| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.16.
Interaktív előadás Horgoson a romák történelméről

A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében. 


Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...

   2026.10.16.
Nemzedékeket neveltek ki

Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ...

   2026.10.15.
Elkezdődött a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket. 
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ...

   2026.10.13.
Két keréken Horgos történelmének nyomában

Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett. 
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ...

   2026.10.13.
Hagyományos fatimai ünnepség Martonoson

Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt. 
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ...

 
Keresés
| Gazdaság |
 

   2022.06.01.
A kézműves játékok sikere

Szalma Julianna több mint tíz esztendeje készít textilből állatfigurákat, babákat. 

A magyarkanizsai Szalma Juliannával Törökkanizsán találkoztam, az Észak-Bánáti néptánctalálkozó kirakodóvásárán, amelyen kézzel készített játékokat árult. Afelől érdeklődtem nála, hogyan és miből készíti őket, hiszen nagyon szemrevalóak. Különböző állatokat, babákat, valamint levendulapárnákat varr textilanyagból, s ezeket nyugdíjkiegészítésként értékesíti a környékbeli fesztiválokon, illetve minden olyan eseményen, amelyen van kézműves kirakodóvásár. Julianna elmondta, hogy több mint tíz éve, nyugdíjba vonulása óta foglalkozik ezzel a mesterséggel. 
– Mivel egyedül élek, számomra ez nagyon jó hobbi, kitölti a szabadidőmet, és mivel a nyugdíjam szegényes, ez egy újabb anyagi forrás. A lányom hasonló dolgokat készített Szegeden, és innen jött az ötlet, hogy én is foglalkozhatnék ilyesmivel. Elvégeztem egy üvegkészítő tanfolyamot Szegeden, és legelőször azt kezdtem el csinálni, de mivel azokat a termékeket nagyon drágán tudnám értékesíteni, felhagytam vele. Inkább a textilre váltottam, sokkal tisztább, kevésbé veszélyes, valamint ezeket a gyerekeknek csinálom, ami öröm számomra. Az a tapasztalatom, hogy nagyon szeretik a kicsik ezeket a játékokat – fogalmazott a kézműves. 
Szalma Julianna hozzátette, hogy az internetről és különböző könyvekből keresi ki a mintákat, majd kiszabja őket. A minőségi munkához idő és kitartás szükséges, nem lehet elkapkodni. 
– Mikor a darabok megvannak, már csak a varrás és az anyag kitömése van hátra. Nišből rendelem a tömőanyagot, mégpedig olyat, ami a párnákban van. Babákat is készítek, amelyeknek kicsit körülményesebb a megalkotásuk. Jelenleg az állatok közül a tacskó kutyák iránt van a legnagyobb érdeklődés, utána pedig a cicákat viszik leginkább. A plüssök elkészítésénél figyelembe veszem mindig az évszakokat, valamint az ünnepeket is. Húsvétra nyuszikat gyártottam, télen meg karácsonyi manókat szoktam. Az interneten is próbálkoztam a termékek értékesítésével, főleg a vírushelyzet idején, de nem volt túl nagy sikere, ezért maradtam inkább a különböző ünnepségeknél és fesztiváloknál. Magyarkanizsán tagja vagyok a kézműves csoportnak, és ők szervezik meg általában, hogy hova  megyünk. Nagyon sok rendezvényre ellátogatunk egy évben, szerencsére, lecsillapodott a járvány és újra vannak események, ez nagy megkönnyebbülés nekünk. Ezek mind olyan dolgok, amelyeket a vásárlók szeretnek látni és megfogni mielőtt megvennék. Pamutból készítem őket, amit külföldön veszek meg, a kutyákhoz vastagabb anyag kell, azt pedig a szőnyegesnél szoktam beszerezni – mondta a nyugdíjas kézműves. 
Hozzátette, hogy szerencsére van igény a kézzel készített termékekre, sokan érdeklődnek a munkája iránt. 

Bővebben: 




A kézműves játékok sikere