| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.15.
Tárt karokkal fogadják a turistákat

Lehet zimankó vagy kánikula, a vadakról mindig gondoskodni kell, ezt a jó vadászok tudják, és tesznek is érte. A mintegy harmincezer hektáron elterülő vadászterületet és öt körzetet magában foglaló Kapitány-réti Vadászegyesület Magyarkanizsa község településein végez aktív munkát. 

Az egyesület elnöke, Boris Bajić okleveles állattenyésztési mérnök arról számolt be lapunknak, hogy jelenleg a turistákat várják tárt karokkal, de ...

   2026.04.15.
Költészetnapi kalandozás Magyarkanizsán

Különleges programmal készült a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a magyar költészet napja, április 11-e alkalmából. Az érdeklődők izgalmas költészeti kalandjátékban vehetnek részt, amely játékos formában hozza közelebb az irodalmat. 

A magyarkanizsai művelődési intézmények évek óta megemlékeznek a magyar költészet napjáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok nyitottak az ilyen kezdeményezésekre, ...

   2026.04.14.
Megfizethetetlen segítség

A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ...

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

 
Keresés
 

   2017.06.29.
Erdélyi István fafaragó mesebeli kunyhója

Szinte semmit sem láthat abból a mesébe illő házból és környékéből az Oromhegyesre érkező idegen, aki épp elhalad az Atlantis Garden diszkó mellett. A falu bejáratánál bal oldalt először egy hangulatos, erdősített terület felé vezető kapun akadhat meg a szemünk, majd következik a Vajdaság-szerte híres szórakozóhely. Érdemes elidőzni ennél a kapunál, sőt, ha alkalmunk van, belépni is rajta. A telepített szilfák, olajfák között húzódik meg az Ulmus-alkotóház, Erdélyi István helybeli fafaragónak és családjának büszkesége. Méltán lehetnek elégedettek munkájuk gyümölcsével – erről vallanak felvételeink is –, noha az épület folyamatosan bővül, mondhatnánk úgy is: gazdagodik. A család is erre törekszik, és az évente megrendezett, zárt körű fafaragó tábor tagjai is erről gondoskodnak. Néhány alkotást minden évben maguk mögött hagynak, ráadásul a falunak és a környékbeli településeknek is adományoznak. Törő György szekszárdi fafaragó népi iparművész, valamint Nick Ferenc, Baksics Tibor, Szalai Norbert, Bagi Rafael, Szemcsuk István fafaragómesterek, valamint a házigazda alkotásai Oromhegyes mellett a környező települések, közöttük Magyarkanizsa közterületeit díszítik. Tölgyfából elkészítették Szent Mihály életnagyságú szobrát, és az oromhegyesi templom kertjében helyezték el, kifaragták a betlehemest, ezenkívül kezük nyomát számos kopjafa, díszpad, környezetünk képét színesítő használati tárgy jelzi.

Az Ulmus-alkotóház azonban valami más. Talán valaki álmainak a megtestesülése. Nem kevésbé a kapun felfedezett görbefa stílus folytatása. A telekre belépve ugyanis először felsejlik egy remekbe szabott, meglehetősen hosszú filagória. Az eredetiség mégis a filagória mögött felépített, szinte 90 százalékban fából épített házban teljesedik ki igazán, amit feljebb – belevágva a közepébe – mesebelinek neveztem.

István felesége, Leonida és lánya, Annabella egymást kiegészítve mesélik az épület és a vállalkozássá fejlődött szenvedély történetét, melynek aktív részese volt az immár távolban dolgozó fiú, Ádám is. Szép, formás és különleges ívű faanyag kellett a kétszintes házhoz, melyben a nem túl rég még termő meggyfa és a nagyapa kedvenc fája is helyet kapott... tartóoszlopként. Konyha, fürdőszoba, ebédlő a nappali szoba elemeivel kiegészülve, és akár egy tucat ember elszállásolására is alkalmas alvótér az emeleten. Itt szállásolják el a fafaragó tábor lakóit, itt találkoznak fafaragó barátokkal, érdeklődőkkel, mint amilyenek mi voltunk.

Bővebben:




Egyenesbe ért a görbefa