| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Magyarkanizsa községben az árpa nagy részét már learatták, vannak parcellák, ahol az olajrepce is sorra került és napokon belül beérik a búza is. A hozammal elégedett a termelők többsége, viszont a felvásárlási árakban idén is csalódtak.
Orom határában az árpa nagy részét már betakarították, a környéken már egy hete elkezdődött az aratás. A holdankénti hozam 3,5-4 tonna között alakul. Az illetékesek szerint az aratási munkálatok vontatottan ... |
|
|
Szerda délelőtt a tóthfalusi önkéntes tűzoltóknak sajnos bőven akadt dolguk. A falu szélén a szántóföldeken keletkezett ismeretlen okból tűz, aminek terjedését a gyors reagálásnak köszönhetően időben sikerült megfékezni. A tóthfalusiak tizenegy emberrel és két járművel siettek a helyszínre, és a segítség is megérkezett a magyarkanizsai hivatásos egység és az önkéntes tűzoltók személyében, illetve az oromhegyesi és az oromi tűzoltók is bekapcsolódtak ... |
|
|
A multikulturalizmus és a tolerancia megerősítése Vajdaságban elnevezésű projektje keretében a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság Magyarkanizsán szervezte meg, immáron tizedik alkalommal a Multikulturalizmus tábort. Az esemény a tartományi titkárság, a helyi Bro’s Gym Sportegyesület és Magyarkanizsa község önkormányzata szoros együttműködésének köszönhetően valósul meg.
|
|
|
Az elmúlt néhány napban, ha szégyenlősen is, de megindult a Tisza virágzása, a kérészrajzás, ami leglátványosabb a Magyarkanizsa feletti folyókanyarban. A kérészek számára eddig hideg volt a Tisza vize, amely csak a napokban melegedett fel 22 fok fölé, ami az egyik előfeltétele a tömeges rajzás beindulásának, amely mától, vasárnaptól esedékes.
A késő délutáni órákban, általában hat óra tájban jelennek meg a víz felszínén a hím kérészek, ... |
|
|
Nem kell ahhoz messzire utaznunk, hogy rendezett környezetben, otthonosan, mégis vízparton hűsöljünk. Szerencsések a magyarkanizsaiak, mert minden adott számukra ahhoz, hogy kényelmesen, tiszta, szép körülmények között töltsék el napjaikat olyankor, amikor a hőség kikényszeríti az őket a vízpartra. Nemcsak a helyieknek biztosít kikapcsolódást és megpihenést a helyi Tisza-part, hanem a távolabbról érkezőket is tárt karokkal várja.
Ahogy leérünk a ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Archeológiai Intézete a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és a zentai Városi Múzeummal együttműködve monográfiában szándékozza bemutatni a velebiti ásatások archeológiai leleteit. A faluban először a múlt század ötvenes éveiben végeztek régészeti ásatásokat Hagymás Károly, Nestor Vukov és Nagy Sándor régészek vezetésével. A feltárások annyira ígéretesnek bizonyultak, hogy a hetvenes évek folyamán Szekeres László, Milorad Girić és Nikola Tasić neves archeológusok részvételével folytatták az elkezdett munkát, s ekkor a maga nemében egyedülálló leletekre bukkantak. Ezeket a nyilvántartásba vételük után a zentai múzeumban raktároztak el. Lényegében ennyiben is maradt a történet.
Raško Ramadanski, a múzeum munkatársa elmondta, hogy miután a zentai múzeumba került, s feltárult előtte az intézmény raktárának a nyilvánosság előtt rejtett világa, elkezdte tanulmányozni ezeket, s a leletek vizsgálása során arra a következtetésre jutott, hogy ez a térség a bronzkor idején igencsak sűrűn lakott volt, és szinte minden településen találhatóak ebből a korból régészeti leletek, amelyek származása az időszámításunk előtt 1000 és 3500 közötti időszakra tehető.
Az archeológus elmondta azt is, hogy Velebitnél az ásatások során a leletek közt több olyan öntőformára is rábukkantak, amely bronzszerszámok készítésére szolgált. Ilyesmiket idáig Szerbiában 2-3 lokáción találtak, vagyis hazánkban ritkaságnak számítanak.
A Velebitnél talált leletekről a közeljövőben egy szerb–magyar nyelvű kiadványt is meg szeretnének jelentetni, ami kapcsán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel is felvették a kapcsolatot. A VMMI munkatársainak Szabadkáról sikerült visszaszerezniük a feltárások során készített fényképeket, és a monográfia elkészítésének technikai és anyagi vonzatáról is tárgyalásokat folytattak – nyilatkozta az archeológus. Folyamatban van a kézirat elkészítése és a régészeti anyag feldolgozása, s a tervek alapján jövőre nyomdába is kerül a monográfia. Ezenkívül az archeológiai intézet pénzt különített el a velebiti ásatáson talált emberi maradványok korának a megállapítására.
Bővebben:
Monográfia a bronzkori leletekről
|
|
|
|
|
|
