Idén is megrendezésre került a gyermekek körében méltán népszerű Tisza-tábor Magyarkanizsán június 19. és 24. között. A táborlakók 53-an voltak, Magyarkanizsa község 5. és 6. osztályos tanulói és azok nevelői.

A tábor vezetője Varjú Potrebić Tatjana volt, a nevelők pedig: Vajda Attila - szervező, Cseszkó Körmöci Erika, Fejős Edina, Szabó Roland, Ábel István, Varjú Léna, Tatić Slavica, Bagi Lilla, Gulácsi Beáta, Szabó Csilla, Igaz Tímea, Kávai Andor, Jójárt Andrea. Ezen felül még 13 tanár segítette a tábor munkáját foglalkozások vezetésével, előadásokkal.

A gyerekek olyan foglalkozásokon vehettek részt, amelyek a tanulást és a kikapcsolódást is szolgálták. Egyrészt pótolták a hiányosságokat, másrészt bővítették a tanulók ismereteit: anyanyelvi, környezetvédelmi, helytörténeti, történelmi és földrajzi témakörökben.

Sportvetélkedők is szerepeltek a programban. A gyerekek mindennap asztaliteniszezhettek, tollaslabdáztak, futballozhattak, röplabdázhattak. Kirándulás is volt, melynek során a  helytörténeti nevezetességeket ismerhették meg a tanulók.

Számos kézműves foglalkozás gazdagította a tábori programot. Helyet kapott a nemezelés, az origami, a rajzolás, a fonás, a szárított gyógynövények csomagolása. A délutáni hajókázás a Tiszán minden gyermek tetszését elnyerte, akárcsak a számháború, az íjász bemutató, a diszkó, az éjjeli kincskeresés és a szalonnasütés. A tábor jó hangulatban, barátkozással telt, tábortűzzel és a szülőknek készített kis műsorral zárult 2017. június 24-én.

Kivonat a Tiszavirág – tábori újságból:

“Idén a tábor témája a középkor, ezen belül a lovagkor volt. Öt csapatra osztottak bennünket: zöldek (kígyó), citromsárgák (sólyom), narancssárgák (oroszlán), a fehérek (holló) és a pirosak (sárkány). Mindegyik csoport 2-2 vezetőt kapott, akik segítettek és támogattak bennünket.

A napot egy jó hosszú futással kezdtük, majd tornáztunk is. A délelőtt folyamán két részre osztottak bennünket. Az egyik csapat a helyi Vöröskereszt előadását hallgatta meg, míg a másik kézműveskedett. A Vöröskereszt bemutatóján elmondták a napszúrás és hőguta tüneteit, megtanultuk a különböző sérülések ellátását.

Erika tanító nénivel eközben a másik csapat levendulás illatzsákokat készített, melynek amellett, hogy nagyon finom az illata, jó molyűző is a sátorba. Történelmi előadást is hallottunk. Ebéd után egy kicsit pihentünk, majd vízi stafétáztunk. Ezt a vizes játékot mindenki nagyon élvezte. A csoport másik fele Léna tanárnővel játszott. A legérdekesebb játék a „kiborult a gyümölcskosár” volt. Ezt követően fagyizni mentünk, ami ebben a forróságban nagyon jól esett. Fagyizás után fonalból karkötőt készítettünk. A fonás kicsit nehéznek tűnt, de érdemes volt megtanulni. Minden csapat a saját színében készítette el a karkötőjét.

A karkötő-fonás után jöhetett a címerkészítés. Minden csapatnak a saját címerállatát és színét kellett felhasználni a munkában. Szebbnél-szebb címerek készültek.

Csütörtökön kora reggel keltünk és a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központba mentünk. Ott egy előadást néztünk meg a facebookról és utána kutatást is végeztünk a középkorról és a címerünk történetéről. A visszaérkezés után finom bableves várt minket. Az ebéd utáni néhány órában játszottunk és fürödni is voltunk.

A táborba visszatérve azt a feladatot kaptuk, hogy írjuk meg a tábor himnuszát. Nehezen indult be a dalszöveg írása, de végül egész jól sikerült. Eközben a csapatok egy része nemezelt. Szép tulipánokat készítettek. Este, bár már fáradtak voltunk, nagyon jót buliztunk a diszkóban. Sok jó zenét hallgattunk meg, melyekre táncoltunk is. Túlságosan felpörögtünk és sehogy se bírtunk elaludni, ezért nevelőink büntetésből eltáncoltatták velünk a tábori táncot. Hogy elkerüljük a beígért éjjeli tornát, inkább elaludtunk. A pénteki nap nagyon mozgalmasnak ígérkezett, sok program várt ránk. Nehezen keltünk fel a csütörtöki diszkó miatt. A reggeli tornához nem sok embernek volt kedve, mindenki elvégezte a feladatát, de olyan is volt, aki elaludt. Elfogyasztottuk a megérdemelt reggelit – finom perecet és joghurtot. Új erőre kapva táncoltuk el a záróünnepségre készülő koreográfiát. Ezután Edina tanárnő előadását hallgattuk meg Középkori boszorkánykonyha címmel. Legfőképp a fűszerekről és középkori ízekről szólt, ami nagyon izgalmas és érdekes volt számunkra. Az előadás után szusszantunk egyet és kezdődött a kézműveskedés, újságírás.

Az ebéd raguleves, fasírt és zöldbabfőzelék volt. Majd fagyi következett, s tűkön ülve vártuk a hajókázást. Ez az esemény tartalmas, izgalmas volt, a csapatunk nagyon élvezte, de ezután a palacsinta sem volt rossz, sőt! Ebbe a napba még a kötélhúzó bajnokság is belefért, amit a kígyók nyertek meg. Az utolsó nap nagy része a műsor előkészületeivel telt el, melyet a tábortűznél adtunk elő. A tábor végéhez közeledve a búcsúzásra gondoltunk, s arra, milyen jól éreztük magunkat és mennyi barátot szereztünk. Ezeket a barátságokat tovább ápoljuk majd.

Kíváncsian vártuk melyik csapat nyeri meg a lovagi tornát.”