| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Magyarkanizsa község tizenhárom településének egyik legkisebbje Újfalu, mely Orom Helyi Közösséghez tartozik. Az egykor sűrűn lakott falucska fő vonzereje a helyben működő mezőgazdasági létesítmény volt, mely szinte az összes lakosnak munkát adott. Mára azonban az ott élők száma is megcsappant, a birtoknak sincs már meg az eredeti funkciója, de még mindig ugyanolyan kis, szerethető falu, mint volt egykoron. Az emberek ismerik egymást, szinte kis családként élnek, ... |
|
|
A Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény óvodásai pénteken színes aszfaltrajzokkal díszítették ki a magyarkanizsai városháza előtti teret. Minden évben a gyermekhét keretében az aszfaltrajzolás is egy program a kicsiknek, amit általában ajándékokkal köszön meg nekik az önkormányzat. Fejsztámer Róbert munkatársaival együtt látogatott ki a városháza előtti térre, ahol gyerekeket labdákkal és játékokkal ajándékozták meg.
Márta Ottilia, ... |
|
|
Továbbra is igényelhetik a megvásárolt üzemanyag után a literenkénti 50 dináros támogatást a mezőgazdasági termelők, valamint a bérleti szerződések meghosszabbítása is aktuális. A falugazdászok arra kérik a bejegyzett gazdaságokat, hogy ezeket a folyamatokat ne hagyják az év végére, hiszen az eAgrár rendszernek is idő kell, míg az adatokat feldolgozza.
Folyamatosan érkeznek a gazdák a magyarkanizsai falugazdász irodába. Ugyanis egész éven át figyelemmel ... |
|
|
A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából újra megszervezik a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját október 8. és 10. között. A filmeket Szabadkán, Magyarkanizsán, Újvidéken, Adán, Zentán, Topolyán és Zomborban is megtekinthetik az érdeklődők. Bemutatják a Szolgának született című erdélyi dokumentumfilmet, a Forró Lajos által rendezett Levél a halálsorról című 24 perces kisfilmet, Fejős Csilla alkotását, a Tűszúrásokat, amelyben Tolnai Ottóra emlékeznek, ... |
|
|
A Mi Kis Falunk Martonos Egyesület szervezésében megvalósult bemutató a helyi élet pillanatait, értékeit, valamint közösségi élményeit állítja középpontba.
A pályázatot külön gyermek- és felnőtt kategóriában értékelték, az első három helyezett díjazásban részesült, emellett különdíjakat is osztottak. A 11 éves Berkó Zalán is beküldte fotóját, amivel a második helyet érdemelte ki: „A pecaversenyen jöttek a hattyúk és láttam, hogy ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Fejezetek a Délvidék múltjából 4. címmel nemzetközi történelemtudományi és művelődéstörténeti konferenciát szerveztek március 23-án Szegeden. A konferencián minden évben más-más témát vitatnak meg, idén Magyarkanizsa története a 19–20. században – a legújabb kutatások tükrében – címmel megrendezett tanácskozás került a szakemberek érdeklődésének homlokterébe.
A magyarkanizsai származású, Szegeden élő Forró Lajos történész, a Délvidék Kutató Központ alelnöke elmondta, hogy évekkel ezelőtt Magyarkanizsa város egykori polgármesterétől, Nyilas Mihálytól kapták a felkérést, írják meg a község monográfiájának második kötetét. A feladatot szívesen vállalták. Azóta elkészültek a kötet gerincét képező tanulmányok, amelyek megjelenését megelőzte a megvitatásukra szervezett mostani konferencia. A több fejezetből álló kötet 1 hónapon belül meg is jelenik. Remélhetőleg folytatása is lesz, a titói rendszertől napjainkig tartó időszak szakszerű feldolgozása képezi majd a harmadik kötet gerincét.
Nyilas Mihály, a vajdasági kormány alelnöke egyéb elfoglaltságok miatt nem tudott részt venni a konferencián, helyette Kávai Szabolcs, Magyarkanizsa közoktatással megbízott tanácstagja üdvözölte az egybegyűlteket. Megköszönte a Délvidék Kutató Központ közreműködését, és az általuk felkért szakemberek támogatását a község monográfiájának megírásában, majd felidézte a munkálatok megkezdésének körülményeit.
A monográfia második kötete egy viharokkal teli évszázadot dolgoz föl: első világháború, gazdasági hanyatlás, Trianon, világválság, II. világháború, megtorlások stb. Mindezek ellenére a kanizsai ember hihetetlen alkalmazkodási képességéről, túlélési ösztönéről, élni akarásáról tanúskodik az a makacs elhatározása is, hogy minden megpróbáltatás ellenére megpróbál a szülőföldön maradni és ott érvényesülni. Ezek után mégis mi a haza, a szülőföld, teszi fel a szónoki kérdést Kávai? Nem annyira az egyik vagy a másik ország, inkább a Tisza-part, a kanizsai nagytemplom, az iskola, ahova kötődünk, a helyek, emberek, akikhez közel álltunk. A lokálpatriotizmus az igazi megtartó erő, ami tulajdonképpen egyenlő a szülőföld szeretetével.
Bővebben:
Elkészült Magyarkanizsa monográfiájának második kötete
|
|
|
|
|
|
