| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
| Vallás |
 

   2021.12.27.
Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe

Karácsony másnapján is sokan látogattak el a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templomba, ahol az első keresztény vértanúról és a szent családról is megemlékeztek. 

December 26-a Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe. Ő volt az első hét diakónus egyike. Idén karácsony másnapja vasárnapra esett, így a szent család vasárnapját is most ünnepeljük. 

Papp Julianna szerint a karácsony ünnepe után fontos, hogy a szent család vasárnapján is ellátogassunk a templomokba: „Ajánlatos a családoknak eljönni és felajánlani magukat Jézusnak, Máriának, Józsefnek, a szent családnak. Rábízni a sorsunk, a családunkat, hogy egészségben, békességben, szeretetben a következő évben is együtt tudjunk lenni.” 

A szent család napjának ünnepe a XIX. század végén kezdett el Európában elterjedni. Az akkori egyházi vezetők szerették volna szentesíteni, megvédeni a családokat. Horváth Ákos káplán szerint ekkor állították az első szent családot példaképpen a mindenkori emberi család elé, hogy próbáljanak rájuk tekinteni és próbáljanak belőlük erőt meríteni, mert nekik sem volt könnyű, hiszen ott Betlehemben egy jászolban kellett világra hoznia Szűz Máriának a kis Jézust, utána menekülniük kellett, nehéz körülmények között éltek. De mégis békésen, boldogan tudták a mindennapokat átvészelni és próbálja az egyház ezt a szent családot példaképül állítani minden ember elé. 

Ehhez a naphoz egyébként számos népszokás kapcsolódik. A magyar népszokások szerint a férfiak ilyenkor felköszöntik a falu Istvánjait és elkezdik a regölést is, ami karácsonyi és újévi köszöntés. A hiedelmek szerint egészség- és termésvarázsló nap ez. István napjától újévig, néhány területen vízkeresztig regöltek a legények vagy a felnőtt férfiak. A faluban házról házra járva bőséget, boldogságot kívántak a következő évre. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket, ezután elmesélték a csodaszarvas legendáját. 

Bővebben: 




Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe