| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.05.08.
Hívogat a magyarkanizsai Tisza-part

Kiváló kikapcsolódási lehetőségekkel és számos programmal várják az idény kezdetével a kikapcsolódni vágyókat a magyarkanizsai Tisza-parton, és megnyitotta kapuit a kemping is.
Nagy volt a nyüzsgés a magyarkanizsai Tisza-parton a majálisi hétvégén. Ez a hangulat a jó idő várható visszatérésével a következő időszakban még jobban jellemző lesz, hiszen a nyár kezdetével még több programmal, kikapcsolódási lehetőséggel várják a pihenni vágyókat.

   2025.05.07.
A legerősebb őzbak Szerbiában

A minap a Kapitány-réti Vadászegyesülethez tartozó Martonos területén ejtették el a legnagyobb trófeával rendelkező őzbakot. A Szerbia-szerte kuriózumnak tekinthető hír vadászberkekben futótűzként terjedt, és a Kapitány-réti vadászok méltán lehetnek büszkék, hisz ilyen csak ritkán adódik, és ilyenre az egész ország vadászai vágynak. Boris Bajić állattenyésztő mérnök, a Kapitány-réti Vadászegyesület elnöke számolt be a nem mindennapi eseményről és ...

   2025.05.05.
Az édesanyákat ünnepelték Martonoson

Anyák napja alkalmából ünnepi szentmisét tartottak Martonoson, a Mária Neve templomban. Megáldották az édesanyákat, és egy kisebb ünnepi műsorral is készültek.
Az anyai méltóságnál nincs nagyobb, a teremtett világnak sem a látható, sem a láthatatlan dolgai között. Egy édesanya szeretete sosem hal meg, aggódása pedig örök - hangzott el a martonosi szentmisén.
A helybeli Holló Bernadett osztotta meg gondolatait: „Édesanyának lenni öröm, boldogság, ...

   2025.05.05.
Magyarkanizsai majális

Magyarkanizsa községben megannyi helyszínen folyt a majálisozás. A község bővelkedik természeti kincsekben, így kézenfekvő volt, hogy a többség a szabadban töltött időt részesítette előnyben. A martonosi Tandari tanyán, a nagy tisztáson és a természetközeli helyszínen minden adott volt a jó majálisozáshoz. Tóthfaluban búcsút tartottak, melynek több évtizedes hagyománya van. Az Orom környéki tónál is nagyon sokan vertek sátrat és a bográcsok is előkerültek, ...

   2025.04.30.
A ballagásra autó nélkül

A biztonságos és felelősségteljes közlekedés fontosságára hívták fel a figyelmet a magyarkanizsai középiskolában. A ballagásra autó nélkül elnevezésű ifjúsági közlekedési fórum a Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban zajlott kedden délben, és elsősorban a végzős középiskolásokat célozta meg. A diákok részletes tájékoztatást kaptak arról, hogy milyen feltételekkel üljenek volán mögé a friss jogosítványukkal. A látottak és ...

 
Keresés
 

   2016.10.26.
Három évtized a népművelés szolgálatában

Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli az idén az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely a Gazdag Ág népművészeti rendezvénnyel vált igazán ismertté. A közelmúltban tartották meg az egyesület másik jelentős rendezvényét, a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok! című népzenei és néptánctalálkozót, amely egyben az egyesület ünnepi műsora volt. Az egyesület munkájáról és terveiről a jubiláló egyesület elnökével, Koncz Lázárral készült interjú a Magyar Szóban:

– Három nagy és több kisebb rendezvényünk van, a legrégebbi és legfontosabb a Gazdag ág, amit a megboldogult Bajusz Terike néni talált ki 1987-ben a nyugdíjas-egyesületek szórakoztatására. Arra számított, hogy minden évben más-más egyesület szervezi meg a Gazdag ág vetélkedőt, de nem akadt jelentkező, ezért egyévi szünet után 1989-ben újra megszerveztük, ettől kezdve minden évben hagyományápoló témát dolgozunk fel. Idén télutón már a 28. Gazdag ágat tartottuk meg, amelynek a béres élet és cselédsors volt a témája, amit a csapatok sikeresen dolgoztak fel, érdekes adatokat gyűjtöttek idős személyektől. Már folynak az előkészületek a 29. Gazdag ágra.

A Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok népzenei találkozó nemzetközi jellegű, és minden év október elején szervezzük meg. A legutóbbi már a nyolcadik volt ebben a sorozatban. A községünk településeinek művelődési egyesületei mellett a szomszédságból, Magyarországról is érkeztek népzenét, népdalt művelő csoportok. Az újabb rendezvényeink közé tartozik az András-napi kocsonyafesztivál, ami ugyancsak tömeges szokott lenni. Kézművesek állítanak ki, helyben készítik a népi kézműves termékeket, kosarat fonnak, seprűt kötnek. Az érdeklődők maguk is bekapcsolódhatnak a munkába, kipróbálhatják kézműves ügyességüket. A kiállítóknak és fellépőknek kocsonyával kedveskedünk.

Ami a tagságot illeti, fogyatkozó kis közösségünkben állandó gond a taglétszám, a fiatalokat nem igen érdekli a hagyományőrzés. Nagyon nehezen tudjuk megszervezni a néptánccsoportot, a kórust. Az óvodások és az általános iskolások bevonásával a kezdőkkel is foglalkozunk. A citerazenekarban és a kórusban mintegy húszan vagyunk. A gond az, hogy amint középiskolába kerülnek a diákok, már alig vagy egyáltalán nem érhetők el az egyesület számára. A kórusból például éppen a közelmúltban a két legjobb, aránylag fiatal tag ment el, egyik Szegedre, a másik Németországba távozott. Hiányukat megérezzük a kórusban, észrevehető a kórus hangzásán, de igyekszünk pótolni az elmenőket. Hogy jó példát is mondjak, olyan is előfordult, hogy valakit csak nagy nehezen sikerült rábeszélni, beszervezni a csapatba, de azután meg sajnálta, hogy miért nem jött korábban közénk, hiszen ha jó a társaság, jó hangulatban telnek a próbák és sokfelé utazunk fellépésekre.

Az óbecsei Szivárvány festőcsoporttal jó a kapcsolatunk, szívesen jönnek hozzánk a faluba alkotni, szeretnek Oromhegyesen, biztosítjuk a munkafeltételeket, cserébe hagynak itt az alkotásaikból az egyesületnek, ezeket a képeket, festményeket ajándékba tudjuk adni, és a közösségi termeinket díszítik. Hasonlóan jól együttműködünk a fafaragókkal. Falunkban él egy aktív fafaragó művész, Erdélyi István, aki nyaranta nagy lelkesedéssel szervezi meg a fafaragótábort. Az innen kikerülő alkotások Oromhegyes utcáit, a középületek környékét díszítik, hangulatos faluképet kölcsönözve kis településünknek – mondta Koncz Lázár.

Bővebben:




Három évtized a népművelés szolgálatában