| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.03.28.
Varrni tanulnak Magyarkanizsán

A Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben már régóta foglalkoznak felnőttoktatással. Jelenleg nők informatikai képzése zajlik, ugyanakkor egy varrótanfolyam is elindult néhány hete. Erről Búzás Hedvig oktatásszervezővel beszélgettünk. 
– Intézményünkben már a 70-es évek végén és a 80-as évek elején is létezett varrótanfolyam. Akkoriban húsz-harminc varrógéppel dolgoztunk egyszerre, illetve előfordult, hogy akár három csoport is járt ...

   2024.03.28.
Új épülettel bővül a magyarkanizsai Batthyáneum

Az év végéig elkészül és megnyílhat a magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának második épülete. Ebben az épületszárnyban 30 új idős lakót tudnak majd fogadni. 
Az utolsó munkálatok zajlanak az idősek otthona második épületében. A Magyarország kormánya által biztosított 5 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy az objektumban kiépítsék a biztonsági rendszert. A következő lépés a megnyitáshoz szükséges dokumentációk ...

   2024.03.28.
Tojásfák díszítik Horgost

Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen. 
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ...

   2024.03.27.
Már készül a kamarási vasútállomás felújítási terve

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ...

   2024.03.25.
A mi környezetünk - A mi jövőnk

Ezzel a címmel indított el fásítási akciót a VMSZ Ifjúsági Fórum. A következő egy hónapban 9 vajdasági községben 1200 facsemetét ültetnek el. A megmozdulás Magyarkanizsa községben kezdődött. 
Március 23-án, szombat reggel a Tisza-menti község több településén is fásítási akciót szerveztek. Fehér nyárfák, szibériai szilfák és kőrisfák kerültek a földbe, attól függően, hogy út mellé, fásítási területre vagy pedig a már meglévő, ...

 
Keresés
 

   2021.09.20.
Szüreti napok a 250 éves Horgoson

Horgos a falu újratelepítésének 250 évfordulóját ünnepli. Sajnos tavasszal, a falunapon nem tudtak a járványintézkedések miatt nagyobb ünnepséget szervezni, így most, a Szüreti napok keretében emlékeznek meg a negyed ezredéves jubileumról. Az emlékév tiszteletére szeptember 17-én, pénteken kora este felavatták a Horgos központjában elhelyezett betűsort, amely a település nevét alkotják, s amelyet horgosi népművészeti motívumok díszítenek. 

Horgos és Szentpéter pusztákat 1746-ban Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéshez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1771-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük. 1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját, olvasható a Wikipádián. 

Az ünneplőket péntek kora este Tóth Zoltán, a helyi közösség elnöke üdvözölte, köztük a magyar diplomácia, a Magyar Nemzeti Tanács, illetve a politikum és közélet képviselőit. Gutási Ákos atya tartott rövid szertartást, majd a művelődési ház előterében megnyitották a terménykiállítást. Ezt követően bemutatták a helybeli Szécsi Zsolt: „Én mög vagyok a betyárok királya” – Rózsa Sándor a Vajdaságban című könyvét. Korabeli dokumentumok szerint Rózsa Sándor gyakran járt Horgoson, nemegyszer itteni tanyákon bujkált üldözői elől. Nem csoda, hogy rengeteg történet maradt fent Horgoson és más környékbeli településeken a betyárvezérről. Ezeket gyűjtötte egy kötetbe a szerző. A könyvbemutató után táncjátékot mutattak be a 250 éves Horgos tiszteletére a Bartók Táncegyüttes előadásában. 

Bővebben: 




Szüreti napok a 250 éves Horgoson

Sportrendezvények, kézműves vásár, gasztronómiai különlegességek és főzőverseny