| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2018.06.18.
Gyapjúba csomagolt borosüveg

Törökkanizsán a közelmúltban megtartott Gyöngyösbokrétán amellett, hogy tánccsoportok mutatták be produkcióikat, kirakodóvásár is csalogatta a résztvevőket. Az árusok között találkoztunk a magyarkanizsai Bálint Erikával, aki gyapjútáskákat, -tarisznyákat és rongyszőnyegeket kínált. Mind a saját keze munkája volt, hiszen ahogy elmondta, Szabadkán a folklórközpontban megtanulta ezek készítését:

– A központ legelső tanfolyamán vettem részt 2004-ben, és azóta táborokban igyekszem csiszolni a tudásom, meg könyveket olvasok ezekben a témákban, és az internetről is merítek ötleteket. Nyugdíjas vagyok, és ez a hobbim. Nagyon kellemes időtöltés a szövés, és izgalmas is, mert mindig más a végeredmény. A szőnyeg készítése haladósabb, és ahhoz hagyományos módon a régi ruhákat használjuk föl, de a táskákat is szeretem csinálni. Táskát csak gyapjúból szövök, és hozzá a gyapjút itt, Szerbiában vásárolom meg. Eleve színes gyapjút veszek, nem szívesen bajlódom a festéssel, habár azt is tanultuk. Azért szeretem a szövést, mert minden darab egyedi. Kezdetben igyekeztem lejegyezni, hogy hány szállal, hány sor, hány vetés van benne, de aztán rájöttem, hogy ez fölösleges, az egyediség, a megismételhetetlenség a lényeg. A gyapjúból készült táskák elnyűhetetlenek, én az enyémet nyolc–tíz éve használom, de még mindig semmi baja. Készítek hagyományos tarisznyákat és modernebb változatokat is, pl. kétvállúakat, azokat már ki is bélelem, cipzárt is teszek rájuk. A hagyományos tarisznya egyébként a legkapósabb, abból adok el legtöbbet, főleg néptáncos, hagyományőrző rendezvényeken lehet őket értékesíteni. A néptáncosok szívesen hordanak ilyet, ezért én ott árulom, ahol ők megjelennek. Mindkét gyermekünk néptáncos Magyarkanizsán, így ők, ha mennek valahová születésnapra, mindig tarisznyát, táskát visznek, de ajándékba is a saját termékünket szoktuk adni. Mivel van egy kis borászatunk is, a borosüvegekre is készítek táskát, vagyis az ajándékba szánt nedűt nem papírtasakba csomagoljuk, hanem a saját, gyapjúból szőtt üvegtartónkba.

Bővebben:




Gyapjúba csomagolt borosüveg


Fotó: Ótos András