| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.04.26.
Horgoson gyönyörű és zamatos földieper érik

A horgosi Sárkány Mária és Mátyás családi házánál, nem messze a falu központjától gyönyörű, hatalmas földieprek érnek. A nemcsak a szemnek kellemes látványt nyújtó, hanem ízre is fenséges gyümölcsöt évek óta termelik és árulják otthonról. Már messziről szembetűnik a nagy hirdetőtábla és a stand, amelyre az ínycsiklandó és mutatós földieprek ki vannak pakolva. Így aki arrafelé jár, és szereti ezt az alacsony kalóriatartalmú és nagyon finom csemegét, ...

   2024.04.24.
Pályázhatnak támogatásokra a községbeli gazdák

A Magyarkanizsai Községi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Költségvetési Pénzalap programjának köszönve ebben az évben is több területen pályázhatnak a Magyarkanizsa községbeli gazdák. Az önkormányzat 8,5 millió dinárt látott elő erre. 
Magyarkanizsa községben már évekre visszamenőleg pályázhatnak az önkormányzat közreműködésével a termelők. Több kategóriában, például a földutak javítására, a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésére, ...

   2024.04.23.
Nagy érdeklődés a tervezett szakok iránt

Nyílt napot tartottak április 22-én a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban és a tangazdaságban. 
Az iskolának két szakiránya van, a műszaki és a mezőgazdasági, a diákok ezeken bejül három- illetve négyéves képzésekre jelentkezhetnek. 
Nagy volt az érdeklődés a középiskola által kínált lehetőségek iránt. Nem csak a környező településekről érkeztek pályaválasztás előtt álló fiatalok, hanem ...

   2024.04.19.
Tréfás tanári hangverseny Magyarkanizsán

A könnyedebb hangvételű előadás a magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola és az óbecsei Petar Konjović Alapfokú Zeneiskola tanárainak és diákjainak közreműködésével jött létre a magyarkanizsai Művészetek Háza színpadán. 
Nagy volt az érdeklődés a tréfás hangversenyre, amelyen a könnyedebb zenék mellett modernebb hangzású dallamok is felcsendültek. A színpadon közel 100 tanár és diák előadásában tekinthették meg a szórakoztató programot az érdeklődők. 

   2024.04.18.
A cselgáncs öt évtizede

A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.


A későbbiekben a két ...

 
Keresés
 

   2017.02.23.
Monográfia a velebiti bronzkori leletekről

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Archeológiai Intézete a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és a zentai Városi Múzeummal együttműködve monográfiában szándékozza bemutatni a velebiti ásatások archeológiai leleteit. A faluban először a múlt század ötvenes éveiben végeztek régészeti ásatásokat Hagymás Károly, Nestor Vukov és Nagy Sándor régészek vezetésével. A feltárások annyira ígéretesnek bizonyultak, hogy a hetvenes évek folyamán Szekeres László, Milorad Girić és Nikola Tasić neves archeológusok részvételével folytatták az elkezdett munkát, s ekkor a maga nemében egyedülálló leletekre bukkantak. Ezeket a nyilvántartásba vételük után a zentai múzeumban raktároztak el. Lényegében ennyiben is maradt a történet.

Raško Ramadanski, a múzeum munkatársa elmondta, hogy miután a zentai múzeumba került, s feltárult előtte az intézmény raktárának a nyilvánosság előtt rejtett világa, elkezdte tanulmányozni ezeket, s a leletek vizsgálása során arra a következtetésre jutott, hogy ez a térség a bronzkor idején igencsak sűrűn lakott volt, és szinte minden településen találhatóak ebből a korból régészeti leletek, amelyek származása az időszámításunk előtt 1000 és 3500 közötti időszakra tehető.

Az archeológus elmondta azt is, hogy Velebitnél az ásatások során a leletek közt több olyan öntőformára is rábukkantak, amely bronzszerszámok készítésére szolgált. Ilyesmiket idáig Szerbiában 2-3 lokáción találtak, vagyis hazánkban ritkaságnak számítanak.

A Velebitnél talált leletekről a közeljövőben egy szerb–magyar nyelvű kiadványt is meg szeretnének jelentetni, ami kapcsán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel is felvették a kapcsolatot. A VMMI munkatársainak Szabadkáról sikerült visszaszerezniük a feltárások során készített fényképeket, és a monográfia elkészítésének technikai és anyagi vonzatáról is tárgyalásokat folytattak – nyilatkozta az archeológus. Folyamatban van a kézirat elkészítése és a régészeti anyag feldolgozása, s a tervek alapján jövőre nyomdába is kerül a monográfia. Ezenkívül az archeológiai intézet pénzt különített el a velebiti ásatáson talált emberi maradványok korának a megállapítására.

Bővebben:




Monográfia a bronzkori leletekről