| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.16.
Lecsengőben van az influenzajárvány Vajdaságban

A szakemberek szerint továbbra is a megelőzésre kell helyzeni a hangsúlyt, ugyanis a vírus cseppfertőzéssel terjed. 
Vajdaságban, így Magyarkanizsa községben is lecsengőben van az influenza. Az elmúlt héten a legtöbb influenzaszerű megbetegedést a 15-29 éves korosztályban regisztrálták, 274 esetet jegyeztek fel, míg akut légúti fertőzéssel 1136 páciens esetében kértek orvosi segítséget, főként a legfiatalabb, 0-4 éves korosztály érintett.  

   2026.01.14.
Nem okoz fennakadást a hó

A tizenhárom települést magában foglaló Magyarkanizsa község összesen kétszázhúsz kilométernyi út tisztán tartásáért felel. A feladat a Komunalac Kommunális Közvállalatra hárul, amely hó, ónos eső és egyéb időjárási viszontagságok esetén felügyeli ezt a munkát, biztosítva az emberek zavartalan közlekedését. A kivitelezést a Tisza Menti Vízművek végzi, és az elmúlt egy hétben volt is bőven munkájuk, hisz a városban és a hozzá tartozó településeken ...

   2026.01.14.
Rendszeresen fogyasszunk mézet!

A méhek nem alusznak téli álmot, ilyenkor is foglalkozni kell velük, sőt etetni kell őket, amit egy gondos méhész meg is tesz. Így jár el Csubrilo Zoltán is, aki Magyarkanizsán és Horgos környékén visel gondot saját méheire néhány éve, amióta hobbiméhészként belevágott a munkába. Mára már igen szépen felfejlődött az állománya, negyven családja van, és a tiszta, kifogástalan minőségű mézet a magyarkanizsai piacon értékesíti. Érdekességként ízesíti ...

   2026.01.09.
Középpontban a magyar történelem

Pénteken a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban tartották meg azt a tartalmi közvitát, amelyen mintegy negyvenöt Tisza menti pedagógus volt jelen. Az összejövetel tárgya nem más volt, mint az, hogy a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére olyan segédtankönyveket adnak ki várhatóan a nyáron, amelyek a magyar nemzet történelmét foglalják össze az általános és a középiskolások számára. Segítség lesz ez a diákoknak, ugyanakkor ...

   2026.01.06.
Téli szünidei játszóház Magyarkanizsán

A magyarkanizsai József Attila Könyvtárban idén 35. alkalommal rendezték meg a több mint három évtizedes hagyománnyal rendelkező téli szünidei játszóházat. A program ezúttal is élménydús és hasznos elfoglaltságokat kínált a kisiskolások számára. 
A téli szünidei játszóház minden évben nagy népszerűségnek örvend a helyi kisiskolások körében. A könyvtárban változatos és kreatív programok várják a gyerekeket, akik közül sokan évről évre ...

 
Keresés
 

   2019.09.20.
Népzene a javából

Szeptember 21-én 19.00 órától a Tallabille zenekar ad koncertet a „nagy öregekkel” Magyarkanizsán a Művészetek Háza kisszínpadán.
A koncert címe, mottója: Egy tőről - Dallampárhuzamok a Kárpát-medencéből, szervezője pedig a Regionális Kreatív Műhely. A koncert támogatója a Nemzeti Kulturális Alap, Budapest.
Fellépnek:
Juhász Kitti – ének
Soós Réka – ének
Németh András – tekerőlant
Legeza Márton – tekerőlant    
Lipták Péter – klarinét, citera
és a táncházzene „nagy öregjei”:
Juhász Zoltán- duda, furulyák
Sáringer Kálmán – duda, furulyák
“A duda és a tekerő hangzásában a népzene régebbi, a vonószenét megelőző hangzását idézi. Teljes értékű zene ez, melyről reméljük, hogy Csongrád megye határain túl is értő és befogadó fülekre talál. Nagy örömet ad nekünk, hogy a régi mesterek játékmódja szerint játszhatjuk el és tolmácsolhatjuk ezt a zenét a hallgatók felé" - Legeza Márton
A Tallabille zenekar a Fölszállott a páva c. televíziós vetélkedőben tüntek fel és különdíjat kaptak. Küldetésüknek tartják az Alföld népzenei hagyományainak feltárását, az autentikus dél-alföldi zene bemutatását és népszerűsítését. A zenekar az itteni tekerős hagyomány értő tolmácsolására jött létre.
 "(...) a zene nyelvén szeretnénk hírt adni az itt élő emberek zenei kincséről, és az általuk megőrzött hangszerekről. A tekerő és a duda, ill. az esz-klarinét (a töröksípot idéző hangzásával) semmi mással össze nem téveszthető karakteres megszólalást biztosít ennek a muzsikának. Ez az általunk is kedvelt hangzás a múlt század első feléig része volt az itteni emberek mindennapjainak. (…)” - Legeza Márton
Autentikus és stílushű előadást hallhatunk a Tallabille zenészeitől, a kiváló tekerőstől, Legeza Mártontól és Németh Andrástól, valamint a Dél-Alföldön elterjedt Esz-klarinéton játszó Lipták Pétertől. Juhász Kitti kiváló női népdalénekesnek Soós Réka is nagyszerű társa a tekerős, dudás nótáknak.
Az egykori Egyszólam két nagy öregje, Juhász Zoltán és Sáringer Kálmán pedig a hiteles népzene etalonjainak számítanak, a hagyományt komolyan vevők köreiben.
Juhász Zoltán 1977-től gyűjti és tanulmányozza a furulya- és dudazenét. Villamosmérnökként végzett, majd egyetemi doktori, néhány évvel később pedig PhD címet szerzett. Előbb kristályfizikával, majd fonográffelvételek zajszűrésével foglalkozott. Manapság a digitális technika segítségével elemzi a különböző népek zenei nyelvének kapcsolatát. Az összehasonlító elemzések eredményei közös zenei hagyomány meglétére utalnak, ennek legtöbb elemét a magyar népzene őrizte meg. Tudományos kutatómunkája mellett Juhász Zoltán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára. Az Egyszólam zenekar táboraiban a tanítványok egyfajta mesterkurzuson vehettek részt: miközben a pásztorhangszerekhez kötődő dallamkinccsel ismerkedtek, idősebb pásztoroktól, furulyásoktól, dudásoktól leshettek el szakmai fortélyokat.
Juhász Zoltán a táncházmozgalom egyik első dudás-furulyás előadóművésze.
Az Egyszólam zenekar oszlopos tagja volt, a Talabille zenekarban résztvevő Sáringer Kálmánnal egyetemben.
Sáringer Kálmán
„A 70-es évek második felében, nem kis részben a kibontakozó táncház-mozgalom hatására, kezdtem foglalkozni a hagyományos paraszt-furulya játékkal. A különböző furulyák mellé később a duda is csatlakozott. A 80-as évektől kezdve a mai napig  járok, főleg erdélyi furulyásokhoz gyűjteni, tanulni. Egyik nagyon szeretett vidékem Gyimes, ahol fennmaradt, és még a mai napig is használják az ősi ritmushangszert, a gardont. Több mint 30 éve tanítok népi furulyát...“
A belépés díjtalan.