| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.09.08.
Korábban kezdődött a szüret Horgoson

A horgosi homokvidéken a korai szőlőfajták szüretelése már augusztus elején megkezdődött. A borászok szerint a minőség szempontjából nem feltétlenül rossz év az idei. A magas hőmérséklet és a szárazság miatt a megmaradt termésnél jó cukorfok ígérkezik, ugyanakkor az idei év nem egyszerűen a korai szüret miatt szokatlan: a vízhiány is jelentősen meghatározza az évjáratot.  


Bíró Nándor szőlejében most éppen a kékfrankost szüretelik. ...

   2026.09.08.
Rekordot döntött a Tóthfalu-kupa

Rekordszámú vajdasági és határon túli asztaliteniszezővel tartották meg szombaton, szeptember 5-én a negyedik Tótfalu kupát. A nemzetközi asztalitenisz versenyre ugyanis 100-an neveztek be. Ebben az évben már a gyermekek számára is indítottak versenyszámokat. A tornát a magyarországi Pingpong Határok Nélkül Asztalitenisz Szövetség szervezte meg, társszervezője pedig a tóthfalusi Nyers István Akadémia asztalitenisz szakosztálya volt. 


Teljesen ...

   2026.09.08.
Több a diák Magyarkanizsán

A magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában 765 tanuló kezdte meg a tanévet, ez azt jelenti, hogy a korábbi csökkenés után növekedésnek indult a diáklétszám – tudtuk meg Szepesi Zoltán igazgatótól. 


– Most érik el az iskoláskort a Covid-járvány idején született gyerekek, azt pedig tudtuk korábbról is, hogy ez egy kicsit nagyobb létszámú generáció, mint a korábbi években születetteké. A gyereklétszám emelkedése ...

   2026.09.07.
Tiszamenti AI Konferencia

A Magyarkanizsán megszervezett Tiszamenti AI Konferencia panelbeszélgetésében azt járták körbe, ami a legtöbb vállalkozót igazán érdekli: hogyan lehet az AI-ból nemcsak bemutató, hanem működő, skálázható üzleti előny. A rendezvényt Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodája szervezte.  
Stratégia, technológia és bevezetés egy helyen, közérthetően – a vállalkozóknak is szóló gyakorlati mesterségesintelligencia-rendezvény célja, hogy az ...

   2026.09.07.
Bartók Béla nyomában

A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok részeként szombat délután ünnepelni gyűlt össze a közösség a horgosi Órás Villánál. Bartók Béla 120 éve járt ezen a vidéken, valószínűleg épp az ő lábnyomában lépdeltek azok, akik azért érkeztek Horgosra, hogy megemlékezzenek arról a neves dátumról, amikor a híres zeneszerző, népdalgyűjtő éppen itt jegyzett le dallamokat. A születésének 145. évfordulója is mostanra esik, illetve az is, hogy húsz éve került fel ...

 
Keresés
 

   2017.02.23.
Monográfia a velebiti bronzkori leletekről

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Archeológiai Intézete a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és a zentai Városi Múzeummal együttműködve monográfiában szándékozza bemutatni a velebiti ásatások archeológiai leleteit. A faluban először a múlt század ötvenes éveiben végeztek régészeti ásatásokat Hagymás Károly, Nestor Vukov és Nagy Sándor régészek vezetésével. A feltárások annyira ígéretesnek bizonyultak, hogy a hetvenes évek folyamán Szekeres László, Milorad Girić és Nikola Tasić neves archeológusok részvételével folytatták az elkezdett munkát, s ekkor a maga nemében egyedülálló leletekre bukkantak. Ezeket a nyilvántartásba vételük után a zentai múzeumban raktároztak el. Lényegében ennyiben is maradt a történet.

Raško Ramadanski, a múzeum munkatársa elmondta, hogy miután a zentai múzeumba került, s feltárult előtte az intézmény raktárának a nyilvánosság előtt rejtett világa, elkezdte tanulmányozni ezeket, s a leletek vizsgálása során arra a következtetésre jutott, hogy ez a térség a bronzkor idején igencsak sűrűn lakott volt, és szinte minden településen találhatóak ebből a korból régészeti leletek, amelyek származása az időszámításunk előtt 1000 és 3500 közötti időszakra tehető.

Az archeológus elmondta azt is, hogy Velebitnél az ásatások során a leletek közt több olyan öntőformára is rábukkantak, amely bronzszerszámok készítésére szolgált. Ilyesmiket idáig Szerbiában 2-3 lokáción találtak, vagyis hazánkban ritkaságnak számítanak.

A Velebitnél talált leletekről a közeljövőben egy szerb–magyar nyelvű kiadványt is meg szeretnének jelentetni, ami kapcsán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel is felvették a kapcsolatot. A VMMI munkatársainak Szabadkáról sikerült visszaszerezniük a feltárások során készített fényképeket, és a monográfia elkészítésének technikai és anyagi vonzatáról is tárgyalásokat folytattak – nyilatkozta az archeológus. Folyamatban van a kézirat elkészítése és a régészeti anyag feldolgozása, s a tervek alapján jövőre nyomdába is kerül a monográfia. Ezenkívül az archeológiai intézet pénzt különített el a velebiti ásatáson talált emberi maradványok korának a megállapítására.

Bővebben:




Monográfia a bronzkori leletekről