| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.08.09.
Ilyen volt a Malomfesztivál

A szombati nappal véget ért az idei Malomfesztivál. A hajrában is külföldi, magyarországi és vajdasági előadók váltották egymást a színpadon. A népi hangzásvilágtól egészen az elektronikus zene különböző ötvözetéig számos műfaj helyet kapott a programban. 


A fesztivál minden évben sok fiatalt vonz. A horgosi Berényi Bálint még csak tízéves, de ez már a harmadik idénye a Malomfesztiválon. „A harmadik Malomfesztiválom, és azért ...

   2026.08.05.
Templombúcsú a horgosi Havas Boldogasszony-templomban

A helyi hívek mellett a környező településekről érkezők is részt vettek a szentmisén, amelyen a közösség összetartozásának fontosságát hangsúlyozták, valamint azt, hogy a búcsú a lelki megújulást és az új kezdetet jelképezi. 


A templombúcsú minden évben fontos esemény a település életében, hiszen nemcsak vallási ünnep, hanem a közösség összetartozásának jelképe is. Az ünnepi szentmisére számos hívő érkezett a környező településekről ...

   2026.08.05.
Ahol az illatok és az ízek találkoznak

Rekkenő, embert próbáló hőségben rendezték meg Martonoson a 24. Nemzetközi Halászléfőző Versenyt, melyen összesen 85 hazai, magyarországi és felvidéki csapat ragadott fakanalat. 


Már a kora délelőtti órákban benépesült a helyi közösség épülete mögött lévő park. A csapatok többsége a pontyot filézte, mások a bogrács alá gyújtottak, de olyanok is akadtak, akik a jó halászléhez elengedhetetlen fűszerek előkészítésével foglalatoskodtak. ...

   2026.08.03.
Találkoztak az oromiak

Szombaton, augusztus 1-én tartották az oromi helyi közösség szervezésében az V. Sörfesztivált és az Oromiak Kilencedik Nagy Világtalálkozóját a helyi általános iskola udvarában. A programok már délután elkezdődtek és egészen éjszakába nyúlóan tartottak. Most már hagyománnyá vált, hogy a szomszédos kiserdőben főzőversenyt tartanak ezen a napon, és ez így volt idén is, amikor tizenkilenc csapat mérte össze tudását a gasztronómia terén. Főttek a paprikások, ...

   2026.08.03.
Volt dolguk a tűzoltóknak

Szombaton, augusztus 1-én tartották meg Magyarkanizsán, a focipályán a kismotorfecskendő-szerelési bajnokságot. A nálunk még szokatlan elnevezést lassan, de biztosan meg kell tanulnunk, hisz egy ekkora esemény nem maradhat szó nélkül. A magyarországi országos kismotorfecskendő-szerelési bajnokság egyik fordulóját első alkalommal szervezték meg Vajdaságban, de valószínűleg nem utoljára. Tavaly már volt egy főpróba, amikor ezt a fajta versenyzést kipróbálták, ...

 
Keresés
 

   2014.06.18.
A rút kiskacsa

2014. június 20-án, péntek este 19.30 órakor az algyői Móra Ferenc Népszínház Karácsony Benő A rút kiskacsa című vígjátékát mutatja be Magyarkanizsán a Művészetek Háza nagyszínpadán.

A színmű szerzője, Karácsony Benő 1888-ban született Gyulafehérváron. Első írásai a Gyulafehérvári Hírlap hasábjain láttak napvilágot 1908-ban. Ismertté 1920-ban, a kolozsvári Napkeletben megjelent Dinnyebefőtt című novellájával vált. Az Erdélyi Helikon megalakulásánál ugyan nem volt jelen, de igen korán csatlakozott az 1926-ban, báró Kemény János által kezdeményezett, korszakos jelentôségű irodalmi közösséghez, annak évenként megrendezett marosvécsi találkozóin 1942-ig részt vett. Első kötetét az Erdélyi Könyvbarátok Társasága adta ki, ám a következőket már rendre a Helikonhoz kötődő Erdélyi Szépmíves Céh jelentette meg. Annak ellenére, hogy Karácsony nem tartozott egyik uralkodó szellemi-irodalmi irányvonalhoz sem, következésképpen nem lehetett besorolni a kánonokba, mégis olyan meghatározó, jeles személyek fogadták közeli barátságukba, mint Kós Károly, Dsida Jenő, Nyírő József, Bánffy Miklós, Kemény János, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Molter Károly, vagy éppen Makkai Sándor, mert fölismerték benne a közülük valót: a tehetséges, elhivatott alkotó embert.

Sajnos, ennek az alkotó embernek tragikus sors jutott osztályrészül. Noha családja még a századfordulón katolizált, ő maga katolikus iskolákat végzett, 1944-ben zsidó származása miatt elhurcolták, a halál Auschwitzban érte. Ugyanabban az esztendőben, amelyikben a felesége elhunyt az őrültek házában, a fia pedig Budapesten, egy sortűz nyomán...

Németh László írja róla: "Egészen társtalan a magyar irodalomban ez a szeszélyesen csapkodó, zilált, mindig váratlan fordulatos hang, a gunyorosságnak, az egykettőre könnyekig szökő megindulásnak, az intuitív sziporkázásnak ez az állandó egzaltáltsága, amely akarva, nem akarva elragadja az embert.”

Az előadásra a belépés díjtalan.