| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyarkanizsán megszervezett Tiszamenti AI Konferencia panelbeszélgetésében azt járták körbe, ami a legtöbb vállalkozót igazán érdekli: hogyan lehet az AI-ból nemcsak bemutató, hanem működő, skálázható üzleti előny. A rendezvényt Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodája szervezte.
Stratégia, technológia és bevezetés egy helyen, közérthetően – a vállalkozóknak is szóló gyakorlati mesterségesintelligencia-rendezvény célja, hogy az ... |
|
|
A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok részeként szombat délután ünnepelni gyűlt össze a közösség a horgosi Órás Villánál. Bartók Béla 120 éve járt ezen a vidéken, valószínűleg épp az ő lábnyomában lépdeltek azok, akik azért érkeztek Horgosra, hogy megemlékezzenek arról a neves dátumról, amikor a híres zeneszerző, népdalgyűjtő éppen itt jegyzett le dallamokat. A születésének 145. évfordulója is mostanra esik, illetve az is, hogy húsz éve került fel ... |
|
|
„ez az én bolygóm / ezt én rontottam el a magam számára / olyanra rontottam amilyen nekem megfelel” Sziveri János Szelídítés című művének pár sora volt a mottója a 74. Kanizsai Írótábor irodalmi tanácskozásának, aminek a József Attila Könyvtár adott otthont.
Tudni kell, hogy az írótáborban való részvétel feltétele egy 1.800 karakteres szöveg elkészítése, bármely műfajban. A lényeg, hogy a résztvevők azon gondolataikat ...
|
|
|
A magyarkanizsai Népkertben, az írótábor alapítóinak emlékművénél való tiszteletadással kezdődött meg csütörtökön a 74. Kanizsai Írótábor, ahol a szervezőbizottság nevében Oláh Tamás elnök és Gruik Ibolya, a bizottság tagja, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Hugyik Richárd, a Végrehajtó Bizottság elnöke és Hajvert Ákos, a Végrehajtó Bizottság tagja, a magyarkanizsai önkormányzat nevében Kónya Róbert polgármesteri tanácsos és Bicskei Ibolya, a községi ... |
|
|
Magyarkanizsán, a Vajdasági Birkózóakadémián befejeződött az a birkózó tábor, amelyet a környező községek U-15-ös és annál fiatalabb korosztályú gyermekei számára rendeztek meg.
A 40 gyermek egész héten együtt edzett a szőnyegen, ahol a fogások gyakorlásának technikáját sajátíthatták el különböző játékos gyakorlatokon keresztül. Újhelyi Sándor edző, aki ezzel a korosztállyal foglalkozik, elmondta, hogy ebből a korcsoportból ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 Fujkin István a Kék bagoly képsorozatát mutatta be Horgoson
Először a zene érinti meg, legyen az dal vagy hangszeres kompozíció, vallja munkásságáról a horgosi származású Fujkin István festőművész, aki 1980-ban készítette első zenei ihletésű képeit.
— Kezdetben a zene csak hangfüggöny volt, ami megszűrte, átfésülte a külvilág zajait. Később egyre gyakrabban jelent meg konkrét zenei elem egy-egy képemen. S bár az inspiráció mindig egy meghatározott zenemű, én mégsem tartom puszta illusztrációnak az annak nyomán megfogalmazódó képi világot. Hiszen például a megfestett hangszerek az adott környezetben új életet kezdenek, s némileg újra komponálják azokat a dalokat is, amelyek megszületésüket kiváltották - nyilatkozta egyik interjújában, még pályája elején.
Fujkin István újabb művészi kihívásokat keresve települt át Kanadába 1997-ben. A zene ezután sem vált a számára közömbössé, sőt, ebben az időben kezdett munkássága, mint “Fujkin’s Music Vision” ismertté válni, olvasható az egyik katalógusában. Kanadában ismerkedett meg a művész az indián kultúrával, s ennek számos eleme, eszköze, valamint spiritualitása, az indiánok történelme, zenei hagyománya elragadták művészi képzelőerejét.
Fujkin kanadai munkásságának a legérettebb gyümölcse a Kék bagoly című képsorozat, amely új és szokatlan módon kapcsolja össze az indián kultúra és tradíció elemeit a mai ember képi világával. Ezt a képsorozatot mutatta be péntek este a horgosi művelődési házban egy előadás keretében Fujkin istván. A művész ugyanis minden évben néhány napra hazatér, vagy egy szobrot ad ajándékba a falujának, vagy egy előadás keretében a képeit mutatja be, mint ahogyan tette most is.
A Kék bagoly képsorozatról elmondta:
— Fölmerült bennem a kérdés, hogy mennyire nyúlhatok én ehhez a kultúrához olyan módon, hogy az ne a szokásos indián romantika legyen, hanem valami más, s a másságában is mennyire lehetek jogosult arra, hogy ezzel foglalkozzam? Azután végül úgy gondoltam, hogy vajdasági származásom adja azt a lehetőséget, hogy részben legalábbis meg tudom tapasztalni azt, hogy milyen idegennek lenni saját szülőföldünkön. Nem kellett csak elképzelni, hogy nekik ez milyen lehetett, hanem picit meg is tapasztaltuk, bár a mi sorsunk nem hasonlítható össze teljesen az övékével, hisz még a mai napig is érezhető az elnyomás az irányukba. Ez a tény azonban már megadta nekem azt a jogot, hogy úgy nyúljak a témához, amitől az sajátos formát kap.
Fujkin István az előadás keretében bemutatta a képsorozat alkotásait, de videón azokat az indián táncokat is, amik az alkotásra inspirálták, illetve belehallgathatott a közönség azokba a zeneszámokba is, amelyek hatására a képek megszülettek.
Bővebben:
Az indián spiritualitás és a vajdasági lélek találkozása
|
|
|
|
|
|
