|
Horgos a falu újratelepítésének 250 évfordulóját ünnepli. Sajnos tavasszal, a falunapon nem tudtak a járványintézkedések miatt nagyobb ünnepséget szervezni, így most, a Szüreti napok keretében emlékeznek meg a negyed ezredéves jubileumról. Az emlékév tiszteletére szeptember 17-én, pénteken kora este felavatták a Horgos központjában elhelyezett betűsort, amely a település nevét alkotják, s amelyet horgosi népművészeti motívumok díszítenek.
Horgos és Szentpéter pusztákat 1746-ban Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéshez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1771-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük. 1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját, olvasható a Wikipádián.
Az ünneplőket péntek kora este Tóth Zoltán, a helyi közösség elnöke üdvözölte, köztük a magyar diplomácia, a Magyar Nemzeti Tanács, illetve a politikum és közélet képviselőit. Gutási Ákos atya tartott rövid szertartást, majd a művelődési ház előterében megnyitották a terménykiállítást. Ezt követően bemutatták a helybeli Szécsi Zsolt: „Én mög vagyok a betyárok királya” – Rózsa Sándor a Vajdaságban című könyvét. Korabeli dokumentumok szerint Rózsa Sándor gyakran járt Horgoson, nemegyszer itteni tanyákon bujkált üldözői elől. Nem csoda, hogy rengeteg történet maradt fent Horgoson és más környékbeli településeken a betyárvezérről. Ezeket gyűjtötte egy kötetbe a szerző. A könyvbemutató után táncjátékot mutattak be a 250 éves Horgos tiszteletére a Bartók Táncegyüttes előadásában.
Bővebben:
Szüreti napok a 250 éves Horgoson
Sportrendezvények, kézműves vásár, gasztronómiai különlegességek és főzőverseny
|
