| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.08.18.
A hagyományaink éltető ereje

Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ...

   2025.08.18.
Nagycsaládok Magyarkanizsán

Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.  
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.  
A csapatokat a Vajdasági ...

   2025.08.15.
Táncra hívták a nyarat a mazsorettek Horgoson

Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett. 
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt. 
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ...

   2025.08.14.
Lábteniszbajnokság Magyarkanizsán

A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb. 
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek. 
Dalibor Crkvenjakov ...

   2025.08.14.
Vegyszermentes, egészséges és finom

Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így  belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ...

 
Keresés
 

   2014.06.18.
A rút kiskacsa

2014. június 20-án, péntek este 19.30 órakor az algyői Móra Ferenc Népszínház Karácsony Benő A rút kiskacsa című vígjátékát mutatja be Magyarkanizsán a Művészetek Háza nagyszínpadán.

A színmű szerzője, Karácsony Benő 1888-ban született Gyulafehérváron. Első írásai a Gyulafehérvári Hírlap hasábjain láttak napvilágot 1908-ban. Ismertté 1920-ban, a kolozsvári Napkeletben megjelent Dinnyebefőtt című novellájával vált. Az Erdélyi Helikon megalakulásánál ugyan nem volt jelen, de igen korán csatlakozott az 1926-ban, báró Kemény János által kezdeményezett, korszakos jelentôségű irodalmi közösséghez, annak évenként megrendezett marosvécsi találkozóin 1942-ig részt vett. Első kötetét az Erdélyi Könyvbarátok Társasága adta ki, ám a következőket már rendre a Helikonhoz kötődő Erdélyi Szépmíves Céh jelentette meg. Annak ellenére, hogy Karácsony nem tartozott egyik uralkodó szellemi-irodalmi irányvonalhoz sem, következésképpen nem lehetett besorolni a kánonokba, mégis olyan meghatározó, jeles személyek fogadták közeli barátságukba, mint Kós Károly, Dsida Jenő, Nyírő József, Bánffy Miklós, Kemény János, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Molter Károly, vagy éppen Makkai Sándor, mert fölismerték benne a közülük valót: a tehetséges, elhivatott alkotó embert.

Sajnos, ennek az alkotó embernek tragikus sors jutott osztályrészül. Noha családja még a századfordulón katolizált, ő maga katolikus iskolákat végzett, 1944-ben zsidó származása miatt elhurcolták, a halál Auschwitzban érte. Ugyanabban az esztendőben, amelyikben a felesége elhunyt az őrültek házában, a fia pedig Budapesten, egy sortűz nyomán...

Németh László írja róla: "Egészen társtalan a magyar irodalomban ez a szeszélyesen csapkodó, zilált, mindig váratlan fordulatos hang, a gunyorosságnak, az egykettőre könnyekig szökő megindulásnak, az intuitív sziporkázásnak ez az állandó egzaltáltsága, amely akarva, nem akarva elragadja az embert.”

Az előadásra a belépés díjtalan.