| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
| Sport |
 

   2022.01.20.
Magyarkanizsán tornázva gyógyulnak

Az ünnepi lakomák után mindig népszerűek a különféle tornák, melyektől azt remélik a résztvevők, hogy lefaraghatnak a fölösleges kilókból. A jó erőnlét és az egészség legalább annyira fontos, mint a külső, sőt! Amellett, hogy a tornák jó közérzetet, boldogsághormonok felszabadulását okozzák, a közösségben eltöltött idő is a tornázó javát szolgálja. Vannak kifejezetten egy-egy területet vagy testrészt megcélzó mozgások, melyek már a gyógytorna kategóriába is sorolhatóak. Magyarkanizsán sokféle mozgásforma közül lehet válogatni, a legújabb a gerinctorna, melyet Bontovics Virág úttörőként mutat meg az érdeklődőknek. 

Nemrég kaptad kézhez az oklevelet, mely feljogosít a gerinctorna megtartására. Hol szerezted a képesítést? 

– Budapesten szereztem meg a diplomám. Évek óta tanulmányozom a gerinctornát, abból adódóan, hogy volt egy sérülésem, amiből egy évig tartott felépülni. Jártam terápiákra, viszont azok csak tíz napig tartottak. Azt javasolták, otthon is folytassam a tornát, sőt egész életemben, hogy aztán fenn tudjam tartani az állapotom. Sokszor sírva, de csináltam, mert tudtam, hogy muszáj felépülnöm, fiatal vagyok, és dolgozni szeretnék, előttem az élet. Így jobban beleástam magam a témába, elkezdtem könyveket olvasni a gyógytornáról, a gerinctornáról, fejlődni, gyógyulni akartam, és ez ösztönzött a képzésre és aztán arra, hogy több embernek is segítsek. 

Csak gerincproblémákkal küzdőknek javallott ez a torna? 

– Nem csak gerincproblémákkal küzdőknek ajánlott a gerinctorna, fiatal kortól idős korig bárkinek ajánlom, aki meg szeretné előzni a fájdalmakat, sérüléseket, mindenkire jó hatással van. 

Akik nehezebben mozognak, előrehaladottabb állapotban van a betegségük, fájdalmuk, szintén jöhetnek? 

– Igen, azok is részt vehetnek, akik fájdalommal küzdenek, persze a torna előtt megbeszéljük a problémákat, és a szerint mérjük fel, hogy szabad-e tornáznia, esetleg friss sérülése van-e, pihennie kell-e még, vagy pedig bátran belekezdhet. Függetlenül attól, hogy csoportban tornázunk, személyre szabottan figyelek a tornázóimra. 

Mire jó ez a fajta mozgás, amit te oktatsz? 

– A váll-, hát- és derékfájdalmak a leggyakoribb kellemetlenségek közé tartoznak, becslések szerint a lakosság nyolcvan százalékát érintik. Az okokat sem kell sokáig keresni, hiszen az iskolapad, az ülőmunka, illetve az ülve, számítógép vagy tévé előtt töltött szabadidő, a mozgáshiány, a legalább minden második magyart érintő túlsúly és sok más körülmény már az egészen fiatalok gerincét is megviseli. A károsodás meglátszik a rossz testtartáson, a görbe háton, a görcsbe merevedett, fájós vállizmokon, és sok más, nem látható, de annál veszélyesebb elváltozás, ízületi panasz, gyulladás, csontritkulás stb. előidézője is lehet. Szerencsére azonban van megoldás: a speciális gyakorlatokból összeállított gerinctornával elkerülhető, hogy ezek a problémák kialakuljanak, illetve orvosi beavatkozás és gyógyszerezés nélkül jelentősen enyhíthetők, meg is szüntethetők. Az eredmények elérése korhoz is kötött, a fiatalok előbb gyógyulnak, idősebb korban kicsit lassabb a folyamat. Heti két-három tornával már szép javulást, megerősödést tudunk elérni, de mindig javaslom, ha valakinek van ideje, akkor otthon is fordítson rá időt. 

Bővebben: 




Torna, ami segít