Tündérkertek nemcsak a mesében fordulnak elő, egyre több van belőlük Kárpát-medence-szerte. A bennük lévő gyümölcsfák is éppen annyira különlegesek, mint a mesebeli kertekben a mosolygó almák, szóló szőlők és csengő barackok. 

A tündérkertek olyan specifikus kertészeti növényültetvények, amelyek célja bizonyos kultúrnövények – jellemzően gyümölcstermő fák és cserjék – régi, eltűnőben lévő fajtáinak megőrzése, génbank jelleggel. A világon más országokban is előfordulnak hasonló csemetekertek, ahol a megőrzendő génállományú növényfajok és fajták fenntartását nem maggyűjteményekkel, hanem élő növényekkel igyekeznek biztosítani, de a tündérkert kifejezést kifejezetten a hasonló magyarországi létesítményekre szokták használni, olvasható a tündérkertekről szóló ismertetőben. 

Régi fajtáknak azokat a haszonnövényeket nevezzük, amelyeket még déd- és ükapáink termesztettek. Egyes régi fajtákról már több száz éves leírások is léteznek. Őseink ezeket a fajtákat évekig, évtizedekig tartó tudatos szelekcióval hozták létre, így azok alkalmazkodtak egy adott tájegység ökológiai viszonyaihoz, és tájfajtákká váltak. A tájfajták előnye, hogy kevesebb gondozást igényelnek, esetleg ellenállóvá váltak egyes betegségekkel szemben, ezért nem igényelnek intenzív növényvédelmet, mondja beszélgetőtársunk, a tóthfalui tündérkert egyik gondozója, Sáfrány Túrú Ágnes kertészmérnök, akivel a kezdeményezésről beszélgettünk. 

- A Tündérkert-mozgalom egy pórszombati személytől, Kovács Gyulától ered. Ő az, aki szenvedélyesen kezdte gyűjteni Zala megyében és az Őrségben a régi fajtákat. Mára már körülbelül 200 tündérkert létesült Magyarországon ki tudja hányféle fajtával. Itt, Vajdaságban tudomásom szerint a tóthfalui az első fajtagyűjtemény. 

- Mit ültettek el eddig Tóthfaluban? 

- Jelenleg 25 régi alma-, 17 körte-, 3 cseresznye- és 1 szilvafajtából áll az itteni gyűjtemény, de szeretnénk bővíteni ezt, mert a jelenlegi területünkön van még hely újabb csemetéknek. Szeretnénk a kistértségünkből is régi fajtákat begyűjteni, s azokat is elhelyezni a tündérkertben. 

- Miért fontos a régi fajták megőrzése? 

- Több szempontból is fontos. Az egyik, hogy hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a másik, hogy genetikai állományuk a fajtanemesítésekhez is felhasználható, de nem utolsó sorban a kulturális örökségünk részét is képezik. Kihalásukkal az az ősi néprajzi tudás is elveszne, amit őseink egykor birtokoltak velük kapcsolatban. A különféle fajták termését más-más módon lehetett felhasználni. 

Bővebben: