| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyarkanizsai Községi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Költségvetési Pénzalap programjának köszönve ebben az évben is több területen pályázhatnak a Magyarkanizsa községbeli gazdák. Az önkormányzat 8,5 millió dinárt látott elő erre.
Magyarkanizsa községben már évekre visszamenőleg pályázhatnak az önkormányzat közreműködésével a termelők. Több kategóriában, például a földutak javítására, a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésére, ... |
|
|
Nyílt napot tartottak április 22-én a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban és a tangazdaságban.
Az iskolának két szakiránya van, a műszaki és a mezőgazdasági, a diákok ezeken bejül három- illetve négyéves képzésekre jelentkezhetnek.
Nagy volt az érdeklődés a középiskola által kínált lehetőségek iránt. Nem csak a környező településekről érkeztek pályaválasztás előtt álló fiatalok, hanem ... |
|
|
A könnyedebb hangvételű előadás a magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola és az óbecsei Petar Konjović Alapfokú Zeneiskola tanárainak és diákjainak közreműködésével jött létre a magyarkanizsai Művészetek Háza színpadán.
Nagy volt az érdeklődés a tréfás hangversenyre, amelyen a könnyedebb zenék mellett modernebb hangzású dallamok is felcsendültek. A színpadon közel 100 tanár és diák előadásában tekinthették meg a szórakoztató programot az érdeklődők.
|
|
|
A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.
A későbbiekben a két ...
|
|
|
A megmérettetésen a község általános iskolájának mintegy 90 alsó osztályos diákja vett részt.
A község két iskolája, az Arany János és a Jovan Jovanović Zmaj Általános iskola tanulói versenyeztek, narancssárga és kék felsőben. Az a csapat győzött, amely a leggyorsabban és a legkevesebb hibával teljesítette az ügyességi pályát. A gyerekek élvezték a megmérettetést, ahol a gyorsaság mellett a pontosság is nagy szerepet játszott.
A szerbiai ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A seprűkötés a kihalófélben lévő szakmák egyike. Magyarkanizsán tavaly zárt be a seprűgyár, így már csak egy-két ember foglalkozik ezzel. Egyikük Nagy Imre, aki évtizedekig volt a gyár munkása, műhellyé alakított garázsában csodálatos világ tárul a belépő elé: soha nem látott szerszámok, hántolt kötözővesszők, színes madzagok, sárga és piros cirokkötegek, seprűnyelek és persze kész vagy félig kész seprűk mindenütt. A mester kizárólag kézzel és a régi kéziszerszámokkal köti a kis- és nagy cirokseprűket vagy éppen a falevél eltakarítására alkalmas kóróseprűt.
Nagy Imre gyakran jár rendezvényekre és kézműves foglalkozásokra is, ahol a kézi seprűkötés tudománya mellett muzeális értékű szerszámait is szívesen bemutatja a kíváncsiskodóknak. A magyarkanizsai mester jobbára egyedül dolgozik, de nem kis örömére szolgál, hogy lányai már kezdik megtanulni a söprű varrását. Noha a kereslet megcsappant a cirokseprű iránt, az értékesített áruból származó összeg mégis sokat segít a munka nélkül maradt Nagy Imrének.
Bővebben:
Letöltés: Kihaló szakmák nyomában: Seprűt kötni nem elég tudni, szeretni is kell!
Még él a seprűkötés Magyarkanizsán
Egy régi mesterség: cirokseprű-készítés
|
|
|
|
|
|
