| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.21.
A Rómeó és Júlia Magyarkanizsán

 A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.  
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ...

   2026.01.21.
Drágább sertéshús, elégedetlen tenyésztők

Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak. 
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is. 
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően. 

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

   2026.01.19.
Túrós lepény készült az oromi Varázsfalatok kis konyhájában

Gyerekek voltak a főcukrászok, ők készítették el az édes finomságot. A programot a magyarkanizsai önkormányzat támogatta. 
Nagy volt a munka a hétvégén Oromon, ugyanis azok a gyerekek, akik részt vettek a helyi Varázsfalatok Egyesület blokknapján, most túrós lepényt készítettek. Mindenkinek megvolt a feladata, amíg kelt a tészta, addig szorgosan dolgoztak, az édes, túrós tölteléken. 
A Varázsfalatok Egyesület szervezésében már több alkalommal ...

   2026.01.19.
A juhállomány fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent

Főleg a kisebb családi gazdaságok számára. A szárazság, az alacsony felvásárlási árak és a támogatások késése bizonytalanságot okoz a gazdák számára. 
A juhtenyésztés is osztozik az állattenyésztői ágazat általános válságában. Magyarkanizsa községben generációk óta foglalkoznak juhok tenyésztésével. 
Ilonafalván közel ötszáz merinó juhot nevel Fehér Csaba és családja. Az idei év azonban különösen nehéz lesz számukra: ...

 
Keresés
 

   2016.08.23.
Marhabőrből páncélruha

Augusztus 14-én Bugacon ötvenezres tömeg volt kíváncsi a hatodik Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés látványosságaira. A fém- és bőrpáncélban felvonuló hagyományőrző csoportok között a vajdasági különítményt a magyarkanizsai Szalma Tamás vezette, aki saját készítésű bőrpáncélban és sisakban vitte a zászlót. Hogyan készíthető bőrből az egész testet beborító védőruha, páncél? – kérdeztük a nem mindennapi foglalatosságot űző Tamást, a tavaly decembertől hivatalosan is bejegyzett Magyarkanizsai Íjászkör tagját:

– Három éve foglalkozom bőr- és fémpáncélok, vértek, fejvédő sisakok készítésével. Az első útmutatót egy magyarországi, törökszentmiklósi ismerősömtől, Táborosi Pétertől kaptam, ő már korábban kezdte a vértek készítését, és át tudta adni tapasztalatait. Mivel géplakatos vagyok, el tudom készíteni a vértek elemeinek előállításához, kivágásához szükséges szerszámokat. Jó minőségű marhabőrből vágom ki a kis lapocskákat, amelyeket két helyen ki kell fúrni, és utána erős zsineggel össze lehet fűzni az egész testfelületet beborító bőr védőpáncéllá, ez a bőrvért. Hasonló módon készül a fejvédő sisak is. A hozzá való alapanyagot, a marhabőrt Zentán szerzem be. Egy bőr védőöltözék, bőrvért elkészítéséhez mintegy öt négyzetméter marhabőrt használok fel, amelynek négyzetmétere 70 euróba kerül. Nem olcsó szórakozás és időigényes munka a bőrelemek elkészítése és összevarrása. Az anyag ára több mint ötszáz euró, és akkor még nem beszéltünk a több száz munkaóráról, amennyit rá kell fordítani, mire elkészül egy bőrvért – mondta Tamás, majd így folytatta:

– A fémvértek jobban védték a lovas és gyalogos harcosokat, de csak a vezéreknek, a jobb módú harcosoknak tellett fémvértre, az egyszerű nép fiainak pedig még bőrvértjük sem volt. A bőr- és fémlapocskák egymásra simulnak, mint a hal pikkelyei, a viselőjét a kardvágástól és a nyílvesszőtől védték. A fémvérttel az a probléma, hogy állandóan olajozni, kenegetni kell zsírral, mert hamar berozsdásodik. Őseink sózott és meszezett bőrrel dolgoztak, amely sokkal keményebb volt, vetekedett a vas keménységével. A só és a mész leoldotta a bőrből a zsírokat, kifeszítve kiszárították, a végeredmény csaknem olyan kemény volt, mint a vas. A Kurultajra egy lovas- és egy gyalogsági vértet hoztam, amelyben felvonultam a többiekkel a küzdőtéren – mondta Szalma Tamás.

Bővebben:



Letöltés: A magyarkanizsai Szalma Tamás a korai középkori harci öltözetek „megszállott” készítője


Marhabőrből páncélruha

Különleges hobbi