| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.15.
Tárt karokkal fogadják a turistákat

Lehet zimankó vagy kánikula, a vadakról mindig gondoskodni kell, ezt a jó vadászok tudják, és tesznek is érte. A mintegy harmincezer hektáron elterülő vadászterületet és öt körzetet magában foglaló Kapitány-réti Vadászegyesület Magyarkanizsa község településein végez aktív munkát. 

Az egyesület elnöke, Boris Bajić okleveles állattenyésztési mérnök arról számolt be lapunknak, hogy jelenleg a turistákat várják tárt karokkal, de ...

   2026.04.15.
Költészetnapi kalandozás Magyarkanizsán

Különleges programmal készült a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a magyar költészet napja, április 11-e alkalmából. Az érdeklődők izgalmas költészeti kalandjátékban vehetnek részt, amely játékos formában hozza közelebb az irodalmat. 

A magyarkanizsai művelődési intézmények évek óta megemlékeznek a magyar költészet napjáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok nyitottak az ilyen kezdeményezésekre, ...

   2026.04.14.
Megfizethetetlen segítség

A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ...

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

 
Keresés
 

   2022.02.01.
Mosolygó alma a tóthfalui tündérkertből

Tündérkertek nemcsak a mesében fordulnak elő, egyre több van belőlük Kárpát-medence-szerte. A bennük lévő gyümölcsfák is éppen annyira különlegesek, mint a mesebeli kertekben a mosolygó almák, szóló szőlők és csengő barackok. 

A tündérkertek olyan specifikus kertészeti növényültetvények, amelyek célja bizonyos kultúrnövények – jellemzően gyümölcstermő fák és cserjék – régi, eltűnőben lévő fajtáinak megőrzése, génbank jelleggel. A világon más országokban is előfordulnak hasonló csemetekertek, ahol a megőrzendő génállományú növényfajok és fajták fenntartását nem maggyűjteményekkel, hanem élő növényekkel igyekeznek biztosítani, de a tündérkert kifejezést kifejezetten a hasonló magyarországi létesítményekre szokták használni, olvasható a tündérkertekről szóló ismertetőben. 

Régi fajtáknak azokat a haszonnövényeket nevezzük, amelyeket még déd- és ükapáink termesztettek. Egyes régi fajtákról már több száz éves leírások is léteznek. Őseink ezeket a fajtákat évekig, évtizedekig tartó tudatos szelekcióval hozták létre, így azok alkalmazkodtak egy adott tájegység ökológiai viszonyaihoz, és tájfajtákká váltak. A tájfajták előnye, hogy kevesebb gondozást igényelnek, esetleg ellenállóvá váltak egyes betegségekkel szemben, ezért nem igényelnek intenzív növényvédelmet, mondja beszélgetőtársunk, a tóthfalui tündérkert egyik gondozója, Sáfrány Túrú Ágnes kertészmérnök, akivel a kezdeményezésről beszélgettünk. 

- A Tündérkert-mozgalom egy pórszombati személytől, Kovács Gyulától ered. Ő az, aki szenvedélyesen kezdte gyűjteni Zala megyében és az Őrségben a régi fajtákat. Mára már körülbelül 200 tündérkert létesült Magyarországon ki tudja hányféle fajtával. Itt, Vajdaságban tudomásom szerint a tóthfalui az első fajtagyűjtemény. 

- Mit ültettek el eddig Tóthfaluban? 

- Jelenleg 25 régi alma-, 17 körte-, 3 cseresznye- és 1 szilvafajtából áll az itteni gyűjtemény, de szeretnénk bővíteni ezt, mert a jelenlegi területünkön van még hely újabb csemetéknek. Szeretnénk a kistértségünkből is régi fajtákat begyűjteni, s azokat is elhelyezni a tündérkertben. 

- Miért fontos a régi fajták megőrzése? 

- Több szempontból is fontos. Az egyik, hogy hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a másik, hogy genetikai állományuk a fajtanemesítésekhez is felhasználható, de nem utolsó sorban a kulturális örökségünk részét is képezik. Kihalásukkal az az ősi néprajzi tudás is elveszne, amit őseink egykor birtokoltak velük kapcsolatban. A különféle fajták termését más-más módon lehetett felhasználni. 

Bővebben: 




Mosolygó alma a tóthfalui tündérkertből

Tündérkert a plébánia telkén

Tündérkert Tóthfaluban