| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.11.20.
Télen is akad feladatuk a magyarkanizsai vadászoknak

A téli hónapokban sem pihennek a vadászok Magyarkanizsa községben. Ebben az időszakban elsősorban apróvadakra, kacsára és libára vadásznak, miközben a vadállomány megőrzése érdekében a ragadozók gyérítése és az állatok téli etetése is kiemelt feladatuk. A térség a külföldi vadászok körében is népszerű, a száraz időszakok azonban a vadállomány alakulására is hatással vannak.


A hideg idő beköszöntével egyre nagyobb figyelmet fordítanak ...

   2026.11.19.
Kötelező az istállóregisztráció

November 17-én délelőtt a magyarkanizsai városháza kistermében tartottak előadást a kötelező istállóregisztrációról. Mivel a gazdáknak ez még új információ, ugyanis eddig nem kérték szigorúan, ezért fontos, hogy megfelelően tájékozódjanak a folyamat pontos menetéről. A kisterem színültig megtelt érdeklődőkkel, hisz tudják, hogy a mezőgazdasági támogatások feltételhez kötöttek. Az egyik ilyen feltétel az istállóregisztráció.


Minderről ...

   2026.11.19.
Oktatási projekt és közösségépítő erő is

Magyarkanizsán évek óta zajlik az a program, mely sokak tetszését elnyerte. Amellett, hogy hagyományainkat élteti, újra is tanítja és tovább viszi. A hatodik éve zajló A Szakkörről Sarnyai Károllyal, a program délvidéki főkoordinátorával beszélgettünk, aki egyben a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény igazgatója is, ahol a program magyarkanizsai része zajlik. Sarnyai hangsúlyozta, hogy a 2021 őszén indult program új lendületet adott a Kárpát-medence különböző ...

   2026.11.17.
Rangos asztalitenisz-torna Oromon

Az Oromi Asztaliteniszezők Baráti Köre harmadik alkalommal szervezett nemzetközi asztalitenisz-tornát, amelyen Újvidéktől Horgoson át Magyarországig összesen harmincöten vettek részt. A helyi általános iskola tornatermében rendezett versenyen szabadidősportolók, amatőr sportolók és 70 éven felüli asztaliteniszezők mérték össze ügyességüket.


A szabadidősportolók versengéséből Sándor Ákos került ki győztesen, a második helyen Berec Attila ...

   2026.11.16.
„Az ereimben vízzel felhígított agyag volt”

A magyarkanizsai községi képviselő-testület szeptemberi ülésén hirdették ki az idei Pro Urbe díjasok névsorát. A legnagyobb elismerést, a Pro Urbe érdemérmet dr. Kaszás Károly kapta az idén. Erről lapunk hasábjain is beszámoltunk, és a hír a közösségimédia-oldalunkra is felkerült. A képviselő-testületi ülések nem sok reakciót szoktak kiváltani az olvasókból, hisz általában határozatok, a költségvetést érintő döntések, intézményi beszámolók alkotják ...

 
Keresés
| Gazdaság |
 

   2022.01.14.
Berényi Mihály horgosi kovácsmesterrel a szakmáról

A kovácsmesterség egyike a legősibb mesterségeknek, mégis nagyon kevesen gyakorolják felénk, ezért igazán örülünk, ha rábukkanunk egy képviselőjükre. A tavaly év végén Zentán megtartott Gazdanapokon volt szerencsénk találkozni a horgosi Berényi Mihállyal, aki szebbnél szebb kovácsolt dísztárgyakat állított ki. Elmondása szerint 1965-ben ment el kovácsinasnak, egy évre rá pedig már a kezében is tartotta az oklevelet, és azóta űzi is ezt a mesterséget. Igaz, időközben mással is foglalkozott, ami több pénzt hozott, de amióta nyugdíjba vonult, kizárólag kovácsként tevékenykedik. 

– Amióta nyugdíjas lettem, hobbiként készítem ezeket a dísztárgyakat – mutatott a kiállítóhelyén szépen sorban elhelyezett kovácsoltvas alkotásokra, kisebb-nagyobb késekre, szekercékre stb. Mihály az alkotásaival a MIRK-en is többször részt vett, s nemegyszer első helyezést ért el a kizárólag kézzel kovácsolt eszközeivel. 

– Nálam a műhelyben nincsen gép, csak üllő és kalapács, s mindent kézzel csinálok – magyarázta, és hozzátette, hogy a számos célszerszám mellett egyszer szerbiai megrendelésre a felsőhegyi mestere által elkészített vaskerítésre díszeket kovácsolt, ezenkívül megrendelésre mindenféle dísztárgyat csinál. Mint ahogyan elmondta, ezeket készíti a legszívesebben, ugyanakkor díszpatkók és birkafogó kampók, balták, ácspajszerok, hidegvágók is kikerülnek a kezei közül. A birkafogó kampókat már nem is a juhászok kérik, hanem a néptáncosok. Berényi számos, általa elkészített kisebb-nagyobb kést is kiállított. Ezek kapcsán elmondta, hogy a kisebbeket akár fél–egy óra alatt is megcsinálja, attól függően, hogy mennyire munkás, hogy a nyelét miképpen formálja. Beszélgetésünk végén megjegyezte, hogy rajta kívül és elhunyt mesterén kívül nem igazán ismer más kovácsot a környékben. 

A mester mindent kézzel készít 

– Van néhány fiatal, akik megtanulták az ekevasakat lekalapálni, de nem foglalkoznak a kovácsmesterséggel – jegyezte meg, s elmondta, hogy az ekevasak lekalapálását már nem vállalja, és mivel idős, elég neki ezeket a díszeket elkészíteni. Elmesélte, hogy a fia ugyan elsajátította a mesterséget, de mire a középiskolába került, ott már nem tanították ezt, ezért lakatos lett belőle. 

– Az unokám viszont már nyolcéves korában készítette a kis patkókat, ők viszont Ausztriába költöztek, mivel a fiam az itteni fizetéséből nem tudta eltartani a családot. Ott viszont újra bevezették az inaskodást, így három hónap iskolába járás után kikerülnek a diákok a műhelybe. Így most ő másodéves inas, és papíron fémipari technikus lesz, de az iskolában is elkezdett kovácsolni. A tanárok pedig rácsodálkoztak, hogy honnan tudja ezt csinálni – mesélte beszélgetőtársunk nevetve, majd a történetet folytatva elmondta, hogy az unokája büszkén mondta nekik, hogy ő a tatánál már nyolcéves korában a műhelyben kalapált! 

Bővebben: 




Berényi Mihály horgosi kovácsmesterrel a szakmáról