| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Vasárnap reggel már nagy volt a forgatag a magyarkanizsai vásártéren. Az év idei első vásárát tartották március 23-án a helyi a közösség szervezésében, melyet gazdag plusztartalmakkal is bővítettek.
Ha nem lett volna elég a bőséges kínálat, mely magában foglalt a cukorkától a virágokon át, a gyümölcsfákon és szőnyegeken keresztül a lószerszámig mindent, akkor az egész család találhatott magának elfoglaltságot a nézelődés mellett. A kisállatsimogató ... |
|
|
A község turisztikai lehetőségei - természet, művészet, szórakozás.
Magyarkanizsa és környéke egyre vonzóbb turisztikai célponttá válik, és nem véletlenül: a térség folyamatosan bővülő szabadidős és rekreációs lehetőségekkel, valamint számos kulturális programmal várja a látogatókat. 2024-ben 55 ezer vendégéjszakával zárták az évet, ami 2 ezerrel több mint 2023-ban. A helyi Turisztikai Információs Központ folyamatosan segíti a látogatókat ... |
|
|
A kert, mint szimbólum az irodalomban sok helyütt feltűnik, emlegetjük a paradicsomi vonatkozásban, sőt még a lélek is szóba kerül. Voltaire a Candide-ot azzal zárja némi cinizmussal, hogy „műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben”. A lelkünk, a kertünk művelése éppoly fontos, mint a kertben töltött idő. Dulity Éva magyarkanizsai kertjében pedig az látszik, hogy a ráfordított idő megtérült. Ahogy az első napsugarak megörvendeztetik a növényeket, ... |
|
|
Március 23-án, vasárnap Magyarkanizsán megkezdődik a 2025-ös vásári szezon. Az árusok portékáikkal, míg a szervezők színes programokkal várják a látogatókat a magyarkanizsai vásártéren.
A településen évente csak néhány vásárt tartanak: tavasszal, nyáron és ősszel a hónap negyedik vasárnapján, azokban a hónapokban, amikor öt vasárnapot tartalmaz az adott hónap. Így küszöbölik ki, hogy ne ütközzön a magyarkanizsai rendezvény a nagyobb, már hagyományosnak ... |
|
|
Az úri hímzést sajátíthatták el az érdeklődők a magyarkanizsai Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesületben.
A hímzőtalálkozón többek között az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a zentai Rozetta Kézműves Társaság tagjai vettek részt. A rendezvény célja az volt, hogy népszerűsítse a hagyományos magyar kézműves technikákat, különösen az úri hímzést.
Szurap Ágnes, az Ozoray Arpád Magyar Művelődési Egyesület kézimunkacsoportjának ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Archeológiai Intézete a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és a zentai Városi Múzeummal együttműködve monográfiában szándékozza bemutatni a velebiti ásatások archeológiai leleteit. A faluban először a múlt század ötvenes éveiben végeztek régészeti ásatásokat Hagymás Károly, Nestor Vukov és Nagy Sándor régészek vezetésével. A feltárások annyira ígéretesnek bizonyultak, hogy a hetvenes évek folyamán Szekeres László, Milorad Girić és Nikola Tasić neves archeológusok részvételével folytatták az elkezdett munkát, s ekkor a maga nemében egyedülálló leletekre bukkantak. Ezeket a nyilvántartásba vételük után a zentai múzeumban raktároztak el. Lényegében ennyiben is maradt a történet.
Raško Ramadanski, a múzeum munkatársa elmondta, hogy miután a zentai múzeumba került, s feltárult előtte az intézmény raktárának a nyilvánosság előtt rejtett világa, elkezdte tanulmányozni ezeket, s a leletek vizsgálása során arra a következtetésre jutott, hogy ez a térség a bronzkor idején igencsak sűrűn lakott volt, és szinte minden településen találhatóak ebből a korból régészeti leletek, amelyek származása az időszámításunk előtt 1000 és 3500 közötti időszakra tehető.
Az archeológus elmondta azt is, hogy Velebitnél az ásatások során a leletek közt több olyan öntőformára is rábukkantak, amely bronzszerszámok készítésére szolgált. Ilyesmiket idáig Szerbiában 2-3 lokáción találtak, vagyis hazánkban ritkaságnak számítanak.
A Velebitnél talált leletekről a közeljövőben egy szerb–magyar nyelvű kiadványt is meg szeretnének jelentetni, ami kapcsán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel is felvették a kapcsolatot. A VMMI munkatársainak Szabadkáról sikerült visszaszerezniük a feltárások során készített fényképeket, és a monográfia elkészítésének technikai és anyagi vonzatáról is tárgyalásokat folytattak – nyilatkozta az archeológus. Folyamatban van a kézirat elkészítése és a régészeti anyag feldolgozása, s a tervek alapján jövőre nyomdába is kerül a monográfia. Ezenkívül az archeológiai intézet pénzt különített el a velebiti ásatáson talált emberi maradványok korának a megállapítására.
Bővebben:
Monográfia a bronzkori leletekről
|
|
|
|
|
|
