| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Több mint 40 gyermek sátrazik és táborozik a magyarkanizsai vízitelepen. A gyerekek kézműves foglalkozásokon, interaktív csapatjátékokon, valamint természetközéli élményekben vehetnek részt.
Ezen a héten az alsós korosztály táborozik a Tisza-parton, augusztusban pedig a felsősöket várja Magyarkanizsa Község ifjúsági Irodája. Boros Gyevi Szofia, résztvevő: „Van ez az ismerkedős játék, hogy megismerjük egymást és az is egy nagyon jó játék, ... |
|
|
Rekordszámú, összesen öt ugartyúkpár fészkelését figyelték meg a májusi és júniusi időszakban a Magyarkanizsai járás területén – tájékoztatott a Riparia Természetbarátok Egyesülete a közösségi oldalán.
A civil szervezet közleménye szerint a helyszíni ellenőrzések során egy fiatal egyedet is sikerült megfigyelniük a szakembereknek. Az adat természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű, mivel Szerbia teljes területén ...
|
|
|
Mintegy negyven gyerek részvételével zajlik a Bartók Népművészeti és Kulturális Egyesület néptánctábora Horgoson.
A résztvevők a hagyományos táncok mellett új barátságokat is köthetnek, miközben tapasztalt oktatóktól sajátíthatják el a különböző tájegységek táncait.
Népzene, tánclépések és jókedv tölti meg a horgosi Művelődési Házat. A táborba Vajdaság több településéről érkeztek fiatalok, akik ...
|
|
|
A magyarkanizsai vásártér adott otthont szombaton a több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő rendezvénynek, a Kanizsa Fesztnek. Ahogy a főszervező, dr. Forró Lajos fogalmazott, a tizedik után már nem is lényeges, hogy épp hanyadik fesztivál zajlik, de azt azért elmondta, hogy másfél évtizede szeretne valamit visszaadni annak a közösségnek, Magyarkanizsának, melytől ő maga is oly sokat kapott. A Kanizsa Feszt idén egynapos volt, de ebbe az egy napba is belefért ... |
|
|
Magyarkanizsa községhez, kataszterileg Oromhoz tartozik Konczék birtoka, amely a határban, festői környezetben található. A többgenerációs családi gazdaságban mindig akad munka, hisz nagy területet művelnek, és több évtizede foglalkoznak növénytermesztéssel. A nyár kellős közepén egy pillanatnyi idő sincs pihenésre, hisz a kalászosok aratása után következhet majd a többi kultúra betakarítása is. A gazdaság egyik női tagjával, Gyöngyivel beszélgettünk, aki ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Fujkin István a Kék bagoly képsorozatát mutatta be Horgoson
Először a zene érinti meg, legyen az dal vagy hangszeres kompozíció, vallja munkásságáról a horgosi származású Fujkin István festőművész, aki 1980-ban készítette első zenei ihletésű képeit.
— Kezdetben a zene csak hangfüggöny volt, ami megszűrte, átfésülte a külvilág zajait. Később egyre gyakrabban jelent meg konkrét zenei elem egy-egy képemen. S bár az inspiráció mindig egy meghatározott zenemű, én mégsem tartom puszta illusztrációnak az annak nyomán megfogalmazódó képi világot. Hiszen például a megfestett hangszerek az adott környezetben új életet kezdenek, s némileg újra komponálják azokat a dalokat is, amelyek megszületésüket kiváltották - nyilatkozta egyik interjújában, még pályája elején.
Fujkin István újabb művészi kihívásokat keresve települt át Kanadába 1997-ben. A zene ezután sem vált a számára közömbössé, sőt, ebben az időben kezdett munkássága, mint “Fujkin’s Music Vision” ismertté válni, olvasható az egyik katalógusában. Kanadában ismerkedett meg a művész az indián kultúrával, s ennek számos eleme, eszköze, valamint spiritualitása, az indiánok történelme, zenei hagyománya elragadták művészi képzelőerejét.
Fujkin kanadai munkásságának a legérettebb gyümölcse a Kék bagoly című képsorozat, amely új és szokatlan módon kapcsolja össze az indián kultúra és tradíció elemeit a mai ember képi világával. Ezt a képsorozatot mutatta be péntek este a horgosi művelődési házban egy előadás keretében Fujkin istván. A művész ugyanis minden évben néhány napra hazatér, vagy egy szobrot ad ajándékba a falujának, vagy egy előadás keretében a képeit mutatja be, mint ahogyan tette most is.
A Kék bagoly képsorozatról elmondta:
— Fölmerült bennem a kérdés, hogy mennyire nyúlhatok én ehhez a kultúrához olyan módon, hogy az ne a szokásos indián romantika legyen, hanem valami más, s a másságában is mennyire lehetek jogosult arra, hogy ezzel foglalkozzam? Azután végül úgy gondoltam, hogy vajdasági származásom adja azt a lehetőséget, hogy részben legalábbis meg tudom tapasztalni azt, hogy milyen idegennek lenni saját szülőföldünkön. Nem kellett csak elképzelni, hogy nekik ez milyen lehetett, hanem picit meg is tapasztaltuk, bár a mi sorsunk nem hasonlítható össze teljesen az övékével, hisz még a mai napig is érezhető az elnyomás az irányukba. Ez a tény azonban már megadta nekem azt a jogot, hogy úgy nyúljak a témához, amitől az sajátos formát kap.
Fujkin István az előadás keretében bemutatta a képsorozat alkotásait, de videón azokat az indián táncokat is, amik az alkotásra inspirálták, illetve belehallgathatott a közönség azokba a zeneszámokba is, amelyek hatására a képek megszülettek.
Bővebben:
Az indián spiritualitás és a vajdasági lélek találkozása
|
|
|
|
|
|
