| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A jogot nem magolni kell, hanem érteni – vallja Nyilas Mihály, akit nemrég a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntettek ki. Úgy véli, a szabályokat csak akkor lehet jól alkalmazni, ha az ember az élethelyzeteket is látja mögöttük. Ez a szemlélet kísérte végig bíróként, ügyvédként és közéleti szereplőként is. Életútinterjúnkban az oromi indulásról, a pályakezdésről, a politikába kerülésről, az oktatásról, a kisebbségi jogokról és a vajdasági ... |
|
|
Új sportpályával, nagyobb árnyékolós területtel készülnek, míg a kempingrész ebben az évben is várja a természetbarátokat. A fürdőzés mellett számos lehetőség is adott a kikapcsolódáshoz. Számos fejlesztést is megvalósítanak az illetékesek.
A május elsejei ünnepek után veszi kezdetét igazán az élet a Tisza-parton. Éves szinten a folyó magyarkanizsai szakaszán több ezren fordulnak meg kirándulni, fürdőzni, kikapcsolódni. Ezért az ...
|
|
|
Májusban ismét lehet cserkészkedni Magyarkanizsán. Több év kihagyás után újból megalakult a helyi cserkészcsapat. A foglalkozásokra már nagyban készülnek a helyi cserkészek.
Egyelőre még csendes a cserkésztábor helyszíne a Tisza-parton, de hamarosan minden szombaton foglalkozásokat tartanak itt a hat évnél idősebb gyerekek és a felnőttek számára. Elsősegély, tájékozódás, csomókötés, kenu és csónakos kirándulások várják az ...
|
|
|
Magyarkanizsán és Zentán is mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki rendezett, újabb építésű ingatlant szeretne vásárolni. Ilyen házat és lakást ugyanis nem túl sokat árulnak ezeken a településeken, ezért az áruk magas. Felújítandó, régebbi ingatlant viszont olcsóbban is vásárolhatunk, ezek renoválása azonban szintén nem kíméli majd a pénztárcát.
Az orosz-ukrán háború kitörését követően nagyon sok külföldi állampolgár érkezett ... |
|
|
Teljes gőzzel készülnek a majálisra Magyarkanizsán. A Tisza-parton kempingezési, sportolási lehetőségek, vidámpark, gasztronómiai élmények várják majd a látogatókat a május elsejei ünnepek alatt.
Az utolsó simítások zajlanak a magyarkanizsai Tisza-parton, de már most látszik, hogy néhány nap múlva megtelik élettel a terület. Baráti társaságok és családok népesítik majd be a partot, ahol előkerülnek a bográcsok, a grillsütők, és egész napos ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Fujkin István a Kék bagoly képsorozatát mutatta be Horgoson
Először a zene érinti meg, legyen az dal vagy hangszeres kompozíció, vallja munkásságáról a horgosi származású Fujkin István festőművész, aki 1980-ban készítette első zenei ihletésű képeit.
— Kezdetben a zene csak hangfüggöny volt, ami megszűrte, átfésülte a külvilág zajait. Később egyre gyakrabban jelent meg konkrét zenei elem egy-egy képemen. S bár az inspiráció mindig egy meghatározott zenemű, én mégsem tartom puszta illusztrációnak az annak nyomán megfogalmazódó képi világot. Hiszen például a megfestett hangszerek az adott környezetben új életet kezdenek, s némileg újra komponálják azokat a dalokat is, amelyek megszületésüket kiváltották - nyilatkozta egyik interjújában, még pályája elején.
Fujkin István újabb művészi kihívásokat keresve települt át Kanadába 1997-ben. A zene ezután sem vált a számára közömbössé, sőt, ebben az időben kezdett munkássága, mint “Fujkin’s Music Vision” ismertté válni, olvasható az egyik katalógusában. Kanadában ismerkedett meg a művész az indián kultúrával, s ennek számos eleme, eszköze, valamint spiritualitása, az indiánok történelme, zenei hagyománya elragadták művészi képzelőerejét.
Fujkin kanadai munkásságának a legérettebb gyümölcse a Kék bagoly című képsorozat, amely új és szokatlan módon kapcsolja össze az indián kultúra és tradíció elemeit a mai ember képi világával. Ezt a képsorozatot mutatta be péntek este a horgosi művelődési házban egy előadás keretében Fujkin istván. A művész ugyanis minden évben néhány napra hazatér, vagy egy szobrot ad ajándékba a falujának, vagy egy előadás keretében a képeit mutatja be, mint ahogyan tette most is.
A Kék bagoly képsorozatról elmondta:
— Fölmerült bennem a kérdés, hogy mennyire nyúlhatok én ehhez a kultúrához olyan módon, hogy az ne a szokásos indián romantika legyen, hanem valami más, s a másságában is mennyire lehetek jogosult arra, hogy ezzel foglalkozzam? Azután végül úgy gondoltam, hogy vajdasági származásom adja azt a lehetőséget, hogy részben legalábbis meg tudom tapasztalni azt, hogy milyen idegennek lenni saját szülőföldünkön. Nem kellett csak elképzelni, hogy nekik ez milyen lehetett, hanem picit meg is tapasztaltuk, bár a mi sorsunk nem hasonlítható össze teljesen az övékével, hisz még a mai napig is érezhető az elnyomás az irányukba. Ez a tény azonban már megadta nekem azt a jogot, hogy úgy nyúljak a témához, amitől az sajátos formát kap.
Fujkin István az előadás keretében bemutatta a képsorozat alkotásait, de videón azokat az indián táncokat is, amik az alkotásra inspirálták, illetve belehallgathatott a közönség azokba a zeneszámokba is, amelyek hatására a képek megszülettek.
Bővebben:
Az indián spiritualitás és a vajdasági lélek találkozása
|
|
|
|
|
|
