| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
| Sport |
 

   2021.12.14.
Szezon végi beszélgetés Kovács Izabella labdarúgóvaal, játékvezetővel

A magyarkanizsai női labdarúgóklubban november 28-án zárult az őszi idény, a kék-fehérek felnőttcsapata ugyanis akkor játszotta le az őszi záróforduló mérkőzését, melyen a Tisza-partiak klubrekordot jelentő, 19:0-s győzelmet arattak. A csapat egyik játékosa, Kovács Izabella azonban nem csak emiatt örülhetett, a bíráskodással is foglalkozó labdarúgót ugyanis csapattársai és a vezetőség tortával lepte meg a Požarevac elleni bajnoki után, annak apropóján, hogy Izabella nemrégiben elérte bírói pályafutása 300. mérkőzését. A mindig mosolygós hölgyet a požarevaciak elleni találkozó után kérte fel a Magyar Szó, hogy foglalja össze sportolói és játékvezetői pályafutása eddigi legérdekesebb történéseit. 

2013-ban kezdtél el bíráskodással foglalkozni. Az azóta eltelt nyolc évben miben fejlődtél a legtöbbet? 

– Azóta megtanultam kezelni az embereket. Az elejében még jobban izgultam a mérkőzések előtt, a pályán pedig volt bennem egy kis félsz, néha féltem attól, hogy a döntéseim milyen reakciókat váltanak majd ki. Nyolc év után már jobban tudom kontrollálni az ilyen dolgokat, a mérkőzések alatt pedig már szinte teljesen ki tudom zárni a külső tényezőket. 

Több rangfokozatban is közreműködtél, a legkisebbektől egészen a női Szuperligáig. Melyik ligában volt a legnehezebb dolgod? 

– Papíron a Vajdasági Liga tűnik a legnehezebbnek játékvezetői szemszögből, hiszen ott a legnagyobb az iram, de mindez meccsfüggő. Egy bajnoki a Tisza Menti Ligában vagy a női I. ligában is lehet ugyanolyan nehéz vagy még akár nehezebb is. Általában azok a meccsek a legkönnyebbek, ahol az egyik csapat jóval nagyobb játékerőt képvisel ellenfelénél, a rangadók viszont minden rangfokozatban kemény diónak számítanak. Sok függ attól is, hogy a kollégákkal mennyire tudjuk segíteni egymást a meccsek alatt. 

A nézők számára mindig a játékvezetők a legnagyobb „ellenségek”. Az elmúlt években volt-e kellemetlen tapasztalatod a szurkolókkal kapcsolatban? 

– Általában a hazai drukkerek szoktak kellemetlenkedni, főleg akkor, ha a kedvenceik nem nyernek. Olyankor rajtunk kérik számon az elmaradt győzelmet. Néhány éve az egyik körzeti ligás bánáti klub vezetője engem tett felelőssé azért, mert csapata hazai környezetben csak ikszelt, egy utánpótlásmeccsen pedig előfordult olyan is, hogy a nézők elvárták tőlem azt, hogy segítsem a magyarkanizsai csapatot, csak azért, mert én is onnan származom. Bírói pályafutásom elején persze volt olyan is, hogy a partjelzői zászló helyett a fakanalat ajánlották a kezembe, de szerencsére ilyen dolgok már egyre ritkábban fordulnak elő. 

Bővebben: 




„Már nem félek döntéseket hozni”