| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.16.
Interaktív előadás Horgoson a romák történelméről

A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében. 


Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...

   2026.10.16.
Nemzedékeket neveltek ki

Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ...

   2026.10.15.
Elkezdődött a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket. 
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ...

   2026.10.13.
Két keréken Horgos történelmének nyomában

Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett. 
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ...

   2026.10.13.
Hagyományos fatimai ünnepség Martonoson

Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt. 
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ...

 
Keresés
 

   2021.03.11.
Szennyezi-e a levegőt a fafeldolgozó üzem?

A magyarkanizsaiak körében már évek óta téma a helyi Visa Prom Kft. fafeldolgozó üzem általi légszennyezés kérdése. A helyiek a gyár kéményén időről-időre kibocsátott sűrű fekete füstre panaszkodnak. A kérdés tisztázása kapcsán sajtótájékoztatót tartottak az illetékesek.

A sajtótájékoztatón Horváth András, a vállalat projektmenedzsere elmondta, hogy a gyár csak fával tüzel, tehát a fafeldolgozó által hátrahagyott hulladékfát égetik el.

- A mi gyárunk semmiben sem különbözik a lakossági fafűfésű kályhák tüzelési módjától, tehát kizárólag fával fűtünk, azzal a különbséggel, hogy nálunk nagyobb mennyiségben folyik a tüzelés, de ez nem azt jelenti, hogy bármivel is nagyobb az emissziója, mint a lakossági kályháknak, amilyet bármelyik polgártársunk használ.

A sajtótájékoztatón az illetékesek elmondták, hogy pár évvel ezelőtt az önkormányzattal karöltve már beszereztek egy részecskeszűrőt az említett kéményre, amivel a hamut ki tudják szűrni, azonban a füst megmarad. Kovačević Milan, a Visa-Prom Kft. tulajdonosa elmondta, hogy az elmúlt hetekben azért volt szembetűnőbb a füst, mert a dolgozók nagyobb mennyiségű fát égettek el.

- Az elmúlt hónapban átalakítás alatt volt a fafeldolgozó, és valamivel sűrűbb és nagyobb mennyiségű füst volt, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy az emberek több hulladékot égettek, mert a darálógépet felújították. Az elégetett fák nedvességtartalma magasabb volt és minden tüzelés során oxigénhiány keletkezett, és amíg a tűz fel nem lángol, megjelenik a sűrűbb füst, ami elkerülhetetlen.

A gyárlátogatáson Fejsztámer Róbert helyi polgármester is jelen volt. Elmondta, hogy hivatalosan semmilyen panasz nem érkezett az önkormányzathoz az említett problémával kapcsolatban. Hozzátette, hogy a gyárban egyébként folyamatosak a környezetvédelmi ellenőrzések állami és önkormányzati szinten is.

- Egészségügyi szempontból a gyár nem lépi túl a törvényes határértéket. Az 5-6 évvel ezelőtti beruházás eredményeként részecskeszűrőt szereltek fel, tehát ami most a levegőbe kerül, az valóban a tüzelésből származó füst – mondta a polgármester.

Az illetékesek elmondták, hogy a szóban forgó kazán az 1960-as évek óta üzemel a gyárban, és a megoldás egyértelműen egy új kazán lenne. A beruházás több millió euróba kerülne, így a vállalat egyedül nem tudná finanszírozni. Hangsúlyozták, hogy ők is a probléma megoldásán dolgoznak, de ehhez állami vagy uniós támogatásra lenne szükségük.

Bővebben:




Szennyezi-e a levegőt a fafeldolgozó üzem?

A magyarkanizsai ládagyár illetékesei reagáltak a polgárok panaszaira

Mi füstöl Magyarkanizsán?

A Visa-Prom Kft.-ben egy nagyobb beruházásra lenne szükség a légszennyezés kezelésére


Fotó: Puskás Károly