézni?

- A konyhának mindig volt egy olyan része, ahol kezet lehetett mosni. Van egy olyan falvédőnk, hogy “Kéz kezet mos”. Megtalálhatóak dalszövegek is a falvédőkön: “Kék a búzavirág, szép az egész világ, amikor a szemedbe nézek.” Voltak frappáns, vicces feliratok is.

- Hány típusa volt a falvédőknek?

- A régi karos padok mögé kétméter hosszú falvédőket tettek. Ezek leginkább virágmintásak. A konyhában a tisztaság volt a téma, az, hogy milyen gondos a háziasszony, a háziúr. Volt esetleg egy kis figyelmeztetés, hogy a háziúr otthon tartózkodjon, a kedves feleségével foglalkozzon, s ne a kocsmába járjon. Ezek is leginkább a konyhában voltak. Voltak kisméretű falvédők is, fésűtartók. Ilyeneket is kaptunk, s olyanokat is, amiket az éléskamrában a polcok szélére raktak, úgynevezett stráfokat. Nagyon sok ilyen érkezett, s meglepő, hogy némelyik milyen szépen meg van őrizve.

- A virágok mellett milyen ábrák lehetnek a falvédőkön?

- Huszár, katona, a háziasszony ahogy főz. Ha vallásos az illető, akkor angyalka, Szűz Mária. Gyakori téma a madarak is.

- Ezeket a rajzokat valahonnan lemásolták vagy eredeti figurák, saját maguk találták ki az asszonyok?

-- Nagyon sokszor a háziasszony maga rajzolta. Van, aki szépen rajzolt, értett hozzá, s ezek a darabok nagyon szépek lettek. Olyan is volt, amikor nem sikerültek az ábrák. Régen nem adatott meg, hogy sokféle hímző cérna s gazdag felszerelés legyen otthon, ezért ezek a falvédők általában szálöltéssel vannak kivarrva. Nem volt ritka az sem, hogy lepedőkből készítettek falvédőket. Nem dobták el, ha egy kicsit használt vagy kopott volt a lepedő, hanem kivágták belőle a használható részt, s újra hasznosították.

Muhi Zsuzsanna szerint a falvédőknek kultúrájuk volt, de ma már nem becsülik eléggé az emberek. Viszont mindenki, aki ide bejött, s behozott valamit, emlékkel jött be. Ha ezeknek a falvédőknek csak annyi haszna van, hogy a mostani tulajdonosoknak eszébe jutott a nagymama, a dédnagymama vagy akárki a családból, aki már eltávozott, már az is nagyon jó.

A falvédő kiállítás szeptember 5-ig látogatható a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtár nyitvatartási idejében.


Bővebben: 

 




Sárguló falvédők régi üzenetei Magyarkanizsán


Fotó: Puskás Károly