| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Magyarkanizsa község tizenhárom településének egyik legkisebbje Újfalu, mely Orom Helyi Közösséghez tartozik. Az egykor sűrűn lakott falucska fő vonzereje a helyben működő mezőgazdasági létesítmény volt, mely szinte az összes lakosnak munkát adott. Mára azonban az ott élők száma is megcsappant, a birtoknak sincs már meg az eredeti funkciója, de még mindig ugyanolyan kis, szerethető falu, mint volt egykoron. Az emberek ismerik egymást, szinte kis családként élnek, ... |
|
|
A Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény óvodásai pénteken színes aszfaltrajzokkal díszítették ki a magyarkanizsai városháza előtti teret. Minden évben a gyermekhét keretében az aszfaltrajzolás is egy program a kicsiknek, amit általában ajándékokkal köszön meg nekik az önkormányzat. Fejsztámer Róbert munkatársaival együtt látogatott ki a városháza előtti térre, ahol gyerekeket labdákkal és játékokkal ajándékozták meg.
Márta Ottilia, ... |
|
|
Továbbra is igényelhetik a megvásárolt üzemanyag után a literenkénti 50 dináros támogatást a mezőgazdasági termelők, valamint a bérleti szerződések meghosszabbítása is aktuális. A falugazdászok arra kérik a bejegyzett gazdaságokat, hogy ezeket a folyamatokat ne hagyják az év végére, hiszen az eAgrár rendszernek is idő kell, míg az adatokat feldolgozza.
Folyamatosan érkeznek a gazdák a magyarkanizsai falugazdász irodába. Ugyanis egész éven át figyelemmel ... |
|
|
A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából újra megszervezik a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját október 8. és 10. között. A filmeket Szabadkán, Magyarkanizsán, Újvidéken, Adán, Zentán, Topolyán és Zomborban is megtekinthetik az érdeklődők. Bemutatják a Szolgának született című erdélyi dokumentumfilmet, a Forró Lajos által rendezett Levél a halálsorról című 24 perces kisfilmet, Fejős Csilla alkotását, a Tűszúrásokat, amelyben Tolnai Ottóra emlékeznek, ... |
|
|
A Mi Kis Falunk Martonos Egyesület szervezésében megvalósult bemutató a helyi élet pillanatait, értékeit, valamint közösségi élményeit állítja középpontba.
A pályázatot külön gyermek- és felnőtt kategóriában értékelték, az első három helyezett díjazásban részesült, emellett különdíjakat is osztottak. A 11 éves Berkó Zalán is beküldte fotóját, amivel a második helyet érdemelte ki: „A pecaversenyen jöttek a hattyúk és láttam, hogy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Karácsony másnapján is sokan látogattak el a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templomba, ahol az első keresztény vértanúról és a szent családról is megemlékeztek.
December 26-a Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe. Ő volt az első hét diakónus egyike. Idén karácsony másnapja vasárnapra esett, így a szent család vasárnapját is most ünnepeljük.
Papp Julianna szerint a karácsony ünnepe után fontos, hogy a szent család vasárnapján is ellátogassunk a templomokba: „Ajánlatos a családoknak eljönni és felajánlani magukat Jézusnak, Máriának, Józsefnek, a szent családnak. Rábízni a sorsunk, a családunkat, hogy egészségben, békességben, szeretetben a következő évben is együtt tudjunk lenni.”
A szent család napjának ünnepe a XIX. század végén kezdett el Európában elterjedni. Az akkori egyházi vezetők szerették volna szentesíteni, megvédeni a családokat. Horváth Ákos káplán szerint ekkor állították az első szent családot példaképpen a mindenkori emberi család elé, hogy próbáljanak rájuk tekinteni és próbáljanak belőlük erőt meríteni, mert nekik sem volt könnyű, hiszen ott Betlehemben egy jászolban kellett világra hoznia Szűz Máriának a kis Jézust, utána menekülniük kellett, nehéz körülmények között éltek. De mégis békésen, boldogan tudták a mindennapokat átvészelni és próbálja az egyház ezt a szent családot példaképül állítani minden ember elé.
Ehhez a naphoz egyébként számos népszokás kapcsolódik. A magyar népszokások szerint a férfiak ilyenkor felköszöntik a falu Istvánjait és elkezdik a regölést is, ami karácsonyi és újévi köszöntés. A hiedelmek szerint egészség- és termésvarázsló nap ez. István napjától újévig, néhány területen vízkeresztig regöltek a legények vagy a felnőtt férfiak. A faluban házról házra járva bőséget, boldogságot kívántak a következő évre. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket, ezután elmesélték a csodaszarvas legendáját.
Bővebben:
Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe
|
|
|
|
|
|
