| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Lehet zimankó vagy kánikula, a vadakról mindig gondoskodni kell, ezt a jó vadászok tudják, és tesznek is érte. A mintegy harmincezer hektáron elterülő vadászterületet és öt körzetet magában foglaló Kapitány-réti Vadászegyesület Magyarkanizsa község településein végez aktív munkát.
Az egyesület elnöke, Boris Bajić okleveles állattenyésztési mérnök arról számolt be lapunknak, hogy jelenleg a turistákat várják tárt karokkal, de ... |
|
|
Különleges programmal készült a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a magyar költészet napja, április 11-e alkalmából. Az érdeklődők izgalmas költészeti kalandjátékban vehetnek részt, amely játékos formában hozza közelebb az irodalmat.
A magyarkanizsai művelődési intézmények évek óta megemlékeznek a magyar költészet napjáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok nyitottak az ilyen kezdeményezésekre, ... |
|
|
A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ... |
|
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nagycsütörtökkel a szent három nap veszi kezdetét. Az egyház ezekben a napokban emlékezik meg az emberiség megváltásáról. A nagycsütörtöki utolsó szentmisén az utolsó vacsorára emlékeznek, valamint az oltári szentséget őrzési helyére viszik, ami egészen a nagyszombati feltámadási mise áldoztatásáig ott is marad. A szentmise végén pedig sor kerül az oltárfosztásra.
Palatinus István, plébános elmondta: "Az oltárfosztás Jézus elárulását jelenti, tehát ahogy Jézus Krisztust elárulták az utolsó vacsora után, amikor az olajfák hegyén imádkozott, jelenti ezt, hogy mi is bevonulunk a legteljesebb böjtbe. Nagypénteken teljesen dísz nélkül való a főoltár, mutatja ezt, hogy mindentől mi is megpróbálunk megszabadulni ebben a világban teljesen. A figyelmünket, a hálánkat Istennek ajándékozzuk."
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja. Jézus elítélésének, megkínzásának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán.
Húsvétszombaton a fiatalok nem maradnak program nélkül Magyarkanizsán, hiszen a Szent Őrangyalok római katolikus templomban tojáskeresést szerveznek nekik, reggel 9-től 11 óráig.
Bővebben:
Oltárfosztás a nagycsütörtöki szentmisén
|
|
|
|
|
|
