| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
 

   2018.01.23.
Faluházszentelő Kishomokon

Kishomokon ugyan csak alig 130-an laknak, január 6-án este mégis majdnem szűknek bizonyult a faluház nagyterme, hisz szinte a falu teljes népessége eljött a szép közösségi épület megszentelésére. Az egyházi ceremónia lebonyolítására a martonosi helyi közösség, amelyhez a kis falucska is tartozik, Savelin Zoltán martonosi katolikus plébánost kérte fel.

Zoli atya először a faluház bejárata előtt mondott imát és szentelte meg az épületet, majd a martonosi helyi közösség elnökének és kishomoki tanácstagjának gyertyás kíséretében bement a házba és megszentelte a beltéri helyiségeket is. Savelin atya külön jelentőséget tulajdonított annak, hogy az épület szentelésére Vízkereszt ünnepén került sor, és annak a hitének adott hangot, hogy az egy nappal korábban megszentelt víz Isten oltalmát biztosítja majd a kishomokiak új faluházának, ahol végre a helybeliek is egy igazi közösségi otthonra találtak.

„Ahogyan a lakóházakat, úgy a közösségi épületeket is leginkább vízkeresztkor kezdjük szentelni a Katolikus Egyházban, hiszen a vizet éppen a vízkereszt előtti napon szenteljük meg a püspökségben minden esztendőben. Ezzel a frissen megszentelt vízzel adtam áldásomat a kishomoki faluházra is, méghozzá abban a hitben, hogy ahova ennek a szenteltvíznek a cseppje hullik, ott a jó Isten kegyelmessége védelmet nyújt. Hinnünk kell ebben, mert hiszen beönthetnénk akár egy egész vödör szenteltvizet is, de ha nincs mellette a hitünk és a szeretetünk, akkor az semmit nem ér” - mondta az atya, aki bízik benne, hogy hamarosan szentmisét is tarthat majd a falubelieknek a faluház nagytermében.

Az egykori iskolaépület felújítása régi vágya volt a kishomokiaknak, de pénz híján sokáig csak elképzelési szinten foglalkoztak a témával a martonosi helyi közösségben.

Az eseményen megjelent a falu apraja-nagyja, a karonülő gyerektől a 80 feletti idősekig, akiknek a támogatók jóvoltából a helyi közösség finom babgulyással kedveskedett, melynek elfogyasztása után pedig megkezdődött a zene és a tánc.

Bővebben:




Faluházszentelő Kishomokon