| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ... |
|
|
Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.
A csapatokat a Vajdasági ... |
|
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
|
A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb.
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek.
Dalibor Crkvenjakov ... |
|
|
Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen ötvenhét ártatlan helybeli férfi esett a megtorlások áldozatául Adorjánon, ahol legtöbbjüket a Tiszába lőtték, egyetlen bűnük a magyarságuk volt. Október 31-én tartott a helyi közösség megemlékezést az adorjáni temetőben, ahol a helybeli Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai, a kislányokból álló Dalospacsirták csoport és az általános iskola diákjai tették emelkedettebb hangulatúvá a megemlékezést és amelyen Kávai Szabolcs magyarkanizsai történelemtanár is az áldozatokra emlékezett beszédében. A megemlékezésen koszorút helyeztek el az áldozatok hozzátartozói, valamint a helyi vezetőség, az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács illetékesei.
November 1-jén a horgosi katolikus temetőben megtartott ünnepi szentmise után megemlékezésre gyülekeztek a polgárok, akik a jugoszláv néphadsereg katonasága által a második világháború végén elkövetett vérengzések áldozataira emlékeztek. Gutási Ákos atya megszentelte az emlékhelyet, amelynek a négy oszlopán elhelyezett emléktáblákra vésték rá a kései utókor számára annak a több mint nyolcvan horgosi és környékbeli magyar férfinak a nevét, akiket 1944. november 20-án bírósági eljárás nélkül, hamis tanúk koholt vádjai alapján végeztek ki Horgos közelében. A hozzátartozók később kiásták az áldozatok földi maradványait, és a horgosi csárda mögött temették el őket. A helyet nemrégiben vaskereszttel jelölték meg. A megemlékezésen az általános iskolások művelődési műsorát követően Vass Zoltán történész emlékezett meg a 74 évvel ezelőtt lejátszódott véres eseményekről és azok áldozatairól.
A horgosi áldozatok emlékhelyét Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, a VMSZ, a magyarkanizsai önkormányzat, az MNT és a horgosi helyi közösség koszorúzta meg.
Az 1944. október 31-e hajnalán kivégzett huszonnégy martonosi magyar áldozatra emlékeztek szintén november 1-jén a martonosi temetőben lévő síremlék előtt is az egybegyűlt tiszteletadók és az áldozatok leszármazottai. Werner Mihály apátplébános mellett még huszonhárom magyar ember esett áldozatául a megtorlásnak. A síremléket Savelin Zoltán tisztelendő szentelte meg, majd dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutatóközpont alelnöke mondott beszédet, akinek nagyapja szintén a mártírok között van.
A megemlékezésen a hozzátartozók, a magyarkanizsai önkormányzat, a martonosi helyi közösség, a Magyar Nemzeti Tanács és a Délvidék Kutatóközpont megjelent tiszteletadói is elhelyezték a kegyelet virágait.
Bővebben:
Az ártatlan áldozatokra emlékeztek
Emlékezni nem lehetőség, hanem kötelesség
Beszélni kell a vérzivataros napokról!
„...és akkor aztán ez lett a végük.”
Az 1944-es áldozatok emléke előtt tisztelegtek Adorjánon
Az 1944-es áldozatok emléke előtt tisztelegtek Adorjánon
Horgoson is lerótták kegyeletüket a megemlékezők
Martonoson is emlékeztek
|
|
|
|
|
|
