| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.09.
Hamarosan új pályán a magyarkanizsai atléták

A magyarkanizsai Partizan Atlétikaklubban télen sem áll meg a munka. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tornatermében mintegy 60 gyermek edz szorgalmasan Rekecki Petra és Pósa Tamás edzők, valamint Mészáros Kornél klubelnök és edző irányításával. A sportegyesület hamarosan rekortánborítású atlétikai pályát kap, melynek köszönhetően nemcsak a feltételek javulnak a klubban, hanem a versenyek szervezéséből is kivehetik a részüket. 


Az ...

   2026.03.09.
Oromhegyesen maradt a Vándorbot

Szombaton, március 7-én ismét megtelt az oromhegyesi Faluház olyan emberekkel, akiknek fontosak a hagyományok, a népművészet és a magyar kultúra. A XXXVIII. Gazdag ág, hagyományos, nagy múltú rendezvényt az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte meg, nagy sikerrel, hisz az egész magyarkanizsai községből érkeztek csapatok, illetve Hajdújárás és Ludas is bekapcsolódott a rendezvénybe.  


A szemle öt teljesítendő feladatból ...

   2026.03.09.
Makraméznak, és bútort festenek

Tudásunkkal kézen fogva a közösségekért – ez az anyaországi A Szakkör mottója. A program már évek óta folyik, és Magyarkanizsán mindig nagy érdeklődés övezi a különféle régi mesterségek újratanulását. Erről szól valójában a program, és természetesen arról is, hogy a hagyományaink megőrzése, újratanulása és továbbadása mellett a résztvevők minden egyes alkalommal közösségben vannak, összekovácsolódnak. Már-már a régi korok szellemét idézi ...

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

 
Keresés
 

   2014.06.18.
A rút kiskacsa

2014. június 20-án, péntek este 19.30 órakor az algyői Móra Ferenc Népszínház Karácsony Benő A rút kiskacsa című vígjátékát mutatja be Magyarkanizsán a Művészetek Háza nagyszínpadán.

A színmű szerzője, Karácsony Benő 1888-ban született Gyulafehérváron. Első írásai a Gyulafehérvári Hírlap hasábjain láttak napvilágot 1908-ban. Ismertté 1920-ban, a kolozsvári Napkeletben megjelent Dinnyebefőtt című novellájával vált. Az Erdélyi Helikon megalakulásánál ugyan nem volt jelen, de igen korán csatlakozott az 1926-ban, báró Kemény János által kezdeményezett, korszakos jelentôségű irodalmi közösséghez, annak évenként megrendezett marosvécsi találkozóin 1942-ig részt vett. Első kötetét az Erdélyi Könyvbarátok Társasága adta ki, ám a következőket már rendre a Helikonhoz kötődő Erdélyi Szépmíves Céh jelentette meg. Annak ellenére, hogy Karácsony nem tartozott egyik uralkodó szellemi-irodalmi irányvonalhoz sem, következésképpen nem lehetett besorolni a kánonokba, mégis olyan meghatározó, jeles személyek fogadták közeli barátságukba, mint Kós Károly, Dsida Jenő, Nyírő József, Bánffy Miklós, Kemény János, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Molter Károly, vagy éppen Makkai Sándor, mert fölismerték benne a közülük valót: a tehetséges, elhivatott alkotó embert.

Sajnos, ennek az alkotó embernek tragikus sors jutott osztályrészül. Noha családja még a századfordulón katolizált, ő maga katolikus iskolákat végzett, 1944-ben zsidó származása miatt elhurcolták, a halál Auschwitzban érte. Ugyanabban az esztendőben, amelyikben a felesége elhunyt az őrültek házában, a fia pedig Budapesten, egy sortűz nyomán...

Németh László írja róla: "Egészen társtalan a magyar irodalomban ez a szeszélyesen csapkodó, zilált, mindig váratlan fordulatos hang, a gunyorosságnak, az egykettőre könnyekig szökő megindulásnak, az intuitív sziporkázásnak ez az állandó egzaltáltsága, amely akarva, nem akarva elragadja az embert.”

Az előadásra a belépés díjtalan.