| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra.
A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott.
A rajzpályázatra ...
|
|
|
A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ... |
|
|
Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.
Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...
|
|
|
– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ... |
|
|
Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett.
Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A seprűkötés a kihalófélben lévő szakmák egyike. Magyarkanizsán tavaly zárt be a seprűgyár, így már csak egy-két ember foglalkozik ezzel. Egyikük Nagy Imre, aki évtizedekig volt a gyár munkása, műhellyé alakított garázsában csodálatos világ tárul a belépő elé: soha nem látott szerszámok, hántolt kötözővesszők, színes madzagok, sárga és piros cirokkötegek, seprűnyelek és persze kész vagy félig kész seprűk mindenütt. A mester kizárólag kézzel és a régi kéziszerszámokkal köti a kis- és nagy cirokseprűket vagy éppen a falevél eltakarítására alkalmas kóróseprűt.
Nagy Imre gyakran jár rendezvényekre és kézműves foglalkozásokra is, ahol a kézi seprűkötés tudománya mellett muzeális értékű szerszámait is szívesen bemutatja a kíváncsiskodóknak. A magyarkanizsai mester jobbára egyedül dolgozik, de nem kis örömére szolgál, hogy lányai már kezdik megtanulni a söprű varrását. Noha a kereslet megcsappant a cirokseprű iránt, az értékesített áruból származó összeg mégis sokat segít a munka nélkül maradt Nagy Imrének.
Bővebben:
Letöltés: Kihaló szakmák nyomában: Seprűt kötni nem elég tudni, szeretni is kell!
Még él a seprűkötés Magyarkanizsán
Egy régi mesterség: cirokseprű-készítés
|
|
|
|
|
|
