| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.04.24.
Pályázhatnak támogatásokra a községbeli gazdák

A Magyarkanizsai Községi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Költségvetési Pénzalap programjának köszönve ebben az évben is több területen pályázhatnak a Magyarkanizsa községbeli gazdák. Az önkormányzat 8,5 millió dinárt látott elő erre. 
Magyarkanizsa községben már évekre visszamenőleg pályázhatnak az önkormányzat közreműködésével a termelők. Több kategóriában, például a földutak javítására, a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésére, ...

   2024.04.23.
Nagy érdeklődés a tervezett szakok iránt

Nyílt napot tartottak április 22-én a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban és a tangazdaságban. 
Az iskolának két szakiránya van, a műszaki és a mezőgazdasági, a diákok ezeken bejül három- illetve négyéves képzésekre jelentkezhetnek. 
Nagy volt az érdeklődés a középiskola által kínált lehetőségek iránt. Nem csak a környező településekről érkeztek pályaválasztás előtt álló fiatalok, hanem ...

   2024.04.19.
Tréfás tanári hangverseny Magyarkanizsán

A könnyedebb hangvételű előadás a magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola és az óbecsei Petar Konjović Alapfokú Zeneiskola tanárainak és diákjainak közreműködésével jött létre a magyarkanizsai Művészetek Háza színpadán. 
Nagy volt az érdeklődés a tréfás hangversenyre, amelyen a könnyedebb zenék mellett modernebb hangzású dallamok is felcsendültek. A színpadon közel 100 tanár és diák előadásában tekinthették meg a szórakoztató programot az érdeklődők. 

   2024.04.18.
A cselgáncs öt évtizede

A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.


A későbbiekben a két ...

   2024.04.18.
Kis olimpiai játékokat tartottak Tóthfaluban

A megmérettetésen a község általános iskolájának mintegy 90 alsó osztályos diákja vett részt.
A község két iskolája, az Arany János és a Jovan Jovanović Zmaj Általános iskola tanulói versenyeztek, narancssárga és kék felsőben. Az a csapat győzött, amely a leggyorsabban és a legkevesebb hibával teljesítette az ügyességi pályát. A gyerekek élvezték a megmérettetést, ahol a gyorsaság mellett a pontosság is nagy szerepet játszott.
A szerbiai ...

 
Keresés
| Vallás |
 

   2021.12.27.
Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe

Karácsony másnapján is sokan látogattak el a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templomba, ahol az első keresztény vértanúról és a szent családról is megemlékeztek. 

December 26-a Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe. Ő volt az első hét diakónus egyike. Idén karácsony másnapja vasárnapra esett, így a szent család vasárnapját is most ünnepeljük. 

Papp Julianna szerint a karácsony ünnepe után fontos, hogy a szent család vasárnapján is ellátogassunk a templomokba: „Ajánlatos a családoknak eljönni és felajánlani magukat Jézusnak, Máriának, Józsefnek, a szent családnak. Rábízni a sorsunk, a családunkat, hogy egészségben, békességben, szeretetben a következő évben is együtt tudjunk lenni.” 

A szent család napjának ünnepe a XIX. század végén kezdett el Európában elterjedni. Az akkori egyházi vezetők szerették volna szentesíteni, megvédeni a családokat. Horváth Ákos káplán szerint ekkor állították az első szent családot példaképpen a mindenkori emberi család elé, hogy próbáljanak rájuk tekinteni és próbáljanak belőlük erőt meríteni, mert nekik sem volt könnyű, hiszen ott Betlehemben egy jászolban kellett világra hoznia Szűz Máriának a kis Jézust, utána menekülniük kellett, nehéz körülmények között éltek. De mégis békésen, boldogan tudták a mindennapokat átvészelni és próbálja az egyház ezt a szent családot példaképül állítani minden ember elé. 

Ehhez a naphoz egyébként számos népszokás kapcsolódik. A magyar népszokások szerint a férfiak ilyenkor felköszöntik a falu Istvánjait és elkezdik a regölést is, ami karácsonyi és újévi köszöntés. A hiedelmek szerint egészség- és termésvarázsló nap ez. István napjától újévig, néhány területen vízkeresztig regöltek a legények vagy a felnőtt férfiak. A faluban házról házra járva bőséget, boldogságot kívántak a következő évre. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket, ezután elmesélték a csodaszarvas legendáját. 

Bővebben: 




Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe