| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.09.
Hamarosan új pályán a magyarkanizsai atléták

A magyarkanizsai Partizan Atlétikaklubban télen sem áll meg a munka. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tornatermében mintegy 60 gyermek edz szorgalmasan Rekecki Petra és Pósa Tamás edzők, valamint Mészáros Kornél klubelnök és edző irányításával. A sportegyesület hamarosan rekortánborítású atlétikai pályát kap, melynek köszönhetően nemcsak a feltételek javulnak a klubban, hanem a versenyek szervezéséből is kivehetik a részüket. 


Az ...

   2026.03.09.
Oromhegyesen maradt a Vándorbot

Szombaton, március 7-én ismét megtelt az oromhegyesi Faluház olyan emberekkel, akiknek fontosak a hagyományok, a népművészet és a magyar kultúra. A XXXVIII. Gazdag ág, hagyományos, nagy múltú rendezvényt az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte meg, nagy sikerrel, hisz az egész magyarkanizsai községből érkeztek csapatok, illetve Hajdújárás és Ludas is bekapcsolódott a rendezvénybe.  


A szemle öt teljesítendő feladatból ...

   2026.03.09.
Makraméznak, és bútort festenek

Tudásunkkal kézen fogva a közösségekért – ez az anyaországi A Szakkör mottója. A program már évek óta folyik, és Magyarkanizsán mindig nagy érdeklődés övezi a különféle régi mesterségek újratanulását. Erről szól valójában a program, és természetesen arról is, hogy a hagyományaink megőrzése, újratanulása és továbbadása mellett a résztvevők minden egyes alkalommal közösségben vannak, összekovácsolódnak. Már-már a régi korok szellemét idézi ...

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

 
Keresés
 

   2019.09.20.
Népzene a javából

Szeptember 21-én 19.00 órától a Tallabille zenekar ad koncertet a „nagy öregekkel” Magyarkanizsán a Művészetek Háza kisszínpadán.
A koncert címe, mottója: Egy tőről - Dallampárhuzamok a Kárpát-medencéből, szervezője pedig a Regionális Kreatív Műhely. A koncert támogatója a Nemzeti Kulturális Alap, Budapest.
Fellépnek:
Juhász Kitti – ének
Soós Réka – ének
Németh András – tekerőlant
Legeza Márton – tekerőlant    
Lipták Péter – klarinét, citera
és a táncházzene „nagy öregjei”:
Juhász Zoltán- duda, furulyák
Sáringer Kálmán – duda, furulyák
“A duda és a tekerő hangzásában a népzene régebbi, a vonószenét megelőző hangzását idézi. Teljes értékű zene ez, melyről reméljük, hogy Csongrád megye határain túl is értő és befogadó fülekre talál. Nagy örömet ad nekünk, hogy a régi mesterek játékmódja szerint játszhatjuk el és tolmácsolhatjuk ezt a zenét a hallgatók felé" - Legeza Márton
A Tallabille zenekar a Fölszállott a páva c. televíziós vetélkedőben tüntek fel és különdíjat kaptak. Küldetésüknek tartják az Alföld népzenei hagyományainak feltárását, az autentikus dél-alföldi zene bemutatását és népszerűsítését. A zenekar az itteni tekerős hagyomány értő tolmácsolására jött létre.
 "(...) a zene nyelvén szeretnénk hírt adni az itt élő emberek zenei kincséről, és az általuk megőrzött hangszerekről. A tekerő és a duda, ill. az esz-klarinét (a töröksípot idéző hangzásával) semmi mással össze nem téveszthető karakteres megszólalást biztosít ennek a muzsikának. Ez az általunk is kedvelt hangzás a múlt század első feléig része volt az itteni emberek mindennapjainak. (…)” - Legeza Márton
Autentikus és stílushű előadást hallhatunk a Tallabille zenészeitől, a kiváló tekerőstől, Legeza Mártontól és Németh Andrástól, valamint a Dél-Alföldön elterjedt Esz-klarinéton játszó Lipták Pétertől. Juhász Kitti kiváló női népdalénekesnek Soós Réka is nagyszerű társa a tekerős, dudás nótáknak.
Az egykori Egyszólam két nagy öregje, Juhász Zoltán és Sáringer Kálmán pedig a hiteles népzene etalonjainak számítanak, a hagyományt komolyan vevők köreiben.
Juhász Zoltán 1977-től gyűjti és tanulmányozza a furulya- és dudazenét. Villamosmérnökként végzett, majd egyetemi doktori, néhány évvel később pedig PhD címet szerzett. Előbb kristályfizikával, majd fonográffelvételek zajszűrésével foglalkozott. Manapság a digitális technika segítségével elemzi a különböző népek zenei nyelvének kapcsolatát. Az összehasonlító elemzések eredményei közös zenei hagyomány meglétére utalnak, ennek legtöbb elemét a magyar népzene őrizte meg. Tudományos kutatómunkája mellett Juhász Zoltán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára. Az Egyszólam zenekar táboraiban a tanítványok egyfajta mesterkurzuson vehettek részt: miközben a pásztorhangszerekhez kötődő dallamkinccsel ismerkedtek, idősebb pásztoroktól, furulyásoktól, dudásoktól leshettek el szakmai fortélyokat.
Juhász Zoltán a táncházmozgalom egyik első dudás-furulyás előadóművésze.
Az Egyszólam zenekar oszlopos tagja volt, a Talabille zenekarban résztvevő Sáringer Kálmánnal egyetemben.
Sáringer Kálmán
„A 70-es évek második felében, nem kis részben a kibontakozó táncház-mozgalom hatására, kezdtem foglalkozni a hagyományos paraszt-furulya játékkal. A különböző furulyák mellé később a duda is csatlakozott. A 80-as évektől kezdve a mai napig  járok, főleg erdélyi furulyásokhoz gyűjteni, tanulni. Egyik nagyon szeretett vidékem Gyimes, ahol fennmaradt, és még a mai napig is használják az ősi ritmushangszert, a gardont. Több mint 30 éve tanítok népi furulyát...“
A belépés díjtalan.