| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyarkanizsán megszervezett Tiszamenti AI Konferencia panelbeszélgetésében azt járták körbe, ami a legtöbb vállalkozót igazán érdekli: hogyan lehet az AI-ból nemcsak bemutató, hanem működő, skálázható üzleti előny. A rendezvényt Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodája szervezte.
Stratégia, technológia és bevezetés egy helyen, közérthetően – a vállalkozóknak is szóló gyakorlati mesterségesintelligencia-rendezvény célja, hogy az ... |
|
|
A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok részeként szombat délután ünnepelni gyűlt össze a közösség a horgosi Órás Villánál. Bartók Béla 120 éve járt ezen a vidéken, valószínűleg épp az ő lábnyomában lépdeltek azok, akik azért érkeztek Horgosra, hogy megemlékezzenek arról a neves dátumról, amikor a híres zeneszerző, népdalgyűjtő éppen itt jegyzett le dallamokat. A születésének 145. évfordulója is mostanra esik, illetve az is, hogy húsz éve került fel ... |
|
|
„ez az én bolygóm / ezt én rontottam el a magam számára / olyanra rontottam amilyen nekem megfelel” Sziveri János Szelídítés című művének pár sora volt a mottója a 74. Kanizsai Írótábor irodalmi tanácskozásának, aminek a József Attila Könyvtár adott otthont.
Tudni kell, hogy az írótáborban való részvétel feltétele egy 1.800 karakteres szöveg elkészítése, bármely műfajban. A lényeg, hogy a résztvevők azon gondolataikat ...
|
|
|
A magyarkanizsai Népkertben, az írótábor alapítóinak emlékművénél való tiszteletadással kezdődött meg csütörtökön a 74. Kanizsai Írótábor, ahol a szervezőbizottság nevében Oláh Tamás elnök és Gruik Ibolya, a bizottság tagja, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Hugyik Richárd, a Végrehajtó Bizottság elnöke és Hajvert Ákos, a Végrehajtó Bizottság tagja, a magyarkanizsai önkormányzat nevében Kónya Róbert polgármesteri tanácsos és Bicskei Ibolya, a községi ... |
|
|
Magyarkanizsán, a Vajdasági Birkózóakadémián befejeződött az a birkózó tábor, amelyet a környező községek U-15-ös és annál fiatalabb korosztályú gyermekei számára rendeztek meg.
A 40 gyermek egész héten együtt edzett a szőnyegen, ahol a fogások gyakorlásának technikáját sajátíthatták el különböző játékos gyakorlatokon keresztül. Újhelyi Sándor edző, aki ezzel a korosztállyal foglalkozik, elmondta, hogy ebből a korcsoportból ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fejezetek a Délvidék múltjából 4. címmel nemzetközi történelemtudományi és művelődéstörténeti konferenciát szerveztek március 23-án Szegeden. A konferencián minden évben más-más témát vitatnak meg, idén Magyarkanizsa története a 19–20. században – a legújabb kutatások tükrében – címmel megrendezett tanácskozás került a szakemberek érdeklődésének homlokterébe.
A magyarkanizsai származású, Szegeden élő Forró Lajos történész, a Délvidék Kutató Központ alelnöke elmondta, hogy évekkel ezelőtt Magyarkanizsa város egykori polgármesterétől, Nyilas Mihálytól kapták a felkérést, írják meg a község monográfiájának második kötetét. A feladatot szívesen vállalták. Azóta elkészültek a kötet gerincét képező tanulmányok, amelyek megjelenését megelőzte a megvitatásukra szervezett mostani konferencia. A több fejezetből álló kötet 1 hónapon belül meg is jelenik. Remélhetőleg folytatása is lesz, a titói rendszertől napjainkig tartó időszak szakszerű feldolgozása képezi majd a harmadik kötet gerincét.
Nyilas Mihály, a vajdasági kormány alelnöke egyéb elfoglaltságok miatt nem tudott részt venni a konferencián, helyette Kávai Szabolcs, Magyarkanizsa közoktatással megbízott tanácstagja üdvözölte az egybegyűlteket. Megköszönte a Délvidék Kutató Központ közreműködését, és az általuk felkért szakemberek támogatását a község monográfiájának megírásában, majd felidézte a munkálatok megkezdésének körülményeit.
A monográfia második kötete egy viharokkal teli évszázadot dolgoz föl: első világháború, gazdasági hanyatlás, Trianon, világválság, II. világháború, megtorlások stb. Mindezek ellenére a kanizsai ember hihetetlen alkalmazkodási képességéről, túlélési ösztönéről, élni akarásáról tanúskodik az a makacs elhatározása is, hogy minden megpróbáltatás ellenére megpróbál a szülőföldön maradni és ott érvényesülni. Ezek után mégis mi a haza, a szülőföld, teszi fel a szónoki kérdést Kávai? Nem annyira az egyik vagy a másik ország, inkább a Tisza-part, a kanizsai nagytemplom, az iskola, ahova kötődünk, a helyek, emberek, akikhez közel álltunk. A lokálpatriotizmus az igazi megtartó erő, ami tulajdonképpen egyenlő a szülőföld szeretetével.
Bővebben:
Elkészült Magyarkanizsa monográfiájának második kötete
|
|
|
|
|
|
