| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
| Oktatás |
 

   2022.08.12.
Akkreditált hagyományápoló képzés indításáról tanácskoztak Horgoson

Útravaló elnevezéssel indul akkreditált képzés óvónőknek és alsó tagozatokon tanító pedagógusoknak, hogy hogyan lehet a kézművességet, a népdalokat, a mondókákat, a meséket beépíteni a kisgyermekek oktatásába. A képzés kapcsán ma, csütörtökön tartottak megbeszélést Horgoson a Hagyományok Háza Hálózat és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársai az első alkalommal megrendezett Népi Kézműves Táborban. 
Vörös Zsuzsannát, a Hagyományok Háza hálózati munkatársát és Kovács Nádi Karolinát, a hálózat és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársát kérdeztük az elképzelésekről. 
Öt éve van jelen a Hagyományok Háza a külhoni területeken. Mit sikerült elérni ebben a fél évtizedben? - kérdeztük elsőként Vörös Zsuzsannát. 
- 2017-ben a Hagyományok Háza úgy döntött, hogy a tevékenységét kibővíti a határon túli területekre, illetve Magyarországon megyei szintre is. Még az évben elkezdtük a hálózati munkát, és mivel a Hálózat a Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének az intézménye, nagyon fontos, hogy a határon túli területeken is megszervezzük a munkát. Négy külhoni területen indult el a tevékenység, Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban és a Felvidéken. Első körben három nagyon fontos területre összpontosítottunk, az egyik a rendezvények. Mindenhol voltak már rendezvények, volt szakmai alap, amit mi szerettünk volna bővíteni. A második terület volt a gyűjtések, hogy a helyi gyűjtemények bekerüljenek egy nagy körforgásba, s mindenki számára elérhetővé váljanak. A harmadik a képzések, amely területen nagyon nagy fejlődés történt az öt év alatt. 
Fontos a képzés, de felmerült, hogy vannak-e olyan fiatalok, akiket oktatónak lehetne kiképezni? 
- Igen, a néptáncoktatás terén ez is elindult. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséggel és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel. Az ő közreműködésükkel most folyik a néptáncpedagógusi képzés is a VMMSZ és a Magyar Táncművészeti Főiskola együttműködésével, a Hálózat és a VMMI közreműködésével pedig nagyon sok kézműves képzést szerveztünk már az öt év alatt. Most pedig nagyon nagy sikernek könyvelem el, hogy a 60 órás Útravaló elnevezésű képzésünket sikerült akkreditáltatni itt, Vajdaságban, háromszor 20 órában. Ez kifejezetten óvónőknek és alsó tagozatos pedagógusoknak szól, hogy hogyan lehet a kézművességet, a népdalokat, a mondókákat, a meséket beépíteni a kisgyermekek életébe és itt is törekszünk arra, hogy helyi, vajdasági anyag legyen elsősorban. Ma tartottunk egy szakmai megbeszélést a kollégákkal, s döntöttünk, hogy most fogjuk ezt meghirdetni, mert augusztus végén kell majd az akkreditációra jelentkezni. Ezeken a képzéseken a pedagógusok pontot kapnak, tehát már a helyi rendszerbe sikerült beépíteni ezt a Hagyományok Háza által kidolgozott képzést, természetesen a helyi adottságokra szabva. Korábban volt már népi ének és népmese képzés is, úgyhogy folyamatosan haladunk. Fontos az is, hogy a népmese területén is vannak fiatalok, akik nagyon ügyesek a különféle rendezvényeken. Megemlíthetném azt is, hogy a Hagyományok Házának immár második éve van egy szakmai tábora, ami nyitott a határon túli kollégák és pedagógusok számára is. Idén Kiscsőszön voltunk, s Vajdaságból ezen 11 kolléga vett részt, fiatal táncosok, kézművesek, mesemondók. Minden évben van egy tematika, hogy mi mentén szerveződik a tábor. Idén a tudás átadása volt a fókuszban. 
A Délvidéken miként sikerült megszervezni ezt a hálózatot? - kérdezzük Kovács Nádi Karolinától. 
- Négy kollégával dolgozunk. Juhász Gyula a Hálózat vezetője, illetve ő a népzenei felelős. Cseszák Balázs a néptánccal és a gyermekprogramokkal foglalkozik, illetve a néphagyományoknak az oktatásba való beemelésével. Vass Endre szintén népzenével foglalkozik. Az utóbbi időben segíti a munkánkat még Nagy Abonyi Szabolcs, aki a népmesével foglalkozik. 
A megbeszélésre Horgoson, a Domus Pacisban került sor, ahol kedd óta zajlik az I. Népi Kézműves Tábor. Az öt nap alatt a táborlakók megismerkednek a bútorfestés alapjaival (első ízben), a szövéssel apróeszközökön, szádfán és karmantyúfán, a kötélkészítéssel, a gyékény- és csuhéfonással, a kosárfonással, a nemezeléssel, valamint saját nyomódúcot is készíthetnek, mellyel textilt mintázhatnak indigófestéssel. 
Bővebben: 

 




Akkreditált hagyományápoló képzés beindításáról tanácskoztak Horgoson