| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.10.13.
Készen áll a fogadásra!

Magyarkanizsa község tizenhárom településének egyik legkisebbje Újfalu, mely Orom Helyi Közösséghez tartozik. Az egykor sűrűn lakott falucska fő vonzereje a helyben működő mezőgazdasági létesítmény volt, mely szinte az összes lakosnak munkát adott. Mára azonban az ott élők száma is megcsappant, a birtoknak sincs már meg az eredeti funkciója, de még mindig ugyanolyan kis, szerethető falu, mint volt egykoron. Az emberek ismerik egymást, szinte kis családként élnek, ...

   2025.10.13.
Rajzokkal telt meg a kispark

A Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény óvodásai pénteken színes aszfaltrajzokkal díszítették ki a magyarkanizsai városháza előtti teret. Minden évben a gyermekhét keretében az aszfaltrajzolás is egy program a kicsiknek, amit általában ajándékokkal köszön meg nekik az önkormányzat. Fejsztámer Róbert munkatársaival együtt látogatott ki a városháza előtti térre, ahol gyerekeket labdákkal és játékokkal ajándékozták meg.  
Márta Ottilia, ...

   2025.10.09.
Továbbra is igényelhető az üzemanyag-támogatás

Továbbra is igényelhetik a megvásárolt üzemanyag után a literenkénti 50 dináros támogatást a mezőgazdasági termelők, valamint a bérleti szerződések meghosszabbítása is aktuális. A falugazdászok arra kérik a bejegyzett gazdaságokat, hogy ezeket a folyamatokat ne hagyják az év végére, hiszen az eAgrár rendszernek is idő kell, míg az adatokat feldolgozza. 
Folyamatosan érkeznek a gazdák a magyarkanizsai falugazdász irodába. Ugyanis egész éven át figyelemmel ...

   2025.10.08.
Újra Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából újra megszervezik a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját október 8. és 10. között. A filmeket Szabadkán, Magyarkanizsán, Újvidéken, Adán, Zentán, Topolyán és Zomborban is megtekinthetik az érdeklődők. Bemutatják a Szolgának született című erdélyi dokumentumfilmet, a Forró Lajos által rendezett Levél a halálsorról című 24 perces kisfilmet, Fejős Csilla alkotását, a Tűszúrásokat, amelyben Tolnai Ottóra emlékeznek, ...

   2025.10.06.
Megnyílt a Martonosi Kulturális Fotókiállítás

A Mi Kis Falunk Martonos Egyesület szervezésében megvalósult bemutató a helyi élet pillanatait, értékeit, valamint közösségi élményeit állítja középpontba. 
A pályázatot külön gyermek- és felnőtt kategóriában értékelték, az első három helyezett díjazásban részesült, emellett különdíjakat is osztottak. A 11 éves Berkó Zalán is beküldte fotóját, amivel a második helyet érdemelte ki: „A pecaversenyen jöttek a hattyúk és láttam, hogy ...

 
Keresés
 

   2014.06.18.
A rút kiskacsa

2014. június 20-án, péntek este 19.30 órakor az algyői Móra Ferenc Népszínház Karácsony Benő A rút kiskacsa című vígjátékát mutatja be Magyarkanizsán a Művészetek Háza nagyszínpadán.

A színmű szerzője, Karácsony Benő 1888-ban született Gyulafehérváron. Első írásai a Gyulafehérvári Hírlap hasábjain láttak napvilágot 1908-ban. Ismertté 1920-ban, a kolozsvári Napkeletben megjelent Dinnyebefőtt című novellájával vált. Az Erdélyi Helikon megalakulásánál ugyan nem volt jelen, de igen korán csatlakozott az 1926-ban, báró Kemény János által kezdeményezett, korszakos jelentôségű irodalmi közösséghez, annak évenként megrendezett marosvécsi találkozóin 1942-ig részt vett. Első kötetét az Erdélyi Könyvbarátok Társasága adta ki, ám a következőket már rendre a Helikonhoz kötődő Erdélyi Szépmíves Céh jelentette meg. Annak ellenére, hogy Karácsony nem tartozott egyik uralkodó szellemi-irodalmi irányvonalhoz sem, következésképpen nem lehetett besorolni a kánonokba, mégis olyan meghatározó, jeles személyek fogadták közeli barátságukba, mint Kós Károly, Dsida Jenő, Nyírő József, Bánffy Miklós, Kemény János, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Molter Károly, vagy éppen Makkai Sándor, mert fölismerték benne a közülük valót: a tehetséges, elhivatott alkotó embert.

Sajnos, ennek az alkotó embernek tragikus sors jutott osztályrészül. Noha családja még a századfordulón katolizált, ő maga katolikus iskolákat végzett, 1944-ben zsidó származása miatt elhurcolták, a halál Auschwitzban érte. Ugyanabban az esztendőben, amelyikben a felesége elhunyt az őrültek házában, a fia pedig Budapesten, egy sortűz nyomán...

Németh László írja róla: "Egészen társtalan a magyar irodalomban ez a szeszélyesen csapkodó, zilált, mindig váratlan fordulatos hang, a gunyorosságnak, az egykettőre könnyekig szökő megindulásnak, az intuitív sziporkázásnak ez az állandó egzaltáltsága, amely akarva, nem akarva elragadja az embert.”

Az előadásra a belépés díjtalan.