| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ... |
|
|
Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra.
A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott.
A rajzpályázatra ...
|
|
|
A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ... |
|
|
Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.
Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...
|
|
|
– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Véget ért július 17-én, vasárnap a kaláka az Ilonafalu melletti Baráthok kútjánál. A négy napos önkéntes akción belül kisebb javítások valósultak meg, valamint egy új árnyékoló részt is építettek a most már egyre közismertebb kútnál.
Még vasárnap délben is folytak a munkák a Baráthok kútjánál. Közel húsz, Tisza menti településekről érkező önkéntes segítségével szépül és újul meg a terület. A segítő kezek szinte minden évben visszajárnak.
A kaláka a Baráthok kútja körül 2016-ban vette kezdetét, két év kihagyás után most újból megszervezésre került a Wemsical Serbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület által. A pár napban megritkították a nádat, tájékoztató táblákat festettek, és szükséges volt a kisebb tatarozás is. Az önkéntes akció legfőbb célja egy árnyékoló építése volt, amit sikeresen el is készítettek. Fontos a hely rendben tartása, hisz a terület egyre látogatottabb.
Vázsonyi Ákos szervez elmondta: „Úgy tapasztaljuk, hogy nagyon közkedvelt lett, amióta megtörtént ez a felújítás. Felújítás előtt csak a környező tanyákról jártak ide az emberek vízért, marhákat itattak, viszont amióta egy pihenőhellyé alakítottuk a helyet, azóta jó híre lett és távolabbról is érkeznek ide emberek.”
A kaláka ebben az évben is a magyarkanizsai önkormányzat támogatásával, valamint a vállalkozók és a polgárok hozzájárulásával valósult meg.
Bővebben:
A közösség erejével újult meg a Baráthok kútja
Árnyékolóval gazdagodott a Baráthok kútja
|
|
|
|
|
|
