| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.21.
Dobó Tihamér magyarkanizsai festőre emlékeztek

A festő- és grafikusművész alkotásaiból válogattak össze egy kiállításra valót a község napi rendezvénysorozat részeként a Dobó Tihamér Képtárban.


Dobó Tihamér, a vajdasági magyar képzőművészet jelentős alakja volt, Magyarkanizsa egyik emblematikus festője. Az ünnepi kiállítás megnyitót követően Vranić Váradi Lívia Cigonya kisfilmjét is bemutatták Magyarkanizsán, amely úgyszintén a festő, Dobó Tihamérről szól.


Ninkov ...

   2026.10.20.
Ízekbe zárt családi örökség

A Bogyóműhely név hallatán először gyermekkorom meséi jutottak eszembe, melyekben a főszereplők a már jól bevált recept szerint egy nagy üstben főzik a különféle bogyókból készült italokat. Álomnak indult, végül Horgoson vált valósággá a Bogyóműhely, melynek nevét a bodzabogyó és a különféle bogyós gyümölcsök ihlették. Berényi Árpád vezeti a vállalkozást, ahol a természet adta alapanyagokból, régi családi receptekből és saját ötletekből lekvárok, ...

   2026.10.19.
VAJDASÁGI MAGYAR KÓRUSOK XXVI. TALÁLKOZÓJA

Tíz kórus, közös éneklés és a magyar zenei hagyományok ünnepe. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, amelynek ezúttal a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templom adott otthont. A rendezvényen vajdasági és magyarországi együttesek mutatkoztak be, bizonyítva, hogy a közös éneklés a határokon átívelve is összeköti a magyar közösségeket.  
A kóruséneklés nem csupán a zenei élményről szól: a közösség ...

   2026.10.19.
Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékverseny Magyarkanizsán

Magyarkanizsa egyik legjelentősebb sporteseményét szervezték meg a hétvégén, a Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékversenyt. Az eseményen 16 ország képviselteti magát, mintegy 400 versenyzővel. A sportversenyt 17-dik éve szervezte meg a Potisje Birkózó Egyesület.


Lányok és fiúk egyaránt több korosztályban léptek szőnyegre és a kötöttfogásban alkalmazott szabályok szerint versenyeztek. A sportolók számára az ilyen megmérettetések különösen ...

   2026.10.19.
30 éves fennállását ünnepli a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület

Idén ünnepli 30 éves fennállását a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület, amely tegnap gálaműsorral készült a Művészetek Házában. Ebből az alkalomból nem csak a jelenlegi, hanem a régi tagok is felléptek egy-egy produkcióval.


Teltház előtt lépett színpadra az egyesület Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. A közönség elsőként a legkisebbeket láthatta a színpadon, majd szép lassan az összes táncos bekapcsolódott a produkcióba.


 
Keresés
 

   2022.08.15.
A Barta-tanya körül fóliasátor-erdő

A tóthfalusi Barta Péter mondhatni feleségével való megismerkedését követően kóstolt bele igazán a kertészkedés világába. Robertina szülei már 2000 óta foglalkoztak zöldségtermesztéssel, amikor a fiatalok megismerték egymást és úgy döntöttek, belevágnak a konyhakerti növénytermesztésbe. Jelenleg 7 holdon gazdálkodnak, szabadföldi és fóliás termesztéssel egyaránt foglalkoznak. Terményeiket a környező piacokon próbálják értékesíteni, azonban a befektetésük nem látszódik megtérülni. Azt mondják, a gazdaságuk gyorsütemű fejlődését a Prosperitati Alapítványnál elnyert összegeknek köszönhetik.


Mikor és hogyan kezdtetek el konyhakertészettel foglalkozni? 
– Személy szerint én 2011 óta foglalkozom kertészettel, a párommal 2010 év végén ismerkedtem meg, az ő szülei már 2000 óta foglalkoztak zöldségtermesztéssel. Ennek okán úgy döntöttem, hogy én is szeretnék ebbe belevágni, hozzáteszem, előtte nem foglalkoztam zöldségtermesztéssel. Tóthfalu, mint helyszín, azért fontos az életünkben, mert én kishegyesi születésű vagyok, a nejem pedig csantavéri. A tanya, ahol most élünk, a feleségem nagyszüleié volt, kezdetben három fóliasátra volt itt Robertinának, amit Csantavérről ingázva igyekezett ellátni és felügyelni. Ez azonban gyorsan bebizonyosodott, hogy hosszú távon nem működik, így hát ide költöztünk és elkezdtük beleásni magunkat a konyhakerti növények termesztésébe. Mindig is vágytam rá, hogy tanyán éljek, vonzott ez a szabad életforma, így egy percig sem bánom, hogy így alakult.


Hogyan tudtatok megindulni és ilyen nagyra nőni az elmúlt évek során? 
– A szülőktől nagyon sok segítséget kaptunk, a tanya körüli földterületeket mind elkaptuk tőlük, ami azért óriási segítség a mai világban. Az indulás szempontjából el sem tudom képzelni, máskülönben hogyan jutottunk volna egyről a kettőre. A 2019-es évben fóliasátrakra pályáztunk a Prosperitati Alapítványnál, amiket sikeresen meg is tudunk vásárolni. Előző években is pályáztunk, permetezőre, mulcsozóra, műtrágyaszóróra valamint pótkocsira. Ezek mind-mind nagy segítséget nyújtottak abban, hogy a kertészetünk elérje jelenlegi állapotát és kapacitását.


Milyen zöldségek kerülnek ki a fóliáitokból a piacok asztalaira? 
– Tíz éve először paprikával és paradicsommal kezdtük, abban volt jobban tapasztalata a nejemnek is és a családjának. Két évre rá kezdtük el bővíteni a területünket, jelenleg 7 holdon termelünk, amelyből 2,5 ezer négyzetméter fóliasátor. Az évek során több konyhakerti növénnyel is elkezdtük foglalkozni, csemegekukoricával, karfiollal, káposztával, mondhatni ezek most a fő terményeink. Mindemellett vannak szezonális zöldségeink is, mint például a retek, a saláta és az újhagyma. Amikor paradicsomszezon van, akkor pedig kifőzött paradicsomlé is rendelhető nálunk.


Hol és hogyan tudják értékesíteni terményeiket? 
– A hónapos retket, salátát és az újhagymát legfőképp az újvidéki nagybani piacon értékesítjük, a többit pedig a szabadkai nagybani piacon. Járunk a környék kisebb piacaira is, többek között Kishegyes, Törökfalu, Orom, ez azonban már nagyon fárasztó. Amit csak tudunk, inkább nagybani piacokon értékesítünk, hiszen nem tudunk minden munkát elvégezni és még éjszaka és napközben is a piacokon részt venni. Ezen részét a gazdaságunknak a feleségemmel ketten végezzük és ez már az elmúlt években egyre nehezebbé kezdett válni.


Mennyire okoz gondot a munkaerőhiány a kertészetben? 
– Amit csak tudunk, családon belül igyekszünk elintézni, szerencsére mai napig sok segítséget kapunk, azonban a kapálást nekünk is napszámosokkal kell elvégeztetnünk. Volt egy időszak a faluban, amikor alig lehetett embert találni erre a munkára, azonban úgy láttam az elmúlt két-három évben, hogy ez gördülékenyebben működik, és ez a mi vállunkról is óriási terhet vesz le. Kettő személy heti két-három alkalommal rendszeresen jár hozzánk, de talán most úgy vettem észre, hogy egyre több a jelentkező, aki rákérdez, hogy esetleg lenne-e munka nálunk.


A ti esetetekben a forróság is nagy károkat okoz ilyenkor nyári időszakban? 
– A fóliasátrainkban csepegtetőrendszer van kiépítve, a levegő stimulálására pedig mikroszórókat alkalmazok, amikor ilyen nagy hőség van odakint. A paprikák esetében a 30 Celsius-fokos hőmérséklet már nagy károkat tud okozni. Az idei évben először találkoztam azzal a jelenséggel, hogy a paprikák végei hibásak lesznek, ugyanis a növény kiszívja a kalciumot a paprikából, így védekezik a meleg ellen. Eddig minden évben kétszer, háromszor adtam kalciumot a növényeknek, idén lényegesen többet kellett, hogy adagoljak nekik, és ez igen nagy költségekkel is járt.


A kiadásokkal arányosan emelkedtek idén az értékesítés árai? 
– A befektetési árak az előző évekhez képest már háromszorosak, ha nem négyszeresek. Ezt azonban az értékesítési árak nem követték, a tavaszi árak például alacsonyabbak voltak a tavalyiaknál, ez leginkább a hónapos retek esetében volt érezhető. A paradicsom ára talán minimálisan mozdul egy kicsit felfelé, de nagybani eladás esetében ez sem túl jelentős. Az év elején és tavaly 60 dinárért adtam nagyban, jelenleg 90 dinárért tudom értékesíteni, de ez az áremelkedés is nagyon minimális a ráfordított összegekhez képest. Nagyjából ugyanott vannak, az árak. Én úgy érzem, két évvel ezelőtt is ugyan ilyen árakon dolgoztunk.


Bővebben: 

 

 




A Barta-tanya körül fóliasátor-erdő