| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.09.17.
Bemutatták a Határtalan édességek című kötetet

A szerzők a határon túli magyar cukrászat elfeledett, ám annál értékesebb örökségét gyűjtötték össze. 
Az egykori magyarkanizsai Longa cukrászda, a szabadkai Bódis és Blaha Lujza cukrászda, valamint az újvidéki Dornstädter története is helyet kapott a Határtalan édességek című kötetben, amelyet kedd délután mutattak be Magyarkanizsán. Bihari Zoltán és Vojtek Éva könyve nem csupán régi cukrászdák történetét idézi fel, a 19. század végéig ...

   2026.09.15.
Nyelvi tanfolyamok Magyarkanizsán

Népszerűek Magyarkanizsán a nyelvi képzések. Milyen tanfolyamokra számíthatnak a különböző korosztályok ezen az őszön? Buzás Hedviget, a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény oktatásszervezőjét kérdeztük. 


Szerb és angol tanfolyamot szerveznek óvodások számára, de angol nyelvi képzést az általános iskolásoknak is kínálnak. A felnőttek körében is népszerű a nyelvtanulás. A szépkorúak is nyitottak, mert a szellemi frissességükre ...

   2026.09.14.
Szent Mihály-napi falutalálkozó Oromhegyesen

A falutalálkozó célja a térség hagyományainak és kulturális örökségének megőrzése, valamint a helyi közösség erősítése volt. 


A rendezvény alkalmi műsorral kezdődött, ahol a helyi fiatalok mellett a moholi gyerekek is színpadra léptek. Az ünnepi beszédben Nebojša Rakić alpolgármester az esemény közösségépítő szerepét hangsúlyozta, emellett arról is beszélt, milyen lehetőségeket kínálnak a fiataloknak és a rászorulóknak a Vidékfejlesztési ...

   2026.09.14.
250 éves a martonosi templom

Ünnepi szentmisével, közösségi összefogással és a hitükhöz való ragaszkodással ünnepelték Martonoson a Mária Neve templom búcsúját. Az idei ünnep különleges jelentőséggel bír, a templom fennállásának 250. évfordulóját is megünnepelték. A jeles alkalomból Fazekas Ferenc megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét. 


A templombúcsú minden évben fontos esemény a martonosi hívők életében. Idén a kettős ünnep különleges jelentőséggel ...

   2026.09.10.
Magyarázat a Tisza vizének minőségével kapcsolatban

Reagált Magyarkanizsa önkormányzata a nyilvánosságban felmerült kérdésekre. Miután a Vajdasági Magyar Plénum (VMP) ma délelőtt a Nagykikindai Közegészségügyi Intézet június 29-ei keltezésű jelentésére hivatkozva azt az állítást tett közzé a közösségi médiában, hogy a magyarkanizsai strand pontonjánál vett vízminta elemzését követően a Tiszát a szóban forgó mintavételi helyen június végén alkalmatlannak minősítették a fürdőzésre, az öntözésre, ...

 
Keresés
 

   2019.09.20.
Népzene a javából

Szeptember 21-én 19.00 órától a Tallabille zenekar ad koncertet a „nagy öregekkel” Magyarkanizsán a Művészetek Háza kisszínpadán.
A koncert címe, mottója: Egy tőről - Dallampárhuzamok a Kárpát-medencéből, szervezője pedig a Regionális Kreatív Műhely. A koncert támogatója a Nemzeti Kulturális Alap, Budapest.
Fellépnek:
Juhász Kitti – ének
Soós Réka – ének
Németh András – tekerőlant
Legeza Márton – tekerőlant    
Lipták Péter – klarinét, citera
és a táncházzene „nagy öregjei”:
Juhász Zoltán- duda, furulyák
Sáringer Kálmán – duda, furulyák
“A duda és a tekerő hangzásában a népzene régebbi, a vonószenét megelőző hangzását idézi. Teljes értékű zene ez, melyről reméljük, hogy Csongrád megye határain túl is értő és befogadó fülekre talál. Nagy örömet ad nekünk, hogy a régi mesterek játékmódja szerint játszhatjuk el és tolmácsolhatjuk ezt a zenét a hallgatók felé" - Legeza Márton
A Tallabille zenekar a Fölszállott a páva c. televíziós vetélkedőben tüntek fel és különdíjat kaptak. Küldetésüknek tartják az Alföld népzenei hagyományainak feltárását, az autentikus dél-alföldi zene bemutatását és népszerűsítését. A zenekar az itteni tekerős hagyomány értő tolmácsolására jött létre.
 "(...) a zene nyelvén szeretnénk hírt adni az itt élő emberek zenei kincséről, és az általuk megőrzött hangszerekről. A tekerő és a duda, ill. az esz-klarinét (a töröksípot idéző hangzásával) semmi mással össze nem téveszthető karakteres megszólalást biztosít ennek a muzsikának. Ez az általunk is kedvelt hangzás a múlt század első feléig része volt az itteni emberek mindennapjainak. (…)” - Legeza Márton
Autentikus és stílushű előadást hallhatunk a Tallabille zenészeitől, a kiváló tekerőstől, Legeza Mártontól és Németh Andrástól, valamint a Dél-Alföldön elterjedt Esz-klarinéton játszó Lipták Pétertől. Juhász Kitti kiváló női népdalénekesnek Soós Réka is nagyszerű társa a tekerős, dudás nótáknak.
Az egykori Egyszólam két nagy öregje, Juhász Zoltán és Sáringer Kálmán pedig a hiteles népzene etalonjainak számítanak, a hagyományt komolyan vevők köreiben.
Juhász Zoltán 1977-től gyűjti és tanulmányozza a furulya- és dudazenét. Villamosmérnökként végzett, majd egyetemi doktori, néhány évvel később pedig PhD címet szerzett. Előbb kristályfizikával, majd fonográffelvételek zajszűrésével foglalkozott. Manapság a digitális technika segítségével elemzi a különböző népek zenei nyelvének kapcsolatát. Az összehasonlító elemzések eredményei közös zenei hagyomány meglétére utalnak, ennek legtöbb elemét a magyar népzene őrizte meg. Tudományos kutatómunkája mellett Juhász Zoltán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára. Az Egyszólam zenekar táboraiban a tanítványok egyfajta mesterkurzuson vehettek részt: miközben a pásztorhangszerekhez kötődő dallamkinccsel ismerkedtek, idősebb pásztoroktól, furulyásoktól, dudásoktól leshettek el szakmai fortélyokat.
Juhász Zoltán a táncházmozgalom egyik első dudás-furulyás előadóművésze.
Az Egyszólam zenekar oszlopos tagja volt, a Talabille zenekarban résztvevő Sáringer Kálmánnal egyetemben.
Sáringer Kálmán
„A 70-es évek második felében, nem kis részben a kibontakozó táncház-mozgalom hatására, kezdtem foglalkozni a hagyományos paraszt-furulya játékkal. A különböző furulyák mellé később a duda is csatlakozott. A 80-as évektől kezdve a mai napig  járok, főleg erdélyi furulyásokhoz gyűjteni, tanulni. Egyik nagyon szeretett vidékem Gyimes, ahol fennmaradt, és még a mai napig is használják az ősi ritmushangszert, a gardont. Több mint 30 éve tanítok népi furulyát...“
A belépés díjtalan.