| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2017.03.27.
Elkészült Magyarkanizsa monográfiájának második kötete

Fejezetek a Délvidék múltjából 4. címmel nemzetközi történelemtudományi és művelődéstörténeti konferenciát szerveztek március 23-án Szegeden. A konferencián minden évben más-más témát vitatnak meg, idén Magyarkanizsa története a 19–20. században – a legújabb kutatások tükrében – címmel megrendezett tanácskozás került a szakemberek érdeklődésének homlokterébe.

A magyarkanizsai származású, Szegeden élő Forró Lajos történész, a Délvidék Kutató Központ alelnöke elmondta, hogy évekkel ezelőtt Magyarkanizsa város egykori polgármesterétől, Nyilas Mihálytól kapták a felkérést, írják meg a község monográfiájának második kötetét. A feladatot szívesen vállalták. Azóta elkészültek a kötet gerincét képező tanulmányok, amelyek megjelenését megelőzte a megvitatásukra szervezett mostani konferencia. A több fejezetből álló kötet 1 hónapon belül meg is jelenik. Remélhetőleg folytatása is lesz, a titói rendszertől napjainkig tartó időszak szakszerű feldolgozása képezi majd a harmadik kötet gerincét.

Nyilas Mihály, a vajdasági kormány alelnöke egyéb elfoglaltságok miatt nem tudott részt venni a konferencián, helyette Kávai Szabolcs, Magyarkanizsa közoktatással megbízott tanácstagja üdvözölte az egybegyűlteket. Megköszönte a Délvidék Kutató Központ közreműködését, és az általuk felkért szakemberek támogatását a község monográfiájának megírásában, majd felidézte a munkálatok megkezdésének körülményeit.

A monográfia második kötete egy viharokkal teli évszázadot dolgoz föl: első világháború, gazdasági hanyatlás, Trianon, világválság, II. világháború, megtorlások stb. Mindezek ellenére a kanizsai ember hihetetlen alkalmazkodási képességéről, túlélési ösztönéről, élni akarásáról tanúskodik az a makacs elhatározása is, hogy minden megpróbáltatás ellenére megpróbál a szülőföldön maradni és ott érvényesülni. Ezek után mégis mi a haza, a szülőföld, teszi fel a szónoki kérdést Kávai? Nem annyira az egyik vagy a másik ország, inkább a Tisza-part, a kanizsai nagytemplom, az iskola, ahova kötődünk, a helyek, emberek, akikhez közel álltunk. A lokálpatriotizmus az igazi megtartó erő, ami tulajdonképpen egyenlő a szülőföld szeretetével.

Bővebben:




Elkészült Magyarkanizsa monográfiájának második kötete