| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
 

   2018.10.08.
Nyolcszázhúsz éves Adorján

Október 6-án rendezték meg az adorjáni falunapot, melyre művelődési műsorral és ünnepi szentmisével várták az érdeklődőket. A megnyitón jelen volt Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere, Nyilas Leonov Anita, a VMSZ községi szervezetének elnök asszonya, Adorján két testvértelepülésének, Cserszegtomajnak és Balatonszállásnak a képviselői, valamint a Magyar Összefogás jelöltjei: Bajusz Koncz Ágnes, Erdődi Edvina, Sárközi István és Teslić Zoran.

Borsos Csaba, az adorjáni helyi közösség elnöke elmondta, azon vannak, hogy a közösséget a lehetőségekhez mérten továbbfejlesszék, és ennek köszönhetően a lakosok továbbra is jól érezhessék magukat szülőfalujukban. Sajtónak tett nyilatkozatában hozzátette, hogy az elmúlt egy évben nem történt komolyabb beruházás a faluban, a közeljövőben pedig a helyi közösség tulajdonában lévő épületet szeretnék felújítani.

– Adorján számára az elmúlt hét évben nagy kihívást jelentett a tagosítás, ennek már a befejező fázisában vagyunk. Az elmúlt 125 évben a Tisza elvitt a faluból egy részt, ezért évekig állt a tagosítási eljárásunk. Végül a köztársasági parlamentben hoztak egy döntést, amely szerint az adorjáni kataszteri községhez tartozik a Tisza túloldalán elterülő néhány hektárnyi terület. Úgy néz ki, hogy a tagosítási eljárást az idén sikerül befejezni, ezután az ipari zónát szeretnénk legalizálni, hogy befektetőket hozzunk a faluba, valamint hogy a fiataljainkat hazahozzuk, aki pedig még nem ment el, azt itthon tartsuk.

Az ünnepségen Cserszegtomaj és Adorján képviselői bélyegzővel véglegesítették a két falu közötti, már korábban aláírt testvérvárosi megállapodást. Barta Gábor, Cserszegtomaj polgármestere hangsúlyozta, hogy a korábbi nehezebb időket túlélve a vajdasági és azon belül az adorjáni magyar közösség meg tudott maradni. Hozzátette, hogy van mire büszkének lenni, hiszen vannak gyerekek és fiatalok, akik továbbvihetik mindazt, ami korábban fölépült.

A megnyitón felszólalt Fejsztámer Róbert, aki Adorján infrastrukturális, pénzügyi és munkaügyi fejlesztéseit méltatta, valamint Bajusz Koncz Ágnes, aki arról beszélt, hogy az adorjáni falunaphoz hasonló rendezvények nagyon sokat jelentenek a magyar közösségek számára, hiszen közös időtöltésre, felhőtlen szórakozásra nyújtanak lehetőséget.

A résztvevők a megnyitót követően művelődési műsort tekinthettek meg, amely a Szőke Tisza Művelődési Egyesület asszonykórusának előadásával kezdődött. Az eseményen a helyi általános iskola diákjai is felléptek. A rendezvény ünnepi szentmisével folytatódott, végül a helyi közösség termében ünnepi vacsorán fogadták a környező és testvértelepülések vezetőit, valamint a falu polgárait.

 

Bővebben:




Nyolcszázhúsz éves Adorján