| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ... |
|
|
Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.
A csapatokat a Vajdasági ... |
|
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
|
A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb.
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek.
Dalibor Crkvenjakov ... |
|
|
Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A Tisza és ártere a szabályozás előtt kiszámíthatatlan áradásaival ugyan rettegésben tartotta a hozzá közel élő embereket, de adott nekik nádat, gyékényt, szénát, halat, madarat, tojást és tűzifát, így biztosítva a népi önellátást, a már nem vándorló élet legnélkülözhetetlenebb föltételeit. Azóta már régen megszoktuk a helyben lakást, a nád, a gyékény manapság szemétnek számít, halat üzletben vásárolunk, a vadmadarakat a törvény védi, így a tojásaikért sem érdekes kockáztatni. No, de kit is érdekel az efféle étek manapság? Csak a tűzifa, a tüzelő iránti szükség örök és nem múló. Mérsékelt lejtésű vidékünkön a Tisza áramlási sebessége ugyan nem nagy, de mivel kanyarulatokat leírva halad, ezért egyik oldali partszakaszát építi, míg az átellenest alámossa a növényzettel együtt. Így néha hatalmas fák dőlnek maguktól a folyóba, és kezdik meg vízi útjukat, mint uszadékfa. A Tisza ilyen formájú eróziója uszadékfára specializálódott fahalászok generációit táplálja, neveli már hosszú idő óta. A ma élők közül a legismertebbek, legvakmerőbbek a magyarkanizsai Muhi fivérek, Lajos és Norbert.
Bővebben:
Vízen járó emberek
|
|
|
|
|
|
