| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.09.
Hamarosan új pályán a magyarkanizsai atléták

A magyarkanizsai Partizan Atlétikaklubban télen sem áll meg a munka. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tornatermében mintegy 60 gyermek edz szorgalmasan Rekecki Petra és Pósa Tamás edzők, valamint Mészáros Kornél klubelnök és edző irányításával. A sportegyesület hamarosan rekortánborítású atlétikai pályát kap, melynek köszönhetően nemcsak a feltételek javulnak a klubban, hanem a versenyek szervezéséből is kivehetik a részüket. 


Az ...

   2026.03.09.
Oromhegyesen maradt a Vándorbot

Szombaton, március 7-én ismét megtelt az oromhegyesi Faluház olyan emberekkel, akiknek fontosak a hagyományok, a népművészet és a magyar kultúra. A XXXVIII. Gazdag ág, hagyományos, nagy múltú rendezvényt az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte meg, nagy sikerrel, hisz az egész magyarkanizsai községből érkeztek csapatok, illetve Hajdújárás és Ludas is bekapcsolódott a rendezvénybe.  


A szemle öt teljesítendő feladatból ...

   2026.03.09.
Makraméznak, és bútort festenek

Tudásunkkal kézen fogva a közösségekért – ez az anyaországi A Szakkör mottója. A program már évek óta folyik, és Magyarkanizsán mindig nagy érdeklődés övezi a különféle régi mesterségek újratanulását. Erről szól valójában a program, és természetesen arról is, hogy a hagyományaink megőrzése, újratanulása és továbbadása mellett a résztvevők minden egyes alkalommal közösségben vannak, összekovácsolódnak. Már-már a régi korok szellemét idézi ...

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

 
Keresés
 

   2017.02.23.
Monográfia a velebiti bronzkori leletekről

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Archeológiai Intézete a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és a zentai Városi Múzeummal együttműködve monográfiában szándékozza bemutatni a velebiti ásatások archeológiai leleteit. A faluban először a múlt század ötvenes éveiben végeztek régészeti ásatásokat Hagymás Károly, Nestor Vukov és Nagy Sándor régészek vezetésével. A feltárások annyira ígéretesnek bizonyultak, hogy a hetvenes évek folyamán Szekeres László, Milorad Girić és Nikola Tasić neves archeológusok részvételével folytatták az elkezdett munkát, s ekkor a maga nemében egyedülálló leletekre bukkantak. Ezeket a nyilvántartásba vételük után a zentai múzeumban raktároztak el. Lényegében ennyiben is maradt a történet.

Raško Ramadanski, a múzeum munkatársa elmondta, hogy miután a zentai múzeumba került, s feltárult előtte az intézmény raktárának a nyilvánosság előtt rejtett világa, elkezdte tanulmányozni ezeket, s a leletek vizsgálása során arra a következtetésre jutott, hogy ez a térség a bronzkor idején igencsak sűrűn lakott volt, és szinte minden településen találhatóak ebből a korból régészeti leletek, amelyek származása az időszámításunk előtt 1000 és 3500 közötti időszakra tehető.

Az archeológus elmondta azt is, hogy Velebitnél az ásatások során a leletek közt több olyan öntőformára is rábukkantak, amely bronzszerszámok készítésére szolgált. Ilyesmiket idáig Szerbiában 2-3 lokáción találtak, vagyis hazánkban ritkaságnak számítanak.

A Velebitnél talált leletekről a közeljövőben egy szerb–magyar nyelvű kiadványt is meg szeretnének jelentetni, ami kapcsán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel is felvették a kapcsolatot. A VMMI munkatársainak Szabadkáról sikerült visszaszerezniük a feltárások során készített fényképeket, és a monográfia elkészítésének technikai és anyagi vonzatáról is tárgyalásokat folytattak – nyilatkozta az archeológus. Folyamatban van a kézirat elkészítése és a régészeti anyag feldolgozása, s a tervek alapján jövőre nyomdába is kerül a monográfia. Ezenkívül az archeológiai intézet pénzt különített el a velebiti ásatáson talált emberi maradványok korának a megállapítására.

Bővebben:




Monográfia a bronzkori leletekről