| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.
A későbbiekben a két ...
|
|
|
A megmérettetésen a község általános iskolájának mintegy 90 alsó osztályos diákja vett részt.
A község két iskolája, az Arany János és a Jovan Jovanović Zmaj Általános iskola tanulói versenyeztek, narancssárga és kék felsőben. Az a csapat győzött, amely a leggyorsabban és a legkevesebb hibával teljesítette az ügyességi pályát. A gyerekek élvezték a megmérettetést, ahol a gyorsaság mellett a pontosság is nagy szerepet játszott.
A szerbiai ... |
|
|
A kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola sportcsarnokában tartott bemutatkozó edzést a Vajdasági Birkózó Akadémia. A látogatás fő célja az volt, hogy az ottani diákok is megismerjék a birkózás alapjait.
A magyarkanizsai Dobó Dániel, az akadémisták csapatának egyik tagja az U-15-ös és U-17-es korosztályban versenyez, és nagyon szereti ezt a sportágat:
„A fogások nagyon jók és növeli az önbizalmat, a fizikai erőnléten segít. Igazából ... |
|
|
Két hét múlva, április 26-án veszi kezdetét a 2024-es turisztikai szezon Magyarkanizsa községben, a Tisza-parti kemping megnyitásával.
Év közben a turisták többsége Szerbia déli részéről érkezik, míg a nyári hónapokban a szomszédos országok mellett Hollandiából, Németországból.
Egyelőre csendes a Tisza-part, viszont hamarosan újra várja a látogatókat Magyarkanizsán. Az illetékesek már hetek óta nagy erőkkel készülnek az idei évi turisztikai ... |
|
|
Több évtizedes hagyománya van Magyarkanizsán a Községi szavalóversenynek, amelyet pár évtizede már április 11-éhez, a magyar költészet napjához kapcsolódva rendeznek meg. A diákok az iskolai selejtezők után jutnak a döntőbe, amit a helybeli József Attila Könyvtárban rendeznek meg.
Idén 28-an versenyeztek, 19 alsós és 9 felsős diák, akik mindannyian plakettben és ajándékkönyvben részesültek. A zsűri helyezéseket nem osztott, rangsort nem készített, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen ötvenhét ártatlan helybeli férfi esett a megtorlások áldozatául Adorjánon, ahol legtöbbjüket a Tiszába lőtték, egyetlen bűnük a magyarságuk volt. Október 31-én tartott a helyi közösség megemlékezést az adorjáni temetőben, ahol a helybeli Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai, a kislányokból álló Dalospacsirták csoport és az általános iskola diákjai tették emelkedettebb hangulatúvá a megemlékezést és amelyen Kávai Szabolcs magyarkanizsai történelemtanár is az áldozatokra emlékezett beszédében. A megemlékezésen koszorút helyeztek el az áldozatok hozzátartozói, valamint a helyi vezetőség, az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács illetékesei.
November 1-jén a horgosi katolikus temetőben megtartott ünnepi szentmise után megemlékezésre gyülekeztek a polgárok, akik a jugoszláv néphadsereg katonasága által a második világháború végén elkövetett vérengzések áldozataira emlékeztek. Gutási Ákos atya megszentelte az emlékhelyet, amelynek a négy oszlopán elhelyezett emléktáblákra vésték rá a kései utókor számára annak a több mint nyolcvan horgosi és környékbeli magyar férfinak a nevét, akiket 1944. november 20-án bírósági eljárás nélkül, hamis tanúk koholt vádjai alapján végeztek ki Horgos közelében. A hozzátartozók később kiásták az áldozatok földi maradványait, és a horgosi csárda mögött temették el őket. A helyet nemrégiben vaskereszttel jelölték meg. A megemlékezésen az általános iskolások művelődési műsorát követően Vass Zoltán történész emlékezett meg a 74 évvel ezelőtt lejátszódott véres eseményekről és azok áldozatairól.
A horgosi áldozatok emlékhelyét Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, a VMSZ, a magyarkanizsai önkormányzat, az MNT és a horgosi helyi közösség koszorúzta meg.
Az 1944. október 31-e hajnalán kivégzett huszonnégy martonosi magyar áldozatra emlékeztek szintén november 1-jén a martonosi temetőben lévő síremlék előtt is az egybegyűlt tiszteletadók és az áldozatok leszármazottai. Werner Mihály apátplébános mellett még huszonhárom magyar ember esett áldozatául a megtorlásnak. A síremléket Savelin Zoltán tisztelendő szentelte meg, majd dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutatóközpont alelnöke mondott beszédet, akinek nagyapja szintén a mártírok között van.
A megemlékezésen a hozzátartozók, a magyarkanizsai önkormányzat, a martonosi helyi közösség, a Magyar Nemzeti Tanács és a Délvidék Kutatóközpont megjelent tiszteletadói is elhelyezték a kegyelet virágait.
Bővebben:
Az ártatlan áldozatokra emlékeztek
Emlékezni nem lehetőség, hanem kötelesség
Beszélni kell a vérzivataros napokról!
„...és akkor aztán ez lett a végük.”
Az 1944-es áldozatok emléke előtt tisztelegtek Adorjánon
Az 1944-es áldozatok emléke előtt tisztelegtek Adorjánon
Horgoson is lerótták kegyeletüket a megemlékezők
Martonoson is emlékeztek
|
|
|
|
|
|
