| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.28.
Egy délután Arannyal

Egy délután Arannyal elnevezéssel irodalmi és képzőművészeti versenyt tartottak az oromhegyesi Arany János Általános Iskolában. Az eseményen mintegy 70 községbeli gyermek vett részt, akik több kategóriában is indulhattak. A verseny feladatai a költő munkásságára és a történelmi korára épültek. A megmérettetés fő célja, hogy a tanulók minél jobban megismerjék Arany János életét. 
Horvát Alexandra tanuló elmondta: „Én most Arany János ...

   2025.11.28.
Egyre népszerűbb a határ menti ingázóknak kialakított új sáv

Egyre népszerűbb a határ menti ingázóknak kialakított új sáv a Horgos-Röszke közúti határátkelőnél, bár még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, ki igényelheti, és hogyan működik a november elsejétől elérhető rendszer. A november elsejétől működő új sávnak az a célja, hogy a rendszeresen átlépők gyorsabban átjussanak. 
Az ingázók gyorsabb áthaladása érdekében a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság a szerb határrendészeti ...

   2025.11.27.
Az egészségtudatosságról az oromhegyesi iskolában

Az egészséges táplálkozásról és a függőségi betegségekről tartottak előadást Oromhegyesen az Arany János Általános Iskolában. A programban az oktatási intézmény tanulói, tanárai és a szülők vettek részt. Az eseményt a tartományi oktatási titkárság támogatta. 
Az előadást immár második éve szervezik meg. Célja, hogy a táplálkozási és függőségi problémákra időben felhívják a figyelmet. 
 
Hubai Olivér tanuló ...

   2025.11.27.
Virágos Magyarkanizsa

Az idén Magyarkanizsa érdemelte ki a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny határon túli fődíját. Ez elismerés a településnek és mindazoknak, akik a háttérben dolgoznak. Akik a Tisza-parti kisvárosban sétálnak, láthatják, hogy a zöldfelületek igazi megnyugvást adnak a szemnek, és a rendezett környezet, a szép virágok pedig hirdetik az élni akarást. Több ez ennél, hisz Magyarkanizsa kiemelkedik a többi város közül, ezt bizonyította a díj is, amelyet ...

   2025.11.26.
Horgos idén is ünnepi fénybe öltözik advent idején

A helyi Művelődési Ház és a József Attila horgosi fiókkönyvtár sok színes, meghitt programmal várja a kicsiket és a nagyokat az év legszebb időszakában. 
Vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. Ez pedig annyit jelent, hogy Horgoson is kezdetét veszi az adventi, karácsonyra hangolódó időszak. A helyi könyvtárban karácsonyi könyvvásárral és olvasási kihívással is készülnek az idén. 
Horvát Hilda könyvtáros elmondta: ...

 
Keresés
 

   2019.09.20.
Népzene a javából

Szeptember 21-én 19.00 órától a Tallabille zenekar ad koncertet a „nagy öregekkel” Magyarkanizsán a Művészetek Háza kisszínpadán.
A koncert címe, mottója: Egy tőről - Dallampárhuzamok a Kárpát-medencéből, szervezője pedig a Regionális Kreatív Műhely. A koncert támogatója a Nemzeti Kulturális Alap, Budapest.
Fellépnek:
Juhász Kitti – ének
Soós Réka – ének
Németh András – tekerőlant
Legeza Márton – tekerőlant    
Lipták Péter – klarinét, citera
és a táncházzene „nagy öregjei”:
Juhász Zoltán- duda, furulyák
Sáringer Kálmán – duda, furulyák
“A duda és a tekerő hangzásában a népzene régebbi, a vonószenét megelőző hangzását idézi. Teljes értékű zene ez, melyről reméljük, hogy Csongrád megye határain túl is értő és befogadó fülekre talál. Nagy örömet ad nekünk, hogy a régi mesterek játékmódja szerint játszhatjuk el és tolmácsolhatjuk ezt a zenét a hallgatók felé" - Legeza Márton
A Tallabille zenekar a Fölszállott a páva c. televíziós vetélkedőben tüntek fel és különdíjat kaptak. Küldetésüknek tartják az Alföld népzenei hagyományainak feltárását, az autentikus dél-alföldi zene bemutatását és népszerűsítését. A zenekar az itteni tekerős hagyomány értő tolmácsolására jött létre.
 "(...) a zene nyelvén szeretnénk hírt adni az itt élő emberek zenei kincséről, és az általuk megőrzött hangszerekről. A tekerő és a duda, ill. az esz-klarinét (a töröksípot idéző hangzásával) semmi mással össze nem téveszthető karakteres megszólalást biztosít ennek a muzsikának. Ez az általunk is kedvelt hangzás a múlt század első feléig része volt az itteni emberek mindennapjainak. (…)” - Legeza Márton
Autentikus és stílushű előadást hallhatunk a Tallabille zenészeitől, a kiváló tekerőstől, Legeza Mártontól és Németh Andrástól, valamint a Dél-Alföldön elterjedt Esz-klarinéton játszó Lipták Pétertől. Juhász Kitti kiváló női népdalénekesnek Soós Réka is nagyszerű társa a tekerős, dudás nótáknak.
Az egykori Egyszólam két nagy öregje, Juhász Zoltán és Sáringer Kálmán pedig a hiteles népzene etalonjainak számítanak, a hagyományt komolyan vevők köreiben.
Juhász Zoltán 1977-től gyűjti és tanulmányozza a furulya- és dudazenét. Villamosmérnökként végzett, majd egyetemi doktori, néhány évvel később pedig PhD címet szerzett. Előbb kristályfizikával, majd fonográffelvételek zajszűrésével foglalkozott. Manapság a digitális technika segítségével elemzi a különböző népek zenei nyelvének kapcsolatát. Az összehasonlító elemzések eredményei közös zenei hagyomány meglétére utalnak, ennek legtöbb elemét a magyar népzene őrizte meg. Tudományos kutatómunkája mellett Juhász Zoltán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára. Az Egyszólam zenekar táboraiban a tanítványok egyfajta mesterkurzuson vehettek részt: miközben a pásztorhangszerekhez kötődő dallamkinccsel ismerkedtek, idősebb pásztoroktól, furulyásoktól, dudásoktól leshettek el szakmai fortélyokat.
Juhász Zoltán a táncházmozgalom egyik első dudás-furulyás előadóművésze.
Az Egyszólam zenekar oszlopos tagja volt, a Talabille zenekarban résztvevő Sáringer Kálmánnal egyetemben.
Sáringer Kálmán
„A 70-es évek második felében, nem kis részben a kibontakozó táncház-mozgalom hatására, kezdtem foglalkozni a hagyományos paraszt-furulya játékkal. A különböző furulyák mellé később a duda is csatlakozott. A 80-as évektől kezdve a mai napig  járok, főleg erdélyi furulyásokhoz gyűjteni, tanulni. Egyik nagyon szeretett vidékem Gyimes, ahol fennmaradt, és még a mai napig is használják az ősi ritmushangszert, a gardont. Több mint 30 éve tanítok népi furulyát...“
A belépés díjtalan.