| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.18.
A termékfejlesztésben a jövő

Magyarkanizsán is megtartották a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. együttműködésének eredményeképpen október végén elindított Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram tájékoztató fórumát. A Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban megtartott eseményen hétfő délután mintegy ötven érdeklődő gyűlt össze. A mentorok közül is ott voltak négyen, továbbá jelen volt Juhász Bálint, a tartományi ...

   2025.11.17.
„Visszaadni valamit a földnek, ahol nevelkedtünk…”

Csorba-Bagi Valentina huszonhét éves, martonosi származású népi ének tanárnő, népdalénekes, szociálpedagógus és mentálhigiénés szakember. Középiskolai tanulmányait a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium angol szakán és a Szabadkai Zeneiskolában végezte. 2020-ban szociálpedagógia alapszakon diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, majd 2023-ban mesterdiplomát szerzett mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő ...

   2025.11.17.
Felelevenítették a magyar lakodalmi szokásokat

Megszervezték a Vőfénybált, amelynek házigazdája hagyományosan a martonosi Fény Civil Szervezet. A résztvevők erre az eseményre egyrészt a szórakozás miatt érkeznek, másrészt pedig az adakozás szándéka vezérli őket. A rendezvényen árult tombolából és a személyes adományokból befolyt összeggel beteg gyermekeket segítenek minden évben ezzel a rendezvénnyel. 
Nagy Veronika, a martonosi Fény Civil Szervezet elnöke elmondta: 
– A bálról ...

   2025.11.17.
A közösség ereje az összetartásban mutatkozik meg

Az oromiak pénteken, november 14-én ünnepelték meg falujuk kialakulásának ünnepét, melyet ahhoz a dátumhoz igazítanak minden évben, amikor az első vonat áthaladt a településen. Ebből az alkalomból már évtizedek óta novemberben művelődési műsorra gyűlnek össze a helyiek, ahol a falu apraja-nagyja megmutatja tudását és szebbé teszi az ünnepet. Ezúttal jelen volt Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott ...

   2025.11.17.
Hagyományaink éltetése

Szombaton, november 15-én tartották Oromon azt a találkozót, ahol a tánc és az ének kapta a fő szerepet. Az V. Zengő Gyermek Néptánctalálkozót az oromi Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete szervezte, és mintegy nyolcvanan léptek fel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja, továbbá Bicskei Ibolya, a magyarkanizsai községi tanács művelődéssel és ...

 
Keresés
 

   2016.08.23.
Marhabőrből páncélruha

Augusztus 14-én Bugacon ötvenezres tömeg volt kíváncsi a hatodik Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés látványosságaira. A fém- és bőrpáncélban felvonuló hagyományőrző csoportok között a vajdasági különítményt a magyarkanizsai Szalma Tamás vezette, aki saját készítésű bőrpáncélban és sisakban vitte a zászlót. Hogyan készíthető bőrből az egész testet beborító védőruha, páncél? – kérdeztük a nem mindennapi foglalatosságot űző Tamást, a tavaly decembertől hivatalosan is bejegyzett Magyarkanizsai Íjászkör tagját:

– Három éve foglalkozom bőr- és fémpáncélok, vértek, fejvédő sisakok készítésével. Az első útmutatót egy magyarországi, törökszentmiklósi ismerősömtől, Táborosi Pétertől kaptam, ő már korábban kezdte a vértek készítését, és át tudta adni tapasztalatait. Mivel géplakatos vagyok, el tudom készíteni a vértek elemeinek előállításához, kivágásához szükséges szerszámokat. Jó minőségű marhabőrből vágom ki a kis lapocskákat, amelyeket két helyen ki kell fúrni, és utána erős zsineggel össze lehet fűzni az egész testfelületet beborító bőr védőpáncéllá, ez a bőrvért. Hasonló módon készül a fejvédő sisak is. A hozzá való alapanyagot, a marhabőrt Zentán szerzem be. Egy bőr védőöltözék, bőrvért elkészítéséhez mintegy öt négyzetméter marhabőrt használok fel, amelynek négyzetmétere 70 euróba kerül. Nem olcsó szórakozás és időigényes munka a bőrelemek elkészítése és összevarrása. Az anyag ára több mint ötszáz euró, és akkor még nem beszéltünk a több száz munkaóráról, amennyit rá kell fordítani, mire elkészül egy bőrvért – mondta Tamás, majd így folytatta:

– A fémvértek jobban védték a lovas és gyalogos harcosokat, de csak a vezéreknek, a jobb módú harcosoknak tellett fémvértre, az egyszerű nép fiainak pedig még bőrvértjük sem volt. A bőr- és fémlapocskák egymásra simulnak, mint a hal pikkelyei, a viselőjét a kardvágástól és a nyílvesszőtől védték. A fémvérttel az a probléma, hogy állandóan olajozni, kenegetni kell zsírral, mert hamar berozsdásodik. Őseink sózott és meszezett bőrrel dolgoztak, amely sokkal keményebb volt, vetekedett a vas keménységével. A só és a mész leoldotta a bőrből a zsírokat, kifeszítve kiszárították, a végeredmény csaknem olyan kemény volt, mint a vas. A Kurultajra egy lovas- és egy gyalogsági vértet hoztam, amelyben felvonultam a többiekkel a küzdőtéren – mondta Szalma Tamás.

Bővebben:



Letöltés: A magyarkanizsai Szalma Tamás a korai középkori harci öltözetek „megszállott” készítője


Marhabőrből páncélruha

Különleges hobbi