| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Programok sokaságának ad otthont a Művészetek Háza. Kiállítások, kulturális programok, mozi, népművészeti előadások, színházi produkciók és humorestek – felsorolni is nehéz lenne mindazt a programot, amelynek a magyarkanizsai Művészetek Háza ad otthont. Az intézményben évente több száz rendezvényt szerveznek, a kínálat pedig az ősz beköszöntével tovább bővül.
A 2001-ben átadott Művészetek Háza a város szívében működik, a Cnesa ...
|
|
|
A legtöbb önkormányzat a forgalom lassítására használt eszközök kihelyezésére pályázott a Tartományi Energetikai, Építésügyi és Közlekedési Titkárság kiírásán: a támogatással 13 vajdasági önkormányzat területén helyeznek ki fekvőrendőröket a közeljövőben – ismertette Fehér Szabolcs illetékes segédtitkár annak a pályázatnak az eredményeit, amelyet augusztus végén jelentetett meg a titkárság. Kiemelte, hogy emellett 11 önkormányzatban sebességcsökkentő ... |
|
|
Kedden reggel (szeptember 29.) hatezer bárány indult útnak az adorjáni Kontakt Kft. telephelyéről Izraelbe. Borsos Csaba, a liszt- és gabonakereskedelemmel, valamint állatok továbbértékesítésével foglalkozó Kontakt Kft. igazgatója a Magyar Szónak elmondta, hogy idén áprilisban Líbiába küldtek egy hajónyi bárányt, májusban pedig repülővel küldtek Algériába bárányokat. Mint mondta, a Kontakt Kft. már több mint harminc éve folyamatosan vásárolja föl a vágóállatokat, ... |
|
|
A 2026-os strandidény nagyon sokakat vonzott Magyarkanizsára. A Tisza-part és az azt körülvevő létesítmények mindegyike zsúfolásig megtelt minden egyes nap. Rengeteg fürdőző, kempingező érkezett a rendezett partszakaszra, akik nemcsak fürdőzhettek, hanem sportolhattak is, na és persze jókat ehettek és ihattak. Arról, hogy mennyi látogató volt, és hogyan alakult a nyári szezon, Izetović Szintiát, a Hello Kanizsa Turisztikai Információs Központ koordinátorát kérdeztük.
|
|
|
A szombat délután (szeptember 26.) az ünneplés jegyében telt Adorjánon, ahol a falu fennállásának 828. évfordulóját ünnepelték a helyiek és a meghívott vendégek. Az iskolaudvarban színvonalas kultúrműsort követhettek figyelemmel, melyben fellépett a legkisebbtől a legidősebbig a falu apraja és nagyja. Az óvodások, az iskolások, a zeneiskolások, de a Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai is szebbé tették fellépésükkel az ünnepet. A kis közösség számára ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Fujkin István a Kék bagoly képsorozatát mutatta be Horgoson
Először a zene érinti meg, legyen az dal vagy hangszeres kompozíció, vallja munkásságáról a horgosi származású Fujkin István festőművész, aki 1980-ban készítette első zenei ihletésű képeit.
— Kezdetben a zene csak hangfüggöny volt, ami megszűrte, átfésülte a külvilág zajait. Később egyre gyakrabban jelent meg konkrét zenei elem egy-egy képemen. S bár az inspiráció mindig egy meghatározott zenemű, én mégsem tartom puszta illusztrációnak az annak nyomán megfogalmazódó képi világot. Hiszen például a megfestett hangszerek az adott környezetben új életet kezdenek, s némileg újra komponálják azokat a dalokat is, amelyek megszületésüket kiváltották - nyilatkozta egyik interjújában, még pályája elején.
Fujkin István újabb művészi kihívásokat keresve települt át Kanadába 1997-ben. A zene ezután sem vált a számára közömbössé, sőt, ebben az időben kezdett munkássága, mint “Fujkin’s Music Vision” ismertté válni, olvasható az egyik katalógusában. Kanadában ismerkedett meg a művész az indián kultúrával, s ennek számos eleme, eszköze, valamint spiritualitása, az indiánok történelme, zenei hagyománya elragadták művészi képzelőerejét.
Fujkin kanadai munkásságának a legérettebb gyümölcse a Kék bagoly című képsorozat, amely új és szokatlan módon kapcsolja össze az indián kultúra és tradíció elemeit a mai ember képi világával. Ezt a képsorozatot mutatta be péntek este a horgosi művelődési házban egy előadás keretében Fujkin istván. A művész ugyanis minden évben néhány napra hazatér, vagy egy szobrot ad ajándékba a falujának, vagy egy előadás keretében a képeit mutatja be, mint ahogyan tette most is.
A Kék bagoly képsorozatról elmondta:
— Fölmerült bennem a kérdés, hogy mennyire nyúlhatok én ehhez a kultúrához olyan módon, hogy az ne a szokásos indián romantika legyen, hanem valami más, s a másságában is mennyire lehetek jogosult arra, hogy ezzel foglalkozzam? Azután végül úgy gondoltam, hogy vajdasági származásom adja azt a lehetőséget, hogy részben legalábbis meg tudom tapasztalni azt, hogy milyen idegennek lenni saját szülőföldünkön. Nem kellett csak elképzelni, hogy nekik ez milyen lehetett, hanem picit meg is tapasztaltuk, bár a mi sorsunk nem hasonlítható össze teljesen az övékével, hisz még a mai napig is érezhető az elnyomás az irányukba. Ez a tény azonban már megadta nekem azt a jogot, hogy úgy nyúljak a témához, amitől az sajátos formát kap.
Fujkin István az előadás keretében bemutatta a képsorozat alkotásait, de videón azokat az indián táncokat is, amik az alkotásra inspirálták, illetve belehallgathatott a közönség azokba a zeneszámokba is, amelyek hatására a képek megszülettek.
Bővebben:
Az indián spiritualitás és a vajdasági lélek találkozása
|
|
|
|
|
|
