| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
| Gazdaság |
 

   2022.06.01.
A kézműves játékok sikere

Szalma Julianna több mint tíz esztendeje készít textilből állatfigurákat, babákat. 

A magyarkanizsai Szalma Juliannával Törökkanizsán találkoztam, az Észak-Bánáti néptánctalálkozó kirakodóvásárán, amelyen kézzel készített játékokat árult. Afelől érdeklődtem nála, hogyan és miből készíti őket, hiszen nagyon szemrevalóak. Különböző állatokat, babákat, valamint levendulapárnákat varr textilanyagból, s ezeket nyugdíjkiegészítésként értékesíti a környékbeli fesztiválokon, illetve minden olyan eseményen, amelyen van kézműves kirakodóvásár. Julianna elmondta, hogy több mint tíz éve, nyugdíjba vonulása óta foglalkozik ezzel a mesterséggel. 
– Mivel egyedül élek, számomra ez nagyon jó hobbi, kitölti a szabadidőmet, és mivel a nyugdíjam szegényes, ez egy újabb anyagi forrás. A lányom hasonló dolgokat készített Szegeden, és innen jött az ötlet, hogy én is foglalkozhatnék ilyesmivel. Elvégeztem egy üvegkészítő tanfolyamot Szegeden, és legelőször azt kezdtem el csinálni, de mivel azokat a termékeket nagyon drágán tudnám értékesíteni, felhagytam vele. Inkább a textilre váltottam, sokkal tisztább, kevésbé veszélyes, valamint ezeket a gyerekeknek csinálom, ami öröm számomra. Az a tapasztalatom, hogy nagyon szeretik a kicsik ezeket a játékokat – fogalmazott a kézműves. 
Szalma Julianna hozzátette, hogy az internetről és különböző könyvekből keresi ki a mintákat, majd kiszabja őket. A minőségi munkához idő és kitartás szükséges, nem lehet elkapkodni. 
– Mikor a darabok megvannak, már csak a varrás és az anyag kitömése van hátra. Nišből rendelem a tömőanyagot, mégpedig olyat, ami a párnákban van. Babákat is készítek, amelyeknek kicsit körülményesebb a megalkotásuk. Jelenleg az állatok közül a tacskó kutyák iránt van a legnagyobb érdeklődés, utána pedig a cicákat viszik leginkább. A plüssök elkészítésénél figyelembe veszem mindig az évszakokat, valamint az ünnepeket is. Húsvétra nyuszikat gyártottam, télen meg karácsonyi manókat szoktam. Az interneten is próbálkoztam a termékek értékesítésével, főleg a vírushelyzet idején, de nem volt túl nagy sikere, ezért maradtam inkább a különböző ünnepségeknél és fesztiváloknál. Magyarkanizsán tagja vagyok a kézműves csoportnak, és ők szervezik meg általában, hogy hova  megyünk. Nagyon sok rendezvényre ellátogatunk egy évben, szerencsére, lecsillapodott a járvány és újra vannak események, ez nagy megkönnyebbülés nekünk. Ezek mind olyan dolgok, amelyeket a vásárlók szeretnek látni és megfogni mielőtt megvennék. Pamutból készítem őket, amit külföldön veszek meg, a kutyákhoz vastagabb anyag kell, azt pedig a szőnyegesnél szoktam beszerezni – mondta a nyugdíjas kézműves. 
Hozzátette, hogy szerencsére van igény a kézzel készített termékekre, sokan érdeklődnek a munkája iránt. 

Bővebben: 




A kézműves játékok sikere