| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2017.06.29.
Erdélyi István fafaragó mesebeli kunyhója

Szinte semmit sem láthat abból a mesébe illő házból és környékéből az Oromhegyesre érkező idegen, aki épp elhalad az Atlantis Garden diszkó mellett. A falu bejáratánál bal oldalt először egy hangulatos, erdősített terület felé vezető kapun akadhat meg a szemünk, majd következik a Vajdaság-szerte híres szórakozóhely. Érdemes elidőzni ennél a kapunál, sőt, ha alkalmunk van, belépni is rajta. A telepített szilfák, olajfák között húzódik meg az Ulmus-alkotóház, Erdélyi István helybeli fafaragónak és családjának büszkesége. Méltán lehetnek elégedettek munkájuk gyümölcsével – erről vallanak felvételeink is –, noha az épület folyamatosan bővül, mondhatnánk úgy is: gazdagodik. A család is erre törekszik, és az évente megrendezett, zárt körű fafaragó tábor tagjai is erről gondoskodnak. Néhány alkotást minden évben maguk mögött hagynak, ráadásul a falunak és a környékbeli településeknek is adományoznak. Törő György szekszárdi fafaragó népi iparművész, valamint Nick Ferenc, Baksics Tibor, Szalai Norbert, Bagi Rafael, Szemcsuk István fafaragómesterek, valamint a házigazda alkotásai Oromhegyes mellett a környező települések, közöttük Magyarkanizsa közterületeit díszítik. Tölgyfából elkészítették Szent Mihály életnagyságú szobrát, és az oromhegyesi templom kertjében helyezték el, kifaragták a betlehemest, ezenkívül kezük nyomát számos kopjafa, díszpad, környezetünk képét színesítő használati tárgy jelzi.

Az Ulmus-alkotóház azonban valami más. Talán valaki álmainak a megtestesülése. Nem kevésbé a kapun felfedezett görbefa stílus folytatása. A telekre belépve ugyanis először felsejlik egy remekbe szabott, meglehetősen hosszú filagória. Az eredetiség mégis a filagória mögött felépített, szinte 90 százalékban fából épített házban teljesedik ki igazán, amit feljebb – belevágva a közepébe – mesebelinek neveztem.

István felesége, Leonida és lánya, Annabella egymást kiegészítve mesélik az épület és a vállalkozássá fejlődött szenvedély történetét, melynek aktív részese volt az immár távolban dolgozó fiú, Ádám is. Szép, formás és különleges ívű faanyag kellett a kétszintes házhoz, melyben a nem túl rég még termő meggyfa és a nagyapa kedvenc fája is helyet kapott... tartóoszlopként. Konyha, fürdőszoba, ebédlő a nappali szoba elemeivel kiegészülve, és akár egy tucat ember elszállásolására is alkalmas alvótér az emeleten. Itt szállásolják el a fafaragó tábor lakóit, itt találkoznak fafaragó barátokkal, érdeklődőkkel, mint amilyenek mi voltunk.

Bővebben:




Egyenesbe ért a görbefa