Úgy tartják, a népzene régen, de állíthatjuk, hogy napjainkban is gyógyír bánatra, előcsalogatja a könnyeket, de örömben is kiváló kísérő. Ezt meg is tapasztalhatták azok, akik szeptember 3-án délután, az estébe hajlóan a magyarkanizsai Cnesa színháztermébe ellátogatott. Már az előtérben az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület hímző szakosztályának hagyományt őrző és továbbvivő kiállítása fogadta a látogatókat. A kézi munkát tényleg semmi ...

Augusztus 20-a alkalmából idén Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült a martonosi Testvériség Művelődési Társulat is, amelynek nyolc éve Szél János az elnöke. Az elismerést a Budavári Palotában adta át Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. A díj kapcsán beszélgettünk Szél Jánossal.

- Nagyon fontos ez az elismerés nekünk, mert egy piciny falu vagyunk, de a díj nélkül is szívvel-lélekkel dolgoznánk, ugyanúgy, ahogy az ...

Régi falvédőkből nyílt tárlat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a Szent István-nap és az Újkenyér Ünnepe alkalmából szervezett programsorozat keretében. Hány fajtája volt ismeretes a falvédőknek, milyen szövegek és ábrák kerültek rájuk? Muhi Zsuzsannával, a képtár vezetőjével beszélgettünk.

A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel vagy deszkalap, egyrészt a fal védelmére szolgál, a gyakori dörzsölésnek kitett ...

Nyilasy Sándor festőművész a huszadik század első harmadában a legismertebb szegedi festőművész volt, de munkássága országos tekintetben is jelentős volt. Csaknem minden évben szerepelt a Műcsarnok budapesti kiállításán. 1929-ben elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nagydíját. Szegeden, mint a környék tájának és népének megfigyelője alakította ki plein air szemléletű művészetét. A tájképek mellett naturalista népéletképeket is festett, ...

Fujkin István a Kék bagoly képsorozatát mutatta be Horgoson  
Először a zene érinti meg, legyen az dal vagy hangszeres kompozíció, vallja munkásságáról a horgosi származású Fujkin István festőművész, aki 1980-ban készítette első zenei ihletésű képeit. 
— Kezdetben a zene csak hangfüggöny volt, ami megszűrte, átfésülte a külvilág zajait. Később egyre gyakrabban jelent meg konkrét zenei elem egy-egy képemen. S bár az inspiráció ...

Számos fellépő, családi- és közösségi program várta a kilátogatókat. Ebben az évben is számos hazai és külföldi fellépője és látogatója volt az oromi zenei eseménynek. 
Családi programok zöme várta a kilátogatókat. Könyvvásár, bábelőadás és fából készült játékok is voltak. Az eseményen először vett részt az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Változatos foglalkozásokkal szórakoztatták a kicsiket és a nagyokat, mondja Kádár ...

Úgy tartják, a népzene régen, de állíthatjuk, hogy napjainkban is gyógyír bánatra, előcsalogatja a könnyeket, de örömben is kiváló kísérő. Ezt meg is tapasztalhatták azok, akik szeptember 3-án délután, az estébe hajlóan a magyarkanizsai Cnesa színháztermébe ellátogatott. Már az előtérben az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület hímző szakosztályának hagyományt őrző és továbbvivő kiállítása fogadta a látogatókat. A kézi munkát tényleg semmi ...

Augusztus 20-a alkalmából idén Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült a martonosi Testvériség Művelődési Társulat is, amelynek nyolc éve Szél János az elnöke. Az elismerést a Budavári Palotában adta át Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. A díj kapcsán beszélgettünk Szél Jánossal.

- Nagyon fontos ez az elismerés nekünk, mert egy piciny falu vagyunk, de a díj nélkül is szívvel-lélekkel dolgoznánk, ugyanúgy, ahogy az ...

Régi falvédőkből nyílt tárlat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a Szent István-nap és az Újkenyér Ünnepe alkalmából szervezett programsorozat keretében. Hány fajtája volt ismeretes a falvédőknek, milyen szövegek és ábrák kerültek rájuk? Muhi Zsuzsannával, a képtár vezetőjével beszélgettünk.

A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel vagy deszkalap, egyrészt a fal védelmére szolgál, a gyakori dörzsölésnek kitett ...

Nyilasy Sándor festőművész a huszadik század első harmadában a legismertebb szegedi festőművész volt, de munkássága országos tekintetben is jelentős volt. Csaknem minden évben szerepelt a Műcsarnok budapesti kiállításán. 1929-ben elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nagydíját. Szegeden, mint a környék tájának és népének megfigyelője alakította ki plein air szemléletű művészetét. A tájképek mellett naturalista népéletképeket is festett, ...

Fujkin István a Kék bagoly képsorozatát mutatta be Horgoson  
Először a zene érinti meg, legyen az dal vagy hangszeres kompozíció, vallja munkásságáról a horgosi származású Fujkin István festőművész, aki 1980-ban készítette első zenei ihletésű képeit. 
— Kezdetben a zene csak hangfüggöny volt, ami megszűrte, átfésülte a külvilág zajait. Később egyre gyakrabban jelent meg konkrét zenei elem egy-egy képemen. S bár az inspiráció ...

Számos fellépő, családi- és közösségi program várta a kilátogatókat. Ebben az évben is számos hazai és külföldi fellépője és látogatója volt az oromi zenei eseménynek. 
Családi programok zöme várta a kilátogatókat. Könyvvásár, bábelőadás és fából készült játékok is voltak. Az eseményen először vett részt az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Változatos foglalkozásokkal szórakoztatták a kicsiket és a nagyokat, mondja Kádár ...