| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2016.10.26.
Három évtized a népművelés szolgálatában

Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli az idén az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely a Gazdag Ág népművészeti rendezvénnyel vált igazán ismertté. A közelmúltban tartották meg az egyesület másik jelentős rendezvényét, a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok! című népzenei és néptánctalálkozót, amely egyben az egyesület ünnepi műsora volt. Az egyesület munkájáról és terveiről a jubiláló egyesület elnökével, Koncz Lázárral készült interjú a Magyar Szóban:

– Három nagy és több kisebb rendezvényünk van, a legrégebbi és legfontosabb a Gazdag ág, amit a megboldogult Bajusz Terike néni talált ki 1987-ben a nyugdíjas-egyesületek szórakoztatására. Arra számított, hogy minden évben más-más egyesület szervezi meg a Gazdag ág vetélkedőt, de nem akadt jelentkező, ezért egyévi szünet után 1989-ben újra megszerveztük, ettől kezdve minden évben hagyományápoló témát dolgozunk fel. Idén télutón már a 28. Gazdag ágat tartottuk meg, amelynek a béres élet és cselédsors volt a témája, amit a csapatok sikeresen dolgoztak fel, érdekes adatokat gyűjtöttek idős személyektől. Már folynak az előkészületek a 29. Gazdag ágra.

A Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok népzenei találkozó nemzetközi jellegű, és minden év október elején szervezzük meg. A legutóbbi már a nyolcadik volt ebben a sorozatban. A községünk településeinek művelődési egyesületei mellett a szomszédságból, Magyarországról is érkeztek népzenét, népdalt művelő csoportok. Az újabb rendezvényeink közé tartozik az András-napi kocsonyafesztivál, ami ugyancsak tömeges szokott lenni. Kézművesek állítanak ki, helyben készítik a népi kézműves termékeket, kosarat fonnak, seprűt kötnek. Az érdeklődők maguk is bekapcsolódhatnak a munkába, kipróbálhatják kézműves ügyességüket. A kiállítóknak és fellépőknek kocsonyával kedveskedünk.

Ami a tagságot illeti, fogyatkozó kis közösségünkben állandó gond a taglétszám, a fiatalokat nem igen érdekli a hagyományőrzés. Nagyon nehezen tudjuk megszervezni a néptánccsoportot, a kórust. Az óvodások és az általános iskolások bevonásával a kezdőkkel is foglalkozunk. A citerazenekarban és a kórusban mintegy húszan vagyunk. A gond az, hogy amint középiskolába kerülnek a diákok, már alig vagy egyáltalán nem érhetők el az egyesület számára. A kórusból például éppen a közelmúltban a két legjobb, aránylag fiatal tag ment el, egyik Szegedre, a másik Németországba távozott. Hiányukat megérezzük a kórusban, észrevehető a kórus hangzásán, de igyekszünk pótolni az elmenőket. Hogy jó példát is mondjak, olyan is előfordult, hogy valakit csak nagy nehezen sikerült rábeszélni, beszervezni a csapatba, de azután meg sajnálta, hogy miért nem jött korábban közénk, hiszen ha jó a társaság, jó hangulatban telnek a próbák és sokfelé utazunk fellépésekre.

Az óbecsei Szivárvány festőcsoporttal jó a kapcsolatunk, szívesen jönnek hozzánk a faluba alkotni, szeretnek Oromhegyesen, biztosítjuk a munkafeltételeket, cserébe hagynak itt az alkotásaikból az egyesületnek, ezeket a képeket, festményeket ajándékba tudjuk adni, és a közösségi termeinket díszítik. Hasonlóan jól együttműködünk a fafaragókkal. Falunkban él egy aktív fafaragó művész, Erdélyi István, aki nyaranta nagy lelkesedéssel szervezi meg a fafaragótábort. Az innen kikerülő alkotások Oromhegyes utcáit, a középületek környékét díszítik, hangulatos faluképet kölcsönözve kis településünknek – mondta Koncz Lázár.

Bővebben:




Három évtized a népművelés szolgálatában