| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.11.16.
„Az ereimben vízzel felhígított agyag volt”

A magyarkanizsai községi képviselő-testület szeptemberi ülésén hirdették ki az idei Pro Urbe díjasok névsorát. A legnagyobb elismerést, a Pro Urbe érdemérmet dr. Kaszás Károly kapta az idén. Erről lapunk hasábjain is beszámoltunk, és a hír a közösségimédia-oldalunkra is felkerült. A képviselő-testületi ülések nem sok reakciót szoktak kiváltani az olvasókból, hisz általában határozatok, a költségvetést érintő döntések, intézményi beszámolók alkotják ...

   2026.11.13.
Fontos botanikai felfedezés a magyarkanizsai Járáson

Jelentős természetvédelmi sikerről számolt be a Ludas Ökológiai Oktatótábor - olvasható a Riparia Természetbarátok Egyesületének Facebook-bejegyzésében. A védett területként nyilvántartott magyarkanizsai Járáson Szigetvári Csaba egy rendkívül ritka növényfajt, a Cyperus pannonicust, azaz a magyar palkát azonosította.  

A megállapítást eljuttatták a védett terület kezeléséért felelős Palics-Ludas Közvállalathoz, amely továbbította ...

   2026.11.12.
Líbiában került elő egy Magyarkanizsa közelében meggyűrűzött ugartyúk

Egy 2026 júliusában, Magyarkanizsa közelében fiókaként meggyűrűzött ugartyúkot októberben, egy tudományos kutatás során élve fogtak vissza a líbiai Miszrátában - közölte közösségi oldalán a Riparia Természetbarátok Egyesülete. 

Mindössze 99 nappal később, a gyűrűzés helyétől 1616 km-re került meg. Ez az első dokumentált külföldi megkerülése egy Szerbiában meggyűrűzött ugartyúknak.  

Az ilyen megkerülések értékes ...

   2026.11.12.
Kis csapat, nagy sikerek

Kiemelkedően sikeres évet zártak a magyarkanizsai Testvériség Kajakklub versenyzői. Az egyesület kajakozói 2026-ban összesen 85 érmet – 46 aranyat, 25 ezüstöt, 14 bronzot – nyertek a hazai és a nemzetközi versenyeken. Az országos bajnokságokon 15 érmet szereztek a magyarkanizsai kajakozók, a szerbiai kupában 8 érem a termés, emellett Apró István vezetőedző tanítványai a nemzetközi regattákon is letették névjegyüket. 

Az Ada Ciganliján ...

   2026.11.10.
Az idei év legjobbjait díjazták

A községi pedagógusegyesület szervezésében Magyarkanizsán november 6-án, pénteken este ünnepelték meg a pedagógusokat, és osztották ki az elismeréseket azoknak a tanároknak, akik az évek során kiváló teljesítményt nyújtottak. A Művészetek Házában a község pedagógusai gyűltek össze, hogy ez a nap most csak róluk szóljon, és még nagyobb lendületet adjanak egymásnak a jó munkavégzéshez, a gyerekek életre neveléséhez, amely nem csupán munka, hanem hivatás. 

 
Keresés
 

   2022.08.15.
Az indián spiritualitás és a vajdasági lélek találkozása

Fujkin István a Kék bagoly képsorozatát mutatta be Horgoson  
Először a zene érinti meg, legyen az dal vagy hangszeres kompozíció, vallja munkásságáról a horgosi származású Fujkin István festőművész, aki 1980-ban készítette első zenei ihletésű képeit. 
— Kezdetben a zene csak hangfüggöny volt, ami megszűrte, átfésülte a külvilág zajait. Később egyre gyakrabban jelent meg konkrét zenei elem egy-egy képemen. S bár az inspiráció mindig egy meghatározott zenemű, én mégsem tartom puszta illusztrációnak az annak nyomán megfogalmazódó képi világot. Hiszen például a megfestett hangszerek az adott környezetben új életet kezdenek, s némileg újra komponálják azokat a dalokat is, amelyek megszületésüket kiváltották - nyilatkozta egyik interjújában, még pályája elején. 
Fujkin István újabb művészi kihívásokat keresve települt át Kanadába 1997-ben. A zene ezután sem vált a számára közömbössé, sőt, ebben az időben kezdett munkássága, mint “Fujkin’s Music Vision” ismertté válni, olvasható az egyik katalógusában. Kanadában ismerkedett meg a művész az indián kultúrával, s ennek számos eleme, eszköze, valamint spiritualitása, az indiánok történelme, zenei hagyománya elragadták művészi képzelőerejét. 
Fujkin kanadai munkásságának a legérettebb gyümölcse a Kék bagoly című képsorozat, amely új és szokatlan módon kapcsolja össze az indián kultúra és tradíció elemeit a mai ember képi világával. Ezt a képsorozatot mutatta be péntek este a horgosi művelődési házban egy előadás keretében Fujkin istván. A művész ugyanis minden évben néhány napra hazatér, vagy egy szobrot ad ajándékba a falujának, vagy egy előadás keretében a képeit mutatja be, mint ahogyan tette most is. 
A Kék bagoly képsorozatról elmondta:  
— Fölmerült bennem a kérdés, hogy mennyire nyúlhatok én ehhez a kultúrához olyan módon, hogy az ne a szokásos indián romantika legyen, hanem valami más, s a másságában is mennyire lehetek jogosult arra, hogy ezzel foglalkozzam? Azután végül úgy gondoltam, hogy vajdasági származásom adja azt a lehetőséget, hogy részben legalábbis meg tudom tapasztalni azt, hogy milyen idegennek lenni saját szülőföldünkön. Nem kellett csak elképzelni, hogy nekik ez milyen lehetett, hanem picit meg is tapasztaltuk, bár a mi sorsunk nem hasonlítható össze teljesen az övékével, hisz még a mai napig is érezhető az elnyomás az irányukba. Ez a tény azonban már megadta nekem azt a jogot, hogy úgy nyúljak a témához, amitől az sajátos formát kap. 
Fujkin István az előadás keretében bemutatta a képsorozat alkotásait, de videón azokat az indián táncokat is, amik az alkotásra inspirálták, illetve belehallgathatott a közönség azokba a zeneszámokba is, amelyek hatására a képek megszülettek. 
Bővebben: 

 




Az indián spiritualitás és a vajdasági lélek találkozása