| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Már igényelhető a horgászengedély Szerbia-szerte, viszont ebben az évben nem engedélyezett a halászat a Tiszán. Ez idővel halhiányhoz vezethet, ami viszont megemelheti a hal élősúlyának az árát - vélik az érintettek.
Érkezésünk előtt pár perccel érkezett meg a friss tükörponty a magyarkanizsai halas boltba. A tulajdonos három halastóval és három hivatalos tiszai halásszal dolgozik együtt. Napi szinten legalább öt halfajta kapható, amit egyelőre ... |
|
|
Itt a tavasz, és sokan már a nyaralásukat tervezik. Magyarkanizsán olyan szempontból nincs nehéz dolguk az embereknek, hogy van egy utazási iroda, élén egy nagyon kedves és segítőkész vezetővel, aki sok év tapasztalattal a legprofibb utakat keresi meg nekik.
Danica Farkas Grubinhoz, a New Travel+ magyarkanizsai utazási iroda tulajdonosához sokan fordulnak, most már nemcsak a környékből, hanem távolabbról is. Az ő utazási irodája nem szervez, hanem ... |
|
|
Az óvodák világnapjának alkalmából tett látogatást kedden dr. Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke és Ótott Róbert, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár a martonosi Szivárvány óvodában, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi szerepvállalásának köszönhetően befejeződött az épület hőszigetelése és festése, valamint ... |
|
|
A műhelymunkát a FERHA szervezte. Az alaptudás megszerzése mellett komolyabb technikákat is elsajátíthattak az érdeklődők. Először alapfestékkel borították be a sámlikat, majd ezt követően lecsiszolták azokat. A következő lépés a minta kiválasztása volt. A bútorfestésre mintegy négy órájuk volt a résztvevőknek.
Részt vett a foglalkozáson a túthfalui Dukai Tímea is: „Ez már a második alkalom, hogy itt vagyok. Első ... |
|
|
A természet szeretete, a természet iránt való rajongás, kötődés nem új keletű dolog. Ha végig gondoljuk a művészeti irányzatokat, igen sokban fellelhető a természet közelsége, a természetbe való kivonulás vagy akár a természeti motívumok megjelenése, alakváltozata. Lehet ez zene, irodalom vagy akár a képzőművészet. Gondoljunk csak Szinyei Merse Pál, Claude Monet vagy akár Georges Seurat festményeire, amelyeken a zöld pázsit, park jelenik ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Fujkin István a Kék bagoly képsorozatát mutatta be Horgoson
Először a zene érinti meg, legyen az dal vagy hangszeres kompozíció, vallja munkásságáról a horgosi származású Fujkin István festőművész, aki 1980-ban készítette első zenei ihletésű képeit.
— Kezdetben a zene csak hangfüggöny volt, ami megszűrte, átfésülte a külvilág zajait. Később egyre gyakrabban jelent meg konkrét zenei elem egy-egy képemen. S bár az inspiráció mindig egy meghatározott zenemű, én mégsem tartom puszta illusztrációnak az annak nyomán megfogalmazódó képi világot. Hiszen például a megfestett hangszerek az adott környezetben új életet kezdenek, s némileg újra komponálják azokat a dalokat is, amelyek megszületésüket kiváltották - nyilatkozta egyik interjújában, még pályája elején.
Fujkin István újabb művészi kihívásokat keresve települt át Kanadába 1997-ben. A zene ezután sem vált a számára közömbössé, sőt, ebben az időben kezdett munkássága, mint “Fujkin’s Music Vision” ismertté válni, olvasható az egyik katalógusában. Kanadában ismerkedett meg a művész az indián kultúrával, s ennek számos eleme, eszköze, valamint spiritualitása, az indiánok történelme, zenei hagyománya elragadták művészi képzelőerejét.
Fujkin kanadai munkásságának a legérettebb gyümölcse a Kék bagoly című képsorozat, amely új és szokatlan módon kapcsolja össze az indián kultúra és tradíció elemeit a mai ember képi világával. Ezt a képsorozatot mutatta be péntek este a horgosi művelődési házban egy előadás keretében Fujkin istván. A művész ugyanis minden évben néhány napra hazatér, vagy egy szobrot ad ajándékba a falujának, vagy egy előadás keretében a képeit mutatja be, mint ahogyan tette most is.
A Kék bagoly képsorozatról elmondta:
— Fölmerült bennem a kérdés, hogy mennyire nyúlhatok én ehhez a kultúrához olyan módon, hogy az ne a szokásos indián romantika legyen, hanem valami más, s a másságában is mennyire lehetek jogosult arra, hogy ezzel foglalkozzam? Azután végül úgy gondoltam, hogy vajdasági származásom adja azt a lehetőséget, hogy részben legalábbis meg tudom tapasztalni azt, hogy milyen idegennek lenni saját szülőföldünkön. Nem kellett csak elképzelni, hogy nekik ez milyen lehetett, hanem picit meg is tapasztaltuk, bár a mi sorsunk nem hasonlítható össze teljesen az övékével, hisz még a mai napig is érezhető az elnyomás az irányukba. Ez a tény azonban már megadta nekem azt a jogot, hogy úgy nyúljak a témához, amitől az sajátos formát kap.
Fujkin István az előadás keretében bemutatta a képsorozat alkotásait, de videón azokat az indián táncokat is, amik az alkotásra inspirálták, illetve belehallgathatott a közönség azokba a zeneszámokba is, amelyek hatására a képek megszülettek.
Bővebben:
Az indián spiritualitás és a vajdasági lélek találkozása
|
|
|
|
|
|
