| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Vajdasági Írók Egyesülete az idei Koncz István-díjat Oláh Tamásnak ítélte oda. A zentai születésű költő, teatrológus és dramaturg munkássága a kortárs vajdasági magyar irodalom és színháztudomány fontos területeit kapcsolja össze. Lapunk szerzőjének ezúton is gratulálunk az elismeréshez.
Oláh Tamás 1990-ben született Zentán. Mesterfokozatú magyar nyelv- és irodalomtanári oklevelét az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának ...
|
|
|
Szombaton, május 23-án a birkózás világnapja alkalmából megemlékezést tartottak a Vajdasági Birkózóakadémián, a sportág jelenlegi és egykori nagyjai együtt rótták le tiszteletüket, és emlékeztek elődeikre a magyarkanizsai intézmény bejárata előtt felállított szobornál. Dr. Valdemar Štajer és dr. Halasi Szabolcs beszéde után Fejsztámer Róbert, Konc István, Molnár Miklós, Szemerédi István, Csorba József, Csízik Attila, Kopasz Károly, Vuk Rašović, Bratislav ... |
|
|
Ünnepi műsor keretén belül nyitotta meg A Szakkör kiállítás kapuit Horgoson. Közel 200 dísz és egyéb tárgy került kiállításra csütörtök este a horgosi Művelődési Házban.
Szebbnél szebb díszeket, tárgyakat készítettek a 2025-2026-os évadban a horgosi Szakkör tagjai. Alexa Klára már a kezdetek óta tagja a csapatnak. Mint mondja, szeret kézműveskedni és kreatívkodni.
„- Több éve már, hogy jelentkeztem a gyöngyfűzésre, több ... |
|
|
Nem sokszor találja szemben magát az ember ambiciózus fiatalokkal, akik évekre előre tudják, milyen utat szeretnének bejárni az életben. Kis Botondot, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium diákját röviden úgy lehetne jellemezni: céltudatos. Kitartása irigylésre méltó, eddig elért eredményei alapján pedig joggal látjuk benne a jövő rakétamérnökét.
A magyarkanizsai fiatalemberrel először 2024 júliusában beszélgettem, akkor a CanSat ... |
|
|
Pünkösdvasárnapon az idén is sokan látogattak ki a magyarkanizsai vásártérre, és a portékáikat kínáló árusokból sem volt hiány. A verőfényes napsütésben a vásári forgatag ismét megtöltötte élettel a teret: mindenfelé színek, illatok és hangok keveredtek. A standokon megjelentek a dísznövényeket, virágokat és facsemetéket kínáló árusok, mellettük pedig ott sorakoztak a cukorkák, ruhaneműk és használt cikkek eladói is. Így mindenki találhatott kedvére ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A Tisza és ártere a szabályozás előtt kiszámíthatatlan áradásaival ugyan rettegésben tartotta a hozzá közel élő embereket, de adott nekik nádat, gyékényt, szénát, halat, madarat, tojást és tűzifát, így biztosítva a népi önellátást, a már nem vándorló élet legnélkülözhetetlenebb föltételeit. Azóta már régen megszoktuk a helyben lakást, a nád, a gyékény manapság szemétnek számít, halat üzletben vásárolunk, a vadmadarakat a törvény védi, így a tojásaikért sem érdekes kockáztatni. No, de kit is érdekel az efféle étek manapság? Csak a tűzifa, a tüzelő iránti szükség örök és nem múló. Mérsékelt lejtésű vidékünkön a Tisza áramlási sebessége ugyan nem nagy, de mivel kanyarulatokat leírva halad, ezért egyik oldali partszakaszát építi, míg az átellenest alámossa a növényzettel együtt. Így néha hatalmas fák dőlnek maguktól a folyóba, és kezdik meg vízi útjukat, mint uszadékfa. A Tisza ilyen formájú eróziója uszadékfára specializálódott fahalászok generációit táplálja, neveli már hosszú idő óta. A ma élők közül a legismertebbek, legvakmerőbbek a magyarkanizsai Muhi fivérek, Lajos és Norbert.
Bővebben:
Vízen járó emberek
|
|
|
|
|
|
