| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2022.02.01.
Mosolygó alma a tóthfalui tündérkertből

Tündérkertek nemcsak a mesében fordulnak elő, egyre több van belőlük Kárpát-medence-szerte. A bennük lévő gyümölcsfák is éppen annyira különlegesek, mint a mesebeli kertekben a mosolygó almák, szóló szőlők és csengő barackok. 

A tündérkertek olyan specifikus kertészeti növényültetvények, amelyek célja bizonyos kultúrnövények – jellemzően gyümölcstermő fák és cserjék – régi, eltűnőben lévő fajtáinak megőrzése, génbank jelleggel. A világon más országokban is előfordulnak hasonló csemetekertek, ahol a megőrzendő génállományú növényfajok és fajták fenntartását nem maggyűjteményekkel, hanem élő növényekkel igyekeznek biztosítani, de a tündérkert kifejezést kifejezetten a hasonló magyarországi létesítményekre szokták használni, olvasható a tündérkertekről szóló ismertetőben. 

Régi fajtáknak azokat a haszonnövényeket nevezzük, amelyeket még déd- és ükapáink termesztettek. Egyes régi fajtákról már több száz éves leírások is léteznek. Őseink ezeket a fajtákat évekig, évtizedekig tartó tudatos szelekcióval hozták létre, így azok alkalmazkodtak egy adott tájegység ökológiai viszonyaihoz, és tájfajtákká váltak. A tájfajták előnye, hogy kevesebb gondozást igényelnek, esetleg ellenállóvá váltak egyes betegségekkel szemben, ezért nem igényelnek intenzív növényvédelmet, mondja beszélgetőtársunk, a tóthfalui tündérkert egyik gondozója, Sáfrány Túrú Ágnes kertészmérnök, akivel a kezdeményezésről beszélgettünk. 

- A Tündérkert-mozgalom egy pórszombati személytől, Kovács Gyulától ered. Ő az, aki szenvedélyesen kezdte gyűjteni Zala megyében és az Őrségben a régi fajtákat. Mára már körülbelül 200 tündérkert létesült Magyarországon ki tudja hányféle fajtával. Itt, Vajdaságban tudomásom szerint a tóthfalui az első fajtagyűjtemény. 

- Mit ültettek el eddig Tóthfaluban? 

- Jelenleg 25 régi alma-, 17 körte-, 3 cseresznye- és 1 szilvafajtából áll az itteni gyűjtemény, de szeretnénk bővíteni ezt, mert a jelenlegi területünkön van még hely újabb csemetéknek. Szeretnénk a kistértségünkből is régi fajtákat begyűjteni, s azokat is elhelyezni a tündérkertben. 

- Miért fontos a régi fajták megőrzése? 

- Több szempontból is fontos. Az egyik, hogy hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a másik, hogy genetikai állományuk a fajtanemesítésekhez is felhasználható, de nem utolsó sorban a kulturális örökségünk részét is képezik. Kihalásukkal az az ősi néprajzi tudás is elveszne, amit őseink egykor birtokoltak velük kapcsolatban. A különféle fajták termését más-más módon lehetett felhasználni. 

Bővebben: 




Mosolygó alma a tóthfalui tündérkertből

Tündérkert a plébánia telkén

Tündérkert Tóthfaluban