| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ... |
|
|
Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.
A csapatokat a Vajdasági ... |
|
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
|
A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb.
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek.
Dalibor Crkvenjakov ... |
|
|
Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Archeológiai Intézete a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és a zentai Városi Múzeummal együttműködve monográfiában szándékozza bemutatni a velebiti ásatások archeológiai leleteit. A faluban először a múlt század ötvenes éveiben végeztek régészeti ásatásokat Hagymás Károly, Nestor Vukov és Nagy Sándor régészek vezetésével. A feltárások annyira ígéretesnek bizonyultak, hogy a hetvenes évek folyamán Szekeres László, Milorad Girić és Nikola Tasić neves archeológusok részvételével folytatták az elkezdett munkát, s ekkor a maga nemében egyedülálló leletekre bukkantak. Ezeket a nyilvántartásba vételük után a zentai múzeumban raktároztak el. Lényegében ennyiben is maradt a történet.
Raško Ramadanski, a múzeum munkatársa elmondta, hogy miután a zentai múzeumba került, s feltárult előtte az intézmény raktárának a nyilvánosság előtt rejtett világa, elkezdte tanulmányozni ezeket, s a leletek vizsgálása során arra a következtetésre jutott, hogy ez a térség a bronzkor idején igencsak sűrűn lakott volt, és szinte minden településen találhatóak ebből a korból régészeti leletek, amelyek származása az időszámításunk előtt 1000 és 3500 közötti időszakra tehető.
Az archeológus elmondta azt is, hogy Velebitnél az ásatások során a leletek közt több olyan öntőformára is rábukkantak, amely bronzszerszámok készítésére szolgált. Ilyesmiket idáig Szerbiában 2-3 lokáción találtak, vagyis hazánkban ritkaságnak számítanak.
A Velebitnél talált leletekről a közeljövőben egy szerb–magyar nyelvű kiadványt is meg szeretnének jelentetni, ami kapcsán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel is felvették a kapcsolatot. A VMMI munkatársainak Szabadkáról sikerült visszaszerezniük a feltárások során készített fényképeket, és a monográfia elkészítésének technikai és anyagi vonzatáról is tárgyalásokat folytattak – nyilatkozta az archeológus. Folyamatban van a kézirat elkészítése és a régészeti anyag feldolgozása, s a tervek alapján jövőre nyomdába is kerül a monográfia. Ezenkívül az archeológiai intézet pénzt különített el a velebiti ásatáson talált emberi maradványok korának a megállapítására.
Bővebben:
Monográfia a bronzkori leletekről
|
|
|
|
|
|
