| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.05.07.
Dunán innen, Tiszán túl

Horgoson május 4-én, szombaton délelőtt kezdődött és az estébe nyúlt a Dunán innen, Tiszán túl Kárpát-medencei ifjúsági népművészeti tehetségkutató verseny vajdasági előválogatója, amelynek fővédnöke Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes volt, aki ugyanakkor már évek óta a zsűri tagja is. 
A tehetségkutató iránt Vajdaságban is egyre nagyobb az érdeklődés, mondta kérdésünkre Csányi Tamara, a program koordinátora. 

   2024.05.07.
Maliról érkezett orvos is gyógyítja a horgosiakat

Oumar Guikiné jól érzi magát a Tisza mentén. 
Magyarkanizsa község tizenhárom településének lakói folyamatos orvosi ellátásban részesülhetnek, amikor arra szükség van. Az egészségügy azonban nem ritkán ütközik nehézségekbe, főleg annak következtében, hogy napjainkban egyre kevesebben választják az orvosi hivatást, illetve egyre többen vállalnak máshol munkát. Ennek ellenére folyamatosan küzdenek azért, hogy mindenki megfelelő kezelést kapjon. 

   2024.05.07.
Újraéledt az asztalitenisz Oromon

A helyi közösség és a vállalatok támogatásával az elkövetkező időszakban a régi iskola épületében mindennap lehetőség adódik a helyieknek arra, hogy kipróbálhassák, megtanulhassák ezt a sportágat, vagy épp versenyeket szervezzenek. 
Oromon az 1990-es évekig igen komolyan űzték az asztaliteniszt, több ligában is játszottak, és táborokat is szerveztek a sportolóknak. 
Nagy Bata Károly mesélte: „Horgos és Kanizsa voltak a legjobbak, ...

   2024.05.07.
Felkészülten várják a nyarat

Május 4-én, délután kicsi, de annál lelkesebb csapat verődött össze a magyarkanizsai Tisza-parton lévő Strandháznál. Az Ifjúsági Iroda fiataljai már megszokott, leginkább nyári találkozóhelyként használják a kis épületet, melyet kicsinosítottak, de minden idénykezdetkor ráfér egy kis tatarozás. Most a kellemeset egybekötötték a hasznossal, és a takarítást egy kis közös főzőcskézés is színesebbé tette. 
A fiatalok belül és kívül is felfrissítették ...

   2024.05.07.
Anyák napi szentmise és szoborszentelés Martonoson

Anyák napi ünnepi szentmisét tartottak Martonoson a Mária neve templomban, a templom kertjében pedig felszentelték az újonnan felállított Szűzanya szobrot. 
Az istentiszteleten Savelin Zoltán plébános az anyai szerep fontosságáról és miértjéről tartott prédikációt, majd áldásban részesítette a misén jelenlévő édesanyákat. 
Az eseményen megáldották Szabados Gizella legutóbbi zarándokútjáról, Međugorjéból hozott Szűzanya szobrát, ...

 
Keresés
 

   2014.06.18.
A rút kiskacsa

2014. június 20-án, péntek este 19.30 órakor az algyői Móra Ferenc Népszínház Karácsony Benő A rút kiskacsa című vígjátékát mutatja be Magyarkanizsán a Művészetek Háza nagyszínpadán.

A színmű szerzője, Karácsony Benő 1888-ban született Gyulafehérváron. Első írásai a Gyulafehérvári Hírlap hasábjain láttak napvilágot 1908-ban. Ismertté 1920-ban, a kolozsvári Napkeletben megjelent Dinnyebefőtt című novellájával vált. Az Erdélyi Helikon megalakulásánál ugyan nem volt jelen, de igen korán csatlakozott az 1926-ban, báró Kemény János által kezdeményezett, korszakos jelentôségű irodalmi közösséghez, annak évenként megrendezett marosvécsi találkozóin 1942-ig részt vett. Első kötetét az Erdélyi Könyvbarátok Társasága adta ki, ám a következőket már rendre a Helikonhoz kötődő Erdélyi Szépmíves Céh jelentette meg. Annak ellenére, hogy Karácsony nem tartozott egyik uralkodó szellemi-irodalmi irányvonalhoz sem, következésképpen nem lehetett besorolni a kánonokba, mégis olyan meghatározó, jeles személyek fogadták közeli barátságukba, mint Kós Károly, Dsida Jenő, Nyírő József, Bánffy Miklós, Kemény János, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Molter Károly, vagy éppen Makkai Sándor, mert fölismerték benne a közülük valót: a tehetséges, elhivatott alkotó embert.

Sajnos, ennek az alkotó embernek tragikus sors jutott osztályrészül. Noha családja még a századfordulón katolizált, ő maga katolikus iskolákat végzett, 1944-ben zsidó származása miatt elhurcolták, a halál Auschwitzban érte. Ugyanabban az esztendőben, amelyikben a felesége elhunyt az őrültek házában, a fia pedig Budapesten, egy sortűz nyomán...

Németh László írja róla: "Egészen társtalan a magyar irodalomban ez a szeszélyesen csapkodó, zilált, mindig váratlan fordulatos hang, a gunyorosságnak, az egykettőre könnyekig szökő megindulásnak, az intuitív sziporkázásnak ez az állandó egzaltáltsága, amely akarva, nem akarva elragadja az embert.”

Az előadásra a belépés díjtalan.