| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.17.
„Visszaadni valamit a földnek, ahol nevelkedtünk…”

Csorba-Bagi Valentina huszonhét éves, martonosi származású népi ének tanárnő, népdalénekes, szociálpedagógus és mentálhigiénés szakember. Középiskolai tanulmányait a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium angol szakán és a Szabadkai Zeneiskolában végezte. 2020-ban szociálpedagógia alapszakon diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, majd 2023-ban mesterdiplomát szerzett mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő ...

   2025.11.17.
Felelevenítették a magyar lakodalmi szokásokat

Megszervezték a Vőfénybált, amelynek házigazdája hagyományosan a martonosi Fény Civil Szervezet. A résztvevők erre az eseményre egyrészt a szórakozás miatt érkeznek, másrészt pedig az adakozás szándéka vezérli őket. A rendezvényen árult tombolából és a személyes adományokból befolyt összeggel beteg gyermekeket segítenek minden évben ezzel a rendezvénnyel. 
Nagy Veronika, a martonosi Fény Civil Szervezet elnöke elmondta: 
– A bálról ...

   2025.11.17.
A közösség ereje az összetartásban mutatkozik meg

Az oromiak pénteken, november 14-én ünnepelték meg falujuk kialakulásának ünnepét, melyet ahhoz a dátumhoz igazítanak minden évben, amikor az első vonat áthaladt a településen. Ebből az alkalomból már évtizedek óta novemberben művelődési műsorra gyűlnek össze a helyiek, ahol a falu apraja-nagyja megmutatja tudását és szebbé teszi az ünnepet. Ezúttal jelen volt Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott ...

   2025.11.17.
Hagyományaink éltetése

Szombaton, november 15-én tartották Oromon azt a találkozót, ahol a tánc és az ének kapta a fő szerepet. Az V. Zengő Gyermek Néptánctalálkozót az oromi Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete szervezte, és mintegy nyolcvanan léptek fel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja, továbbá Bicskei Ibolya, a magyarkanizsai községi tanács művelődéssel és ...

   2025.11.14.
Egy nap a színház jegyében

Egész napos színházi élménnyel, irodalmi csemegékkel gazdagodhattak november 13-án, csütörtökön a magyarkanizsaiak. A legkisebbtől a felnőttig mindenki megtalálhatta a kedvére való előadást a Határtalan Déryné programban, mely Ada után Magyarkanizsán szólt a közönséghez. A Művészetek Házában a részleg vezetője, Nadrljanski Tornai Erika mesélte el, hogy mi minden fért bele ebbe az egy napba. 
– Nagy örömünkre szolgál, hogy a Déryné Program ...

 
Keresés
 

   2021.12.21.
Az aranynál is drágább a sáfrány

A sáfrányt távoli világtájakon termesztett fűszer- és gyógynövénynek vélik sokan, amihez számos monda és történet kapcsolódik.  Egyiptomban Kleopátra gyakran vett sáfrányos fürdőt, mivel afrodiziákumnak is tartották, ezt a fogást a görögök is alkalmazták. Legtöbben úgy vélik, hogy a sáfrány csak messzi egzotikus vidékeken terem meg, s kevesen tudják, hogy amennyiben megfelelően gondozzák, akkor a régiónkban is szépen megterem. Ennek ékes bizonyítéka a magyarkanizsai Kovács Mária által termesztett sáfrány, amit a nemrég megrendezett Zentai Gazdanapokon is megcsodálhattak a rendezvény látogatói 

– Ez kétéves ültetvényemnek az eredménye – mutatott rá a kis tálkában lévő vörösesbarna bibékre, s elmondta, hogy a sáfrány nagyon jó természetes antidepresszáns, fájdalomcsillapító, görcsoldó, de befőtteket is nagyon jól lehet vele tartósítani. 

– A gyógyszeriparban nagyon használják, mivel a kutatások kiderítették, hogy megakadályozza a rákos sejtek elburjánzását, de kiváló ételízesítő és ételszínesítő is – ecsetelte beszélgetőtársunk, s hozzáfűzte, hogy ezért levesbe is szokták rakni. Az igaz, hogy sok munka van vele, viszont értékes gyógynövény és szép vele dolgozni – jegyezte meg. 

Az interneten található feljegyzések szerint egyetlen kiló sáfrány szálánkénti leszüretelése mintegy 450 munkaórába telik. Mária szerint nagyon oda kell figyelni, hogy a bimbónak csak a vörösesbarna árnyalatú részét szedjük ki. Nyáron nem szabad locsolni, mert a sáfrány hagymája nagyon szereti a szárazságot. Október elején kell elkezdeni locsolni, mert akkor már bújik kifelé, és akkor virágzik. Amikor kivirágzott, akkor mindent gyorsan le kell szedni, s utána oda kell figyelni a szárításra is, nehogy megégjen. A magyarkanizsai asszony szerint a régiónkban uralkodó éghajlat tökéletesen megfelel a sáfrány termesztéséhez. 

Mária egyébként a zentai rendezvényen szálanként 10 dinárért kínálta az általa termesztett eredeti sáfránybibét, mert hát, ahogyan sok mindent, ezt is előszeretettel hamisítják. Mint ahogyan már a fentiekben megírtuk, a fűszert könnyen fel lehet ismerni, hiszen jellegzetes vörös, apró, vékony szálakból áll, ami minél hosszabb és sötétebb, annál jobb. A sáfrányt leggyakrabban a sáfrányos szeklicével keverik, ami úgyszintén csökkentheti az értékét, no meg persze a minőséget is. Az „igazi” sáfrányt nem egyszer összekeverik a nagyüzemi méretekben is termeszthető sáfrányos szeklicével, vagyis ahogyan még nevezik: „hamis sáfránnyal”, ez viszont enyhén keserű, és illatra, illetve ízre meg sem közelíti az aranynál is drágább társát. 

Bővebben: 




Az aranynál is drágább