| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.16.
Interaktív előadás Horgoson a romák történelméről

A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében. 


Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...

   2026.10.16.
Nemzedékeket neveltek ki

Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ...

   2026.10.15.
Elkezdődött a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket. 
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ...

   2026.10.13.
Két keréken Horgos történelmének nyomában

Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett. 
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ...

   2026.10.13.
Hagyományos fatimai ünnepség Martonoson

Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt. 
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ...

 
Keresés
 

   2018.06.18.
Gyapjúba csomagolt borosüveg

Törökkanizsán a közelmúltban megtartott Gyöngyösbokrétán amellett, hogy tánccsoportok mutatták be produkcióikat, kirakodóvásár is csalogatta a résztvevőket. Az árusok között találkoztunk a magyarkanizsai Bálint Erikával, aki gyapjútáskákat, -tarisznyákat és rongyszőnyegeket kínált. Mind a saját keze munkája volt, hiszen ahogy elmondta, Szabadkán a folklórközpontban megtanulta ezek készítését:

– A központ legelső tanfolyamán vettem részt 2004-ben, és azóta táborokban igyekszem csiszolni a tudásom, meg könyveket olvasok ezekben a témákban, és az internetről is merítek ötleteket. Nyugdíjas vagyok, és ez a hobbim. Nagyon kellemes időtöltés a szövés, és izgalmas is, mert mindig más a végeredmény. A szőnyeg készítése haladósabb, és ahhoz hagyományos módon a régi ruhákat használjuk föl, de a táskákat is szeretem csinálni. Táskát csak gyapjúból szövök, és hozzá a gyapjút itt, Szerbiában vásárolom meg. Eleve színes gyapjút veszek, nem szívesen bajlódom a festéssel, habár azt is tanultuk. Azért szeretem a szövést, mert minden darab egyedi. Kezdetben igyekeztem lejegyezni, hogy hány szállal, hány sor, hány vetés van benne, de aztán rájöttem, hogy ez fölösleges, az egyediség, a megismételhetetlenség a lényeg. A gyapjúból készült táskák elnyűhetetlenek, én az enyémet nyolc–tíz éve használom, de még mindig semmi baja. Készítek hagyományos tarisznyákat és modernebb változatokat is, pl. kétvállúakat, azokat már ki is bélelem, cipzárt is teszek rájuk. A hagyományos tarisznya egyébként a legkapósabb, abból adok el legtöbbet, főleg néptáncos, hagyományőrző rendezvényeken lehet őket értékesíteni. A néptáncosok szívesen hordanak ilyet, ezért én ott árulom, ahol ők megjelennek. Mindkét gyermekünk néptáncos Magyarkanizsán, így ők, ha mennek valahová születésnapra, mindig tarisznyát, táskát visznek, de ajándékba is a saját termékünket szoktuk adni. Mivel van egy kis borászatunk is, a borosüvegekre is készítek táskát, vagyis az ajándékba szánt nedűt nem papírtasakba csomagoljuk, hanem a saját, gyapjúból szőtt üvegtartónkba.

Bővebben:




Gyapjúba csomagolt borosüveg


Fotó: Ótos András