| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ... |
|
|
Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.
A csapatokat a Vajdasági ... |
|
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
|
A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb.
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek.
Dalibor Crkvenjakov ... |
|
|
Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Karácsony másnapján is sokan látogattak el a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templomba, ahol az első keresztény vértanúról és a szent családról is megemlékeztek.
December 26-a Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe. Ő volt az első hét diakónus egyike. Idén karácsony másnapja vasárnapra esett, így a szent család vasárnapját is most ünnepeljük.
Papp Julianna szerint a karácsony ünnepe után fontos, hogy a szent család vasárnapján is ellátogassunk a templomokba: „Ajánlatos a családoknak eljönni és felajánlani magukat Jézusnak, Máriának, Józsefnek, a szent családnak. Rábízni a sorsunk, a családunkat, hogy egészségben, békességben, szeretetben a következő évben is együtt tudjunk lenni.”
A szent család napjának ünnepe a XIX. század végén kezdett el Európában elterjedni. Az akkori egyházi vezetők szerették volna szentesíteni, megvédeni a családokat. Horváth Ákos káplán szerint ekkor állították az első szent családot példaképpen a mindenkori emberi család elé, hogy próbáljanak rájuk tekinteni és próbáljanak belőlük erőt meríteni, mert nekik sem volt könnyű, hiszen ott Betlehemben egy jászolban kellett világra hoznia Szűz Máriának a kis Jézust, utána menekülniük kellett, nehéz körülmények között éltek. De mégis békésen, boldogan tudták a mindennapokat átvészelni és próbálja az egyház ezt a szent családot példaképül állítani minden ember elé.
Ehhez a naphoz egyébként számos népszokás kapcsolódik. A magyar népszokások szerint a férfiak ilyenkor felköszöntik a falu Istvánjait és elkezdik a regölést is, ami karácsonyi és újévi köszöntés. A hiedelmek szerint egészség- és termésvarázsló nap ez. István napjától újévig, néhány területen vízkeresztig regöltek a legények vagy a felnőtt férfiak. A faluban házról házra járva bőséget, boldogságot kívántak a következő évre. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket, ezután elmesélték a csodaszarvas legendáját.
Bővebben:
Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe
|
|
|
|
|
|
