| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.04.23.
Nagy érdeklődés a tervezett szakok iránt

Nyílt napot tartottak április 22-én a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban és a tangazdaságban. 
Az iskolának két szakiránya van, a műszaki és a mezőgazdasági, a diákok ezeken bejül három- illetve négyéves képzésekre jelentkezhetnek. 
Nagy volt az érdeklődés a középiskola által kínált lehetőségek iránt. Nem csak a környező településekről érkeztek pályaválasztás előtt álló fiatalok, hanem ...

   2024.04.19.
Tréfás tanári hangverseny Magyarkanizsán

A könnyedebb hangvételű előadás a magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola és az óbecsei Petar Konjović Alapfokú Zeneiskola tanárainak és diákjainak közreműködésével jött létre a magyarkanizsai Művészetek Háza színpadán. 
Nagy volt az érdeklődés a tréfás hangversenyre, amelyen a könnyedebb zenék mellett modernebb hangzású dallamok is felcsendültek. A színpadon közel 100 tanár és diák előadásában tekinthették meg a szórakoztató programot az érdeklődők. 

   2024.04.18.
A cselgáncs öt évtizede

A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.


A későbbiekben a két ...

   2024.04.18.
Kis olimpiai játékokat tartottak Tóthfaluban

A megmérettetésen a község általános iskolájának mintegy 90 alsó osztályos diákja vett részt.
A község két iskolája, az Arany János és a Jovan Jovanović Zmaj Általános iskola tanulói versenyeztek, narancssárga és kék felsőben. Az a csapat győzött, amely a leggyorsabban és a legkevesebb hibával teljesítette az ügyességi pályát. A gyerekek élvezték a megmérettetést, ahol a gyorsaság mellett a pontosság is nagy szerepet játszott.
A szerbiai ...

   2024.04.18.
Bemutatkozó edzést tartott a Vajdasági Birkózó Akadémia Kúlán

A kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola sportcsarnokában tartott bemutatkozó edzést a Vajdasági Birkózó Akadémia. A látogatás fő célja az volt, hogy az ottani diákok is megismerjék a birkózás alapjait.
A magyarkanizsai Dobó Dániel, az akadémisták csapatának egyik tagja az U-15-ös és U-17-es korosztályban versenyez, és nagyon szereti ezt a sportágat:  
„A fogások nagyon jók és növeli az önbizalmat, a fizikai erőnléten segít. Igazából ...

 
Keresés
 

   2021.11.02.
Az ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek Martonoson

Az 1944-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek november 1-én Martonoson. 1944. november 21-én Martonoson Werner Mihály apátplébános mellett további 23 ártatlan magyar áldozatot végeztek ki a partizánok, miután több napon át kínozták őket. 

A megemlékezésen jelen voltak az 1944-es martonosi áldozatok hozzátartozói is, akik évről évre kijárnak a helyi temetőbe és visszaemlékeznek felmenőikre. Holló Ferenc mindössze négyéves volt, mikor édesapját 1944 novemberében elhurcolták majd kivégezték a partizánok. 

- Édesanyám és a testvérem mesélte el nekem az akkor történteket, hogy összeszedték az embereket és az én édesapám is köztük volt. Azt tudom, hogy nem volt semmi bűne, ez egy állatias tett volt. Bevitték a községháza pincéjébe és közel tíz napig kínozták őket. Aztán november 21-én már nem voltak ott, kivitték őket a Tiszához. 

A megemlékezésen dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke emlékezett vissza az 1944-ben történt eseményekre. 

- Martonoson is gyakorlatilag ugyanaz a forgatókönyv zajlott le, mint a Délvidék más településein. Az áldozatok között van a leventeoktató, akit előzőleg vertek agyon a saját udvarán, illetve a pincében összegyűjtött emberek, akiket később a Csúrgónál lőttek egy tömegsírba 1944. november 21-én. A martonosi események nagyon tragikusak voltak, hiszen itt brutális, embertelen kínzásoknak vetették alá a foglyokat. Rendkívül kegyetlen sors jutott a martonosi áldozatoknak. 

Az eseményén végén az emlékezés koszorúit elhelyezték az áldozatok hozzátartozói mellett a Vajdasági Magyar Szövetség, a Délvidék Kutató Központ, a martonosi helyi közösség, valamint az önkormányzat képviselői. 

Bővebben: 




Az ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek Martonoson

„Nem volt semmi bűne”