| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.06.30.
Rúgják a bőrt Tóthfaluban

A fiatal tehetségek felkarolását tűzte ki célul idén is a tóthfalusi Nyers István Labdarúgó Akadémia tábora. A nagy érdeklődésre számot tartó programra egész Vajdaságból érkeztek gyerekek. A nyári focitábort 13. alkalommal szervezik meg a héten. 
Az előző évekhez hasonlóan idén is nagy volt az érdeklődés a tóthfalusi focitábor iránt. A szervezők ebben az évben létszámhatárt szabtak meg, ami teljesen be is telt. Összesen száz gyerek rúgja a ...

   2025.06.30.
A népmesékben szereplő állatokról és számokról szólt a népmesetábor Adorjánon

Nemcsak a helyiek járnak vissza nagy szeretettel a táborba, hanem a környező falvakból is sokan érkeznek. 
A népmesékben szereplő állatokról és számokról szólt az idei napközis népmesetábor Adorjánon. A Szőke Tisza Művelődési Egyesület minden évben megszervezi ezt az öt napos eseményét, ahol a mesék világa mellett számos foglalkozás és feladat várta a gyerekeket. 
Ebben az évben közel 60 gyerek jár le minden délután az adorjáni régi ...

   2025.06.30.
Közeleg a Kanizsa Feszt!

Már évek óta minden korosztályt megmozgat Magyarkanizsa fesztiválja, nem csak a zene miatt, a rendezvény ugyanis közösségi napokat is tartalmaz, ezenfelül a legkisebb korosztálytól a legidősebbekig mindenki számára kínál programot. Idén július 4-én és 5-én várják az érdeklődőket a jól megszokott helyszínen, a magyarkanizsai vásártéren, ahol ezúttal is megannyi program, fellépő, kirakodóvásár és újdonságok várják a kilátogatókat. A fesztiválon a délutáni ...

   2025.06.30.
Hármas ünnepség Kispiacon

Vasárnap délelőtt kezdődött és késő délután folytatódott Kispiacon a falu nagy napja. A Péter-Pál-napi búcsúnak nagy hagyománya van Kispiacon, ami ezúttal éppen vasárnapra esett. Ez egyúttal a falu napja is, melyről ünnepi műsor keretében emlékeztek meg, illetve egy multikulturális gyermek néptánc-találkozót is tartottak a település központjában. 
A magyarkanizsai község egyik legkülönlegesebb, emelkedőn lévő téglatemplomában gyűltek össze ...

   2025.06.30.
Virágzó és élhető hely maradjon

Szombaton ünnepelték a helyi közösség napját Magyarkanizsán. Ezen a dátumon, 274 évvel ezelőtt Mária Terézia mezővárosi rangot és vásártartási jogot adományozott Magyarkanizsának, ennek fényében június 28-át ünnepként tartják számon a Tisza-parti városban. A délután kezdődő és éjszakába nyúló programok egyaránt tartalmaztak hivatalos, ünnepélyes és szórakoztató elemeket is. 
Először a helyi közösség épületénél hallhattak történelmi ...

 
Keresés
 

   2022.02.17.
Bosztányosok vasúton

Belefütyül a vonat a csendes februári sötétségbe, miközben nyugtató zakatolása lassul, majd az állomásról továbbindulva ismét szaporázza „lépteit”. Másfél kilométernyi távolságra tőlem naponta fél tucatszor végigjárja Zentától Szabadkáig a távolságot; no, nem Magyarkanizsa és Horgos irányába, hanem Fölsőhegyen át Völgyes felé. Ez utóbbi útvonalat nemrégiben építették újjá, a másikon meg rövidesen fölszedik a síneket. Különben is régen föladta már az autókkal és teherjárművekkel folytatott küzdelmet. A legutóbbi balkáni háborúskodás idején és utána éveken át vakvágányként szolgált vagonok hosszú sorának – azok meg közprédának –: ide, Fölsőhegy határába lökték ki a kegyvesztett járműveket. Aztán eltűntek, így csak az üres sínpár árválkodik a gazban, Adorján felé futva. A hírek szerint most már nem sokáig, mert eladták további tizennégy útszakasszal együtt lebontásra, fölszedésre. A sajtó szerint helyenként negyvenéves vasútvonalakról van szó, ami tévedést sejtet, talán a tudósító nem hitte el, hogy száznegyven éve is lehetett ezen a vidéken vasút. Igaz, ez a két vonal – a horgos–zentai és a Szabadkáról Zentán át Óbecséig futó – ennél valamelyest fiatalabb, „csupán” a százharmincharmadik évüket töltik az idén, vagy csak egyikük, ha a másik nem élné meg november 14-ét, a valamikori átadás napját. A múlt század hetvenes éveiben még az 1800-as esztendők végére utaló dátumot olvastam a sínek oldalán a Diósgyőr fölirat mellett. Magyarország megcsonkításának sok-sok áldozata közé tartozott a vasút is, nem véletlen, hogy az említett tizenöt szakaszból tizennégy Vajdaságban található. A Megy a gőzös Kanizsára gyerekdal (nem is gyerekeknek íródott) igazságtartalma különben is elveszett a gőzösök kihalásával, rövidesen pedig az útját is eltüntetik. Legföljebb a töltés fogja jelezni, hogy valaha erre vonat is járt. 

Hajdanán persze mindkét, Szabadka felé irányuló vágány nagy szolgálatot tett a polgároknak. Egyidőben talán legnagyobbat a fölsőhegyi bosztányosoknak. A múlt század elején harmincan-negyvenen dinnyét termesztettek a faluban. Kéttucatnyi bosztányos Budapestre küldte a termést: délután indult a vonat, éjfél után érkezett Budapestre. Főidényben négy-öt vagont is megraktak a zentai vasútállomáson. Itthonról két megbízott utazott el a fővárosba, ők szervezték meg az értékesítést; haza sem jöttek, amíg érkezett a dinnye. Egy alkalommal állítólag olyan kicsi volt a kereslet ez iránt a gyümölcs iránt, hogy két vagonnal bele kellett önteni a Dunába. Egy évszázad múltán sem derült ki, hogy valóban így történt-e... 

Később, az egyik és a másik világháború után is, amikor már Szabadkánál meg Horgosnál húzódott a határ, a falubeliek pedig a dinnyéről konyhakertészetre váltottak, sokan vasúton szállították az árut a piacra. Mások meg parasztkocsival. Persze nem Pestre, csak Szabadkára. Huszonvalahány szekér kelt útra déltájban, hogy estére a Zöldfa vendéglőbe érjenek, reggel átadják a portékát a kofáknak. Ha jó ára volt a paradicsomnak, megtörtént, hogy a gazda végig a lovakkal együtt gyalogolt, mert az ő helyét is kosarak foglalták el. A vasúti szállítás kissé körülményesebben zajlott, mert amikor a vonat Kanizsa felé kanyarodva megállt a Kolóniában – azon a szakaszon, amelyet majd most szednek föl, és ahol kiépült állomás sosem létezett –, iparkodni kellett berakni a sok árut az itteniek által megrendelt tehervagonokba. Ha meg valaki éppen a másiknak a paradicsommal teli kosarába lépett, viharos csatározássá fajult a berakodás. 

Aztán az új világban áttértek az autókra. Fél Vajdaságot bejárták, utána meg Eszékig és olykor Zágrábig vezetett az útjuk. Időközben ez utóbbi két város másik országba került, a régifajta bosztányosok meg kihalófélben vannak, bár nem azért, mert kihúzták alóluk a síneket. 

Bővebben: 




Bosztányosok vasúton