| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.09.18.
Vásár és körömpörkölt-főzőverseny lesz Magyarkanizsán

Vasárnap rendezik meg Magyarkanizsán az őszi vásárt, vele párhuzamosan pedig körömpörkölt-főzőversenyt tartanak az Agrokanizsa fennállásának 21. évfordulója alkalmából Magyarkanizsa Község Önálló Mezőgazdasági Termelőinek Általános Egyesülete szervezésében.
Mindkét rendezvény reggel 8 órakor kezdődik.
A főzőcsapatok 8 órakor kapják meg a húst. 8 és 10 órakor lehet leadni a pálinkaverseny, valamint a sós és édes sütemények versenyére ...

   2024.09.18.
Elkezdődött a tóthfalui Munkás Szent József templom külső felújítása

A napokban kezdődött a Munkás Szent József templom felújítása Tóthfaluban. A munkálatok egy részét a magyarországi Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság támogatta. Ekkora beruházás 40 évvel ezelőtt valósult meg utoljára. Azóta az idő vasfoga nyomot hagyott az épületen, főleg a templom délnyugati részén. A mostani felújítás keretében kisebb részeket lebontanak, de új vakolatot és színt is kap az épület.   
Utasi ...

   2024.09.17.
Natúrkozmetika-műhelymunkát tartottak Magyarkanizsán

Natúrkozmetika-műhelymunkát tartottak Magyarkanizsán a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben. A 20 órás képzés a Felnőttképzők Regionális Hálózatának programját képezte.
A képzés utolsó óráján krémdezodort készítenek a résztvevők. A műhelymunkát több mint 10 résztvevővel tartották meg. Krémeket, testápolókat készítettek.
A kispiaci Szebenyi Boglárka elmondta: „Nagyon jó volt a képzés, nagyon tetszett. Sok terméket készítettünk, ...

   2024.09.17.
Utak és kutak - irodalmi és fotópályázat

Irodalmi és fotópályázatot hirdetett a magyarkanizsai József Attila Könyvtár a község napja alkalmából.
Utak és kutak témában várják a képeket, amelyeket fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal készítettek az alkotók. Egy személy három pályamunkával nevezhet. Az irodalomi pályázatra számítógéppel írt, terjedelemben és műfajban nem megkötött alkotásokat várnak. A pályázatra elektronikus és postai úton is lehet jelentkezni.
Bús Csaba igazgató ...

   2024.09.17.
Tokkal-vonóval

A Csonka Ferenc és Zenekara Egyesület nemrégiben — adózva annak emléke előtt is, hogy Bartók Béla 1906-os augusztusi gyűjtőútja idején több napot töltött és gyűjtött Horgoson — Tokkal-vonóval — ifjú népi vonósok Magyarkanizsa és Szabadka községből címmel CD-t jelentetett meg.
Az album tulajdonképpen az elmúlt hét évnek az utánpótlás-nevelést célzó népzeneoktatási programját örökíti meg. A lemez pillanatnyi lenyomata az elmúlt ...

 
Keresés
 

   2022.02.17.
Bosztányosok vasúton

Belefütyül a vonat a csendes februári sötétségbe, miközben nyugtató zakatolása lassul, majd az állomásról továbbindulva ismét szaporázza „lépteit”. Másfél kilométernyi távolságra tőlem naponta fél tucatszor végigjárja Zentától Szabadkáig a távolságot; no, nem Magyarkanizsa és Horgos irányába, hanem Fölsőhegyen át Völgyes felé. Ez utóbbi útvonalat nemrégiben építették újjá, a másikon meg rövidesen fölszedik a síneket. Különben is régen föladta már az autókkal és teherjárművekkel folytatott küzdelmet. A legutóbbi balkáni háborúskodás idején és utána éveken át vakvágányként szolgált vagonok hosszú sorának – azok meg közprédának –: ide, Fölsőhegy határába lökték ki a kegyvesztett járműveket. Aztán eltűntek, így csak az üres sínpár árválkodik a gazban, Adorján felé futva. A hírek szerint most már nem sokáig, mert eladták további tizennégy útszakasszal együtt lebontásra, fölszedésre. A sajtó szerint helyenként negyvenéves vasútvonalakról van szó, ami tévedést sejtet, talán a tudósító nem hitte el, hogy száznegyven éve is lehetett ezen a vidéken vasút. Igaz, ez a két vonal – a horgos–zentai és a Szabadkáról Zentán át Óbecséig futó – ennél valamelyest fiatalabb, „csupán” a százharmincharmadik évüket töltik az idén, vagy csak egyikük, ha a másik nem élné meg november 14-ét, a valamikori átadás napját. A múlt század hetvenes éveiben még az 1800-as esztendők végére utaló dátumot olvastam a sínek oldalán a Diósgyőr fölirat mellett. Magyarország megcsonkításának sok-sok áldozata közé tartozott a vasút is, nem véletlen, hogy az említett tizenöt szakaszból tizennégy Vajdaságban található. A Megy a gőzös Kanizsára gyerekdal (nem is gyerekeknek íródott) igazságtartalma különben is elveszett a gőzösök kihalásával, rövidesen pedig az útját is eltüntetik. Legföljebb a töltés fogja jelezni, hogy valaha erre vonat is járt. 

Hajdanán persze mindkét, Szabadka felé irányuló vágány nagy szolgálatot tett a polgároknak. Egyidőben talán legnagyobbat a fölsőhegyi bosztányosoknak. A múlt század elején harmincan-negyvenen dinnyét termesztettek a faluban. Kéttucatnyi bosztányos Budapestre küldte a termést: délután indult a vonat, éjfél után érkezett Budapestre. Főidényben négy-öt vagont is megraktak a zentai vasútállomáson. Itthonról két megbízott utazott el a fővárosba, ők szervezték meg az értékesítést; haza sem jöttek, amíg érkezett a dinnye. Egy alkalommal állítólag olyan kicsi volt a kereslet ez iránt a gyümölcs iránt, hogy két vagonnal bele kellett önteni a Dunába. Egy évszázad múltán sem derült ki, hogy valóban így történt-e... 

Később, az egyik és a másik világháború után is, amikor már Szabadkánál meg Horgosnál húzódott a határ, a falubeliek pedig a dinnyéről konyhakertészetre váltottak, sokan vasúton szállították az árut a piacra. Mások meg parasztkocsival. Persze nem Pestre, csak Szabadkára. Huszonvalahány szekér kelt útra déltájban, hogy estére a Zöldfa vendéglőbe érjenek, reggel átadják a portékát a kofáknak. Ha jó ára volt a paradicsomnak, megtörtént, hogy a gazda végig a lovakkal együtt gyalogolt, mert az ő helyét is kosarak foglalták el. A vasúti szállítás kissé körülményesebben zajlott, mert amikor a vonat Kanizsa felé kanyarodva megállt a Kolóniában – azon a szakaszon, amelyet majd most szednek föl, és ahol kiépült állomás sosem létezett –, iparkodni kellett berakni a sok árut az itteniek által megrendelt tehervagonokba. Ha meg valaki éppen a másiknak a paradicsommal teli kosarába lépett, viharos csatározássá fajult a berakodás. 

Aztán az új világban áttértek az autókra. Fél Vajdaságot bejárták, utána meg Eszékig és olykor Zágrábig vezetett az útjuk. Időközben ez utóbbi két város másik országba került, a régifajta bosztányosok meg kihalófélben vannak, bár nem azért, mert kihúzták alóluk a síneket. 

Bővebben: 




Bosztányosok vasúton