| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.14.
Nem okoz fennakadást a hó

A tizenhárom települést magában foglaló Magyarkanizsa község összesen kétszázhúsz kilométernyi út tisztán tartásáért felel. A feladat a Komunalac Kommunális Közvállalatra hárul, amely hó, ónos eső és egyéb időjárási viszontagságok esetén felügyeli ezt a munkát, biztosítva az emberek zavartalan közlekedését. A kivitelezést a Tisza Menti Vízművek végzi, és az elmúlt egy hétben volt is bőven munkájuk, hisz a városban és a hozzá tartozó településeken ...

   2026.01.14.
Rendszeresen fogyasszunk mézet!

A méhek nem alusznak téli álmot, ilyenkor is foglalkozni kell velük, sőt etetni kell őket, amit egy gondos méhész meg is tesz. Így jár el Csubrilo Zoltán is, aki Magyarkanizsán és Horgos környékén visel gondot saját méheire néhány éve, amióta hobbiméhészként belevágott a munkába. Mára már igen szépen felfejlődött az állománya, negyven családja van, és a tiszta, kifogástalan minőségű mézet a magyarkanizsai piacon értékesíti. Érdekességként ízesíti ...

   2026.01.09.
Középpontban a magyar történelem

Pénteken a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban tartották meg azt a tartalmi közvitát, amelyen mintegy negyvenöt Tisza menti pedagógus volt jelen. Az összejövetel tárgya nem más volt, mint az, hogy a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére olyan segédtankönyveket adnak ki várhatóan a nyáron, amelyek a magyar nemzet történelmét foglalják össze az általános és a középiskolások számára. Segítség lesz ez a diákoknak, ugyanakkor ...

   2026.01.06.
Téli szünidei játszóház Magyarkanizsán

A magyarkanizsai József Attila Könyvtárban idén 35. alkalommal rendezték meg a több mint három évtizedes hagyománnyal rendelkező téli szünidei játszóházat. A program ezúttal is élménydús és hasznos elfoglaltságokat kínált a kisiskolások számára. 
A téli szünidei játszóház minden évben nagy népszerűségnek örvend a helyi kisiskolások körében. A könyvtárban változatos és kreatív programok várják a gyerekeket, akik közül sokan évről évre ...

   2026.01.05.
Magyarkanizsán több évtizedes hagyománya van a téli tánciskolának

42. alkalommal szervezett a Bolero Művelődési Táncegyesület Magyarkanizsán téli tánciskolát a nyolcadikos tanulóknak, amelyre idén 55-en jelentkeztek. A téli szünidő alatt lehetőségük van elsajátítani a sztenderd és a latin-amerikai táncokat. video icon 
A mintegy 20 alkalmat felölelő táncoktatáson már elsajátították az alaplépéseket, és a táncok felét is megtanulták a diákok, de még sokat kell gyakorolniuk ahhoz, hogy ügyesebben mozogjanak a táncparketten. ...

 
Keresés
 

   2022.01.14.
Branka útja a két Kanizsáról Spanyolországig és Indiáig

Kényes témával foglalkozik a Branka című rövidfilm, ami a szabadkai származású, Budapesten élő K. Kovács Ákos rendező és a magyarkanizsai Oláh Tamás forgatókönyvíró közös alkotása. A jugoszláviai csecsemőrablásokkal foglalkoznak. A 60-as évektől kezdve újszülöttek tűntek el a kórházakból, a téma azonban sokáig tabunak számított, csak a 2000-es években kezdett el vele foglalkozni a sajtó. 

A film több mint húsz fesztiválra eljutott, s számos díjat kapott. Az alkotásról és sikereiről a forgatókönyvírót, Oláh Tamást kérdeztük. 

- Közhely az, hogy sokszor a téma találja meg az embert. Olvastam egy cikket a jugoszláviai csecsemőrablások történetéről, illetve ezeknek egy apró részletéről, hogy mennyi anya keresi még ma is a gyermekét, s hogy mennyire nincsenek nyomok, s nincsenek felelősök. Erről beszélgettünk egyszer Budapesten K. Kovács Ákossal, a film rendezőjével. Ő erről addig még nem hallott. Ákos azt mondta, hogy filmet kellene forgatni a sztoriból. Már az elején tudtuk, hogy ugyan dokumentarista módon nyúlnánk a témához, de nem dokumentumfilmet szeretnénk készíteni. Már csak azért sem, mert nagyon kevés dolog ismert minderről az ügy természetéből adódóan. Arról van szó konkrétan, hogy a volt Jugoszláviában a 60-as évektől kezdve feltételezések szerint a 90-es évekig állami szülészeti klinikákról állami segítséggel, illetve az ottani orvosoknak a közreműködésével csempésztek ki újszülötteket, akiket külföldi pároknak adtak el. A vérszerinti szülőknek azt hazudták, hogy a babák a születésük után meghaltak. Szívenütő, ugyanakkor gyomorforgató ez az egész ügy, de mi az emberi oldalát akartuk mindennek megmutatni. A filmünk középpontjában nem az anyák, a babák, nem a családok állnak, hanem egy Branka nevű ápolónő. 

- Neki kellene a gyerekeket elvenni a szülőktől. 

- Így van. Brankát állítjuk egy olyan döntés elé, ami egy univerzális, morális döntés, s aminek olyan súlya van, hogy azzal nehezen lehet csak megküzdeni. Valójában minden film általános emberi dolgokról, keservekről, döntésekről szól, s a filmünknek is ez van a központjában, meg nyilván ez a szörnyű történelmi tény, az ellopott csecsemők története. 

- Tavaly mutatták be a filmet, s azóta már több mint 20 fesztiválra eljutott az alkotás, s mindenütt nagyon jól fogadta a zsűri. 

- Nagyon örülünk neki, hogy az elmúlt időszakban tényleg számos európai és Európán kívüli fesztiválon is szerepelhetett a film. A díjak is azt mutatják, mind a színészi díjak, illetve a legjobb rendezőnek, a legjobb filmnek járó díjak, hogy valóban sikerült megragadnunk valamit. Nagyon fontos a számunkra, hogy ezzel a filmmel felhívjuk a figyelmet erre problémára, ami még ma is fájó. 

- Mely fesztiválokon szerepelt legjobban az alkotás? 

- Spanyolországban, a súriai rövidfilmfesztiválon lett a legjobb film és ott Dina Mušanović, a film címszereplője megkapta a legjobb főszereplőnek járó díjat is. Berlinben saját kategóriájában szintén az egyik legjobb filmnek választották, és egy olasz fesztiválon is megnyerte a közönségdíjat, illetve a legjobb filmzenéért járó díjat. A magyarországi fesztiválok közül ki kell emelni a Lakiteleki Filmszemlét, ahol szintén fődíjas lett, de díjazták a BUSHO-n, azaz a Budapest Short Film Festivalon is. Azonban már az is nagy szó, hogy 24 fesztiválra jutott el eddig az alkotás Indiától kezdve, Egyiptomon át, egészen Portugáliáig. 

- Úgy tudom, Spanyolországban tananyag lesz a filmből. 

- Kaptunk megkeresést egy Spanyolországban tanító, görög származású filmkészítőtől. Ő kérte el tőlünk a film egy kópiáját, hogy Madridban, egy rövidfilmképzési kurzuson tanítsa a diákoknak ezt a filmet. 

- Összejött egy nagyon jó filmes csapat, fiatal alkotógárda. Lesz-e újabb közös film? 

- Bízok benne, hogy lesz, hisz egy olyan csapat jött össze, akikkel bármikor forgatna újra filmet az ember. Nyolc napig dolgoztunk együtt, de még a műszaki csapat tagjai is azt mondják, hogy bármikor újra csinálnák az egészet elölről, mert annyira meghatározó élmény volt a számukra. Ugyanezt mondták a színészek, de nekünk, az alkotócsapat vezetői számára is pozitív élmény volt a munka. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy ez egy nemzetközi stáb volt. A stáb jelentős része magyarországi volt, a színészek szerbiaiak, a főszereplő Bosznia-Hercegovinából érkezett. Tehát nemzetközi együttműködéssel jöhetett létre a film Magyarkanizsán és Törökkanizsán. 

Bővebben: 




Branka útja a két Kanizsáról Spanyolországig és Indiáig