| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A rendezvényen kirakodóvásár, karácsonyi műsor, valamint ünnepi ételek és italok várták a látogatókat vasárnap este a Művelődési Házban.
A kézművesvásár mellett megtekinthető volt Horgos mézeskalácsfaluja is, amely idén is nagy sikert aratott.
Az ünnepi műsorban a helyi óvodások, a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület növendékei, valamint a Kárász Karolina Általános Iskola diákjai léptek fel. Hagyományos finomságok, mákos ... |
|
|
Ünnepi hangulat és közösségi összefogás jellemezte a magyarkanizsai Városháza előtti teret december 24-én. A délelőtti órákban 14 bográcsban rotyogott a halászlé, a hagyományokhoz híven idén is ingyen osztották a lakosságnak.
A kezdeményezést idén is egy helyi magánvállalat szervezte, amelynek köszönhetően karácsony előtt sokak asztalára kerülhetett ünnepi étel. A helyiek hosszú sorokban, türelmesen várakozva érkeztek a Városháza előtti ... |
|
|
A helyiek közösen ünnepelték a karácsony közeledtét kedd délután. Ünnepi műsor, finom falatok, hangulatos, meghitt légkör várta a látogatókat.
Kispiac ünnepi hangulatba öltözött, és a helyiek a közösségi ház előtt gyülekeztek, hogy együtt készüljenek az ünnepekre. A gyerekek különleges karácsonyi műsorral lepték meg a közönséget, énekeltek és verseket adtak elő.
Báló Simon is a fellépők között volt: „Évente szoktak ... |
|
|
A Tisza Sportlövő-egyesület 1969-től öregbíti Adorján hírnevét. Már a klub első hivatalos versenyén, 1970-ben megszületett az első aranyérem, hiszen a Takács László, Jaksi István, Törteli András alkotta fiúcsapat légfegyver kategóriában megnyerte Vajdaság bajnokságát. Az első sikereket további 1. helyek és érmek követték, melyek közül az egyik legjelentősebb Baráth Zsolt eredménye, aki 2006-ban aranyérmet nyert egyéniben az országos bajnokságon. Az elmúlt ... |
|
|
A kiskonyhákban nagy csodák szoktak születni. A nagy konyhákba viszont ritkán van bepillantásunk, csak az elkészült remekműveket látjuk, a folyamatról azonban nem sok fogalmunk van. A magyarkanizsai Cseszkó Ibolya ezen változtatott, gondolt egy nagyot és meg is valósította. Néhány évvel ezelőtt arra lettem figyelmes, hogy sütikészítő műhelymunkát hirdetett a helyi könyvtár pincéjében, ami bár igencsak tágas, mégse volt adott minden, ami a cukrászremekek készítéséhez ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Fujkin István a Kék bagoly képsorozatát mutatta be Horgoson
Először a zene érinti meg, legyen az dal vagy hangszeres kompozíció, vallja munkásságáról a horgosi származású Fujkin István festőművész, aki 1980-ban készítette első zenei ihletésű képeit.
— Kezdetben a zene csak hangfüggöny volt, ami megszűrte, átfésülte a külvilág zajait. Később egyre gyakrabban jelent meg konkrét zenei elem egy-egy képemen. S bár az inspiráció mindig egy meghatározott zenemű, én mégsem tartom puszta illusztrációnak az annak nyomán megfogalmazódó képi világot. Hiszen például a megfestett hangszerek az adott környezetben új életet kezdenek, s némileg újra komponálják azokat a dalokat is, amelyek megszületésüket kiváltották - nyilatkozta egyik interjújában, még pályája elején.
Fujkin István újabb művészi kihívásokat keresve települt át Kanadába 1997-ben. A zene ezután sem vált a számára közömbössé, sőt, ebben az időben kezdett munkássága, mint “Fujkin’s Music Vision” ismertté válni, olvasható az egyik katalógusában. Kanadában ismerkedett meg a művész az indián kultúrával, s ennek számos eleme, eszköze, valamint spiritualitása, az indiánok történelme, zenei hagyománya elragadták művészi képzelőerejét.
Fujkin kanadai munkásságának a legérettebb gyümölcse a Kék bagoly című képsorozat, amely új és szokatlan módon kapcsolja össze az indián kultúra és tradíció elemeit a mai ember képi világával. Ezt a képsorozatot mutatta be péntek este a horgosi művelődési házban egy előadás keretében Fujkin istván. A művész ugyanis minden évben néhány napra hazatér, vagy egy szobrot ad ajándékba a falujának, vagy egy előadás keretében a képeit mutatja be, mint ahogyan tette most is.
A Kék bagoly képsorozatról elmondta:
— Fölmerült bennem a kérdés, hogy mennyire nyúlhatok én ehhez a kultúrához olyan módon, hogy az ne a szokásos indián romantika legyen, hanem valami más, s a másságában is mennyire lehetek jogosult arra, hogy ezzel foglalkozzam? Azután végül úgy gondoltam, hogy vajdasági származásom adja azt a lehetőséget, hogy részben legalábbis meg tudom tapasztalni azt, hogy milyen idegennek lenni saját szülőföldünkön. Nem kellett csak elképzelni, hogy nekik ez milyen lehetett, hanem picit meg is tapasztaltuk, bár a mi sorsunk nem hasonlítható össze teljesen az övékével, hisz még a mai napig is érezhető az elnyomás az irányukba. Ez a tény azonban már megadta nekem azt a jogot, hogy úgy nyúljak a témához, amitől az sajátos formát kap.
Fujkin István az előadás keretében bemutatta a képsorozat alkotásait, de videón azokat az indián táncokat is, amik az alkotásra inspirálták, illetve belehallgathatott a közönség azokba a zeneszámokba is, amelyek hatására a képek megszülettek.
Bővebben:
Az indián spiritualitás és a vajdasági lélek találkozása
|
|
|
|
|
|
