| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.03.28.
Varrni tanulnak Magyarkanizsán

A Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben már régóta foglalkoznak felnőttoktatással. Jelenleg nők informatikai képzése zajlik, ugyanakkor egy varrótanfolyam is elindult néhány hete. Erről Búzás Hedvig oktatásszervezővel beszélgettünk. 
– Intézményünkben már a 70-es évek végén és a 80-as évek elején is létezett varrótanfolyam. Akkoriban húsz-harminc varrógéppel dolgoztunk egyszerre, illetve előfordult, hogy akár három csoport is járt ...

   2024.03.28.
Új épülettel bővül a magyarkanizsai Batthyáneum

Az év végéig elkészül és megnyílhat a magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának második épülete. Ebben az épületszárnyban 30 új idős lakót tudnak majd fogadni. 
Az utolsó munkálatok zajlanak az idősek otthona második épületében. A Magyarország kormánya által biztosított 5 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy az objektumban kiépítsék a biztonsági rendszert. A következő lépés a megnyitáshoz szükséges dokumentációk ...

   2024.03.28.
Tojásfák díszítik Horgost

Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen. 
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ...

   2024.03.27.
Már készül a kamarási vasútállomás felújítási terve

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ...

   2024.03.25.
A mi környezetünk - A mi jövőnk

Ezzel a címmel indított el fásítási akciót a VMSZ Ifjúsági Fórum. A következő egy hónapban 9 vajdasági községben 1200 facsemetét ültetnek el. A megmozdulás Magyarkanizsa községben kezdődött. 
Március 23-án, szombat reggel a Tisza-menti község több településén is fásítási akciót szerveztek. Fehér nyárfák, szibériai szilfák és kőrisfák kerültek a földbe, attól függően, hogy út mellé, fásítási területre vagy pedig a már meglévő, ...

 
Keresés
 

   2016.10.26.
Három évtized a népművelés szolgálatában

Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli az idén az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely a Gazdag Ág népművészeti rendezvénnyel vált igazán ismertté. A közelmúltban tartották meg az egyesület másik jelentős rendezvényét, a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok! című népzenei és néptánctalálkozót, amely egyben az egyesület ünnepi műsora volt. Az egyesület munkájáról és terveiről a jubiláló egyesület elnökével, Koncz Lázárral készült interjú a Magyar Szóban:

– Három nagy és több kisebb rendezvényünk van, a legrégebbi és legfontosabb a Gazdag ág, amit a megboldogult Bajusz Terike néni talált ki 1987-ben a nyugdíjas-egyesületek szórakoztatására. Arra számított, hogy minden évben más-más egyesület szervezi meg a Gazdag ág vetélkedőt, de nem akadt jelentkező, ezért egyévi szünet után 1989-ben újra megszerveztük, ettől kezdve minden évben hagyományápoló témát dolgozunk fel. Idén télutón már a 28. Gazdag ágat tartottuk meg, amelynek a béres élet és cselédsors volt a témája, amit a csapatok sikeresen dolgoztak fel, érdekes adatokat gyűjtöttek idős személyektől. Már folynak az előkészületek a 29. Gazdag ágra.

A Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok népzenei találkozó nemzetközi jellegű, és minden év október elején szervezzük meg. A legutóbbi már a nyolcadik volt ebben a sorozatban. A községünk településeinek művelődési egyesületei mellett a szomszédságból, Magyarországról is érkeztek népzenét, népdalt művelő csoportok. Az újabb rendezvényeink közé tartozik az András-napi kocsonyafesztivál, ami ugyancsak tömeges szokott lenni. Kézművesek állítanak ki, helyben készítik a népi kézműves termékeket, kosarat fonnak, seprűt kötnek. Az érdeklődők maguk is bekapcsolódhatnak a munkába, kipróbálhatják kézműves ügyességüket. A kiállítóknak és fellépőknek kocsonyával kedveskedünk.

Ami a tagságot illeti, fogyatkozó kis közösségünkben állandó gond a taglétszám, a fiatalokat nem igen érdekli a hagyományőrzés. Nagyon nehezen tudjuk megszervezni a néptánccsoportot, a kórust. Az óvodások és az általános iskolások bevonásával a kezdőkkel is foglalkozunk. A citerazenekarban és a kórusban mintegy húszan vagyunk. A gond az, hogy amint középiskolába kerülnek a diákok, már alig vagy egyáltalán nem érhetők el az egyesület számára. A kórusból például éppen a közelmúltban a két legjobb, aránylag fiatal tag ment el, egyik Szegedre, a másik Németországba távozott. Hiányukat megérezzük a kórusban, észrevehető a kórus hangzásán, de igyekszünk pótolni az elmenőket. Hogy jó példát is mondjak, olyan is előfordult, hogy valakit csak nagy nehezen sikerült rábeszélni, beszervezni a csapatba, de azután meg sajnálta, hogy miért nem jött korábban közénk, hiszen ha jó a társaság, jó hangulatban telnek a próbák és sokfelé utazunk fellépésekre.

Az óbecsei Szivárvány festőcsoporttal jó a kapcsolatunk, szívesen jönnek hozzánk a faluba alkotni, szeretnek Oromhegyesen, biztosítjuk a munkafeltételeket, cserébe hagynak itt az alkotásaikból az egyesületnek, ezeket a képeket, festményeket ajándékba tudjuk adni, és a közösségi termeinket díszítik. Hasonlóan jól együttműködünk a fafaragókkal. Falunkban él egy aktív fafaragó művész, Erdélyi István, aki nyaranta nagy lelkesedéssel szervezi meg a fafaragótábort. Az innen kikerülő alkotások Oromhegyes utcáit, a középületek környékét díszítik, hangulatos faluképet kölcsönözve kis településünknek – mondta Koncz Lázár.

Bővebben:




Három évtized a népművelés szolgálatában