|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
Magyarkanizsa község tizenhárom településének egyik legkisebbje Újfalu, mely Orom Helyi Közösséghez tartozik. Az egykor sűrűn lakott falucska fő vonzereje a helyben működő mezőgazdasági létesítmény volt, mely szinte az összes lakosnak munkát adott. Mára azonban az ott élők száma is megcsappant, a birtoknak sincs már meg az eredeti funkciója, de még mindig ugyanolyan kis, szerethető falu, mint volt egykoron. Az emberek ismerik egymást, szinte kis családként élnek, ... |
|
A Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény óvodásai pénteken színes aszfaltrajzokkal díszítették ki a magyarkanizsai városháza előtti teret. Minden évben a gyermekhét keretében az aszfaltrajzolás is egy program a kicsiknek, amit általában ajándékokkal köszön meg nekik az önkormányzat. Fejsztámer Róbert munkatársaival együtt látogatott ki a városháza előtti térre, ahol gyerekeket labdákkal és játékokkal ajándékozták meg.
Márta Ottilia, ... |
|
Továbbra is igényelhetik a megvásárolt üzemanyag után a literenkénti 50 dináros támogatást a mezőgazdasági termelők, valamint a bérleti szerződések meghosszabbítása is aktuális. A falugazdászok arra kérik a bejegyzett gazdaságokat, hogy ezeket a folyamatokat ne hagyják az év végére, hiszen az eAgrár rendszernek is idő kell, míg az adatokat feldolgozza.
Folyamatosan érkeznek a gazdák a magyarkanizsai falugazdász irodába. Ugyanis egész éven át figyelemmel ... |
|
A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából újra megszervezik a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját október 8. és 10. között. A filmeket Szabadkán, Magyarkanizsán, Újvidéken, Adán, Zentán, Topolyán és Zomborban is megtekinthetik az érdeklődők. Bemutatják a Szolgának született című erdélyi dokumentumfilmet, a Forró Lajos által rendezett Levél a halálsorról című 24 perces kisfilmet, Fejős Csilla alkotását, a Tűszúrásokat, amelyben Tolnai Ottóra emlékeznek, ... |
|
A Mi Kis Falunk Martonos Egyesület szervezésében megvalósult bemutató a helyi élet pillanatait, értékeit, valamint közösségi élményeit állítja középpontba.
A pályázatot külön gyermek- és felnőtt kategóriában értékelték, az első három helyezett díjazásban részesült, emellett különdíjakat is osztottak. A 11 éves Berkó Zalán is beküldte fotóját, amivel a második helyet érdemelte ki: „A pecaversenyen jöttek a hattyúk és láttam, hogy ... |
|
|
|
|
|
|
|
Augusztus 14-én Bugacon ötvenezres tömeg volt kíváncsi a hatodik Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés látványosságaira. A fém- és bőrpáncélban felvonuló hagyományőrző csoportok között a vajdasági különítményt a magyarkanizsai Szalma Tamás vezette, aki saját készítésű bőrpáncélban és sisakban vitte a zászlót. Hogyan készíthető bőrből az egész testet beborító védőruha, páncél? – kérdeztük a nem mindennapi foglalatosságot űző Tamást, a tavaly decembertől hivatalosan is bejegyzett Magyarkanizsai Íjászkör tagját:
– Három éve foglalkozom bőr- és fémpáncélok, vértek, fejvédő sisakok készítésével. Az első útmutatót egy magyarországi, törökszentmiklósi ismerősömtől, Táborosi Pétertől kaptam, ő már korábban kezdte a vértek készítését, és át tudta adni tapasztalatait. Mivel géplakatos vagyok, el tudom készíteni a vértek elemeinek előállításához, kivágásához szükséges szerszámokat. Jó minőségű marhabőrből vágom ki a kis lapocskákat, amelyeket két helyen ki kell fúrni, és utána erős zsineggel össze lehet fűzni az egész testfelületet beborító bőr védőpáncéllá, ez a bőrvért. Hasonló módon készül a fejvédő sisak is. A hozzá való alapanyagot, a marhabőrt Zentán szerzem be. Egy bőr védőöltözék, bőrvért elkészítéséhez mintegy öt négyzetméter marhabőrt használok fel, amelynek négyzetmétere 70 euróba kerül. Nem olcsó szórakozás és időigényes munka a bőrelemek elkészítése és összevarrása. Az anyag ára több mint ötszáz euró, és akkor még nem beszéltünk a több száz munkaóráról, amennyit rá kell fordítani, mire elkészül egy bőrvért – mondta Tamás, majd így folytatta:
– A fémvértek jobban védték a lovas és gyalogos harcosokat, de csak a vezéreknek, a jobb módú harcosoknak tellett fémvértre, az egyszerű nép fiainak pedig még bőrvértjük sem volt. A bőr- és fémlapocskák egymásra simulnak, mint a hal pikkelyei, a viselőjét a kardvágástól és a nyílvesszőtől védték. A fémvérttel az a probléma, hogy állandóan olajozni, kenegetni kell zsírral, mert hamar berozsdásodik. Őseink sózott és meszezett bőrrel dolgoztak, amely sokkal keményebb volt, vetekedett a vas keménységével. A só és a mész leoldotta a bőrből a zsírokat, kifeszítve kiszárították, a végeredmény csaknem olyan kemény volt, mint a vas. A Kurultajra egy lovas- és egy gyalogsági vértet hoztam, amelyben felvonultam a többiekkel a küzdőtéren – mondta Szalma Tamás.
Bővebben:
Letöltés: A magyarkanizsai Szalma Tamás a korai középkori harci öltözetek „megszállott” készítője
Marhabőrből páncélruha
Különleges hobbi
|
|
|
|
|
|