| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2023.06.07.
Egy kis közösség nagy összefogásának eredménye

Nagyot is szabad álmodnia egy kis közösségnek, ha összefog, mert meg tudja valósítani. Ezt bizonyítja Tóthfalu példája. Az 500 fős település lelke Utasi Jenő plébános, akinek a vezetésével korábban sportakadémia, labdarugópálya létesült, most pedig egy új sportcsarnokot avathattak fel. Vajdaság egyik sportközpontjává válhatott a falu biztosítva a település fejlődését és fennmaradását. 
A Kaszap István Kollégium sportcsarnokának június 6-ai ...

   2023.06.06.
Bor és hal Horgoson

Folyt a lé Horgoson szombaton, június 3-án délután a művelődési ház melletti téren, ahol a tizenegyedik Bor és Hal elnevezésű rendezvényt tartották. Mondani sem kell, hogy a halászlé és a bor folyt, persze nem szó szerint, de volt belőle bőségesen. 
Délben még csak az előkészületek zajlottak, de már sejteni lehetett, hogy bizony sok horgosi fog aznap bort inni és halászlét enni. Az egykoron tóval és halpiaccal is rendelkező, boráról híres vidék ...

   2023.06.06.
Bogrács- és pálinkafesztivál Tóthfaluban

Több mint 60 étellel és mintegy 40 pálinkával neveztek be a 6. Bogrács- és pálinkafesztiválra Tóthfaluban. A családbarát rendezvény egész napos programsorozattal várta a kilátogatókat. 
Rotyogott a bográcsokban az étel a központi parkban. Összesen 50 csapat főzött, amelyek 60 különféle étellel neveztek be a gasztronómiai versenyre. A zsűri úgy véli, hogy egy igen erős mezőny alakult ki, és a résztvevők a saját tájegységükre jellemző ízeket ...

   2023.06.06.
Gyerekfesztivál Magyarkanizsán

Több mint 300 gyerek vett részt a 15. Gyerekfesztiválon a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola szervezésében. A gyerekek több kategóriában léptek színpadra, de ez mellett barátkoztak és közös játékokban is részt vettek. 
A gyerekfesztivált a Művészetek Háza színháztermében szervezték meg, ami a helyi általános iskolás diákok közös köszöntő dalával kezdődött meg, majd Fejsztámer Róbert, magyarkanizsai polgármester és Szepesi ...

   2023.06.06.
Csoda ez a Tóthfalu!

Megtelt gyerekzsivajjal Tóthfalu, a horgosi és a kispiaci harmadik osztályosok idei kirándulásának helyszíne. Magyarkanizsa Önkormányzatának támogatásával, a Helló Kanizsa Turisztikai Információs Központ szervezésében egyre több gyermek ismerheti meg a községet alkotó települések valamelyikét. Látnivalóban és programokban gazdag Magyarkanizsa, s ezt igyekeznek közkinccsé tenni. 
A csoportot Bontovics István, a falu polgármestere és Utasi Jenő atya ...

 
Keresés
 

   2023.03.27.
Felülírta a korábbi elméleteket a kishorgosi ásatás

Horgos mellett, a kishorgosi Templomdombon 1964-ben egy középkori templom romjaira bukkantak a régészek. A maradványok alapján megállapították, hogy egy kis méretű, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, nyugati homlokzata előtti tornyos, román stílusú falusi templom romjairól van szó. Szekeres László régész, aki feltárta a templomot és a körülötte elterülő temető 15 sírját, megállapította, hogy az épület kő alapra épült égetett téglából. Az alacsony téglafalra megállapítása szerint döngölt agyag fal épülhetett, zsindely fedéssel. A kutató a templom építését 1230 körüli időpontra tette, rövid fennállás utáni pusztulását pedig a tatárjárás korára, azaz 1241-42-re.
A szakemberek úgy gondolták, hogy a templommal együtt a falu is mindörökre elpusztult, ami valószínűleg az 1075-ben egy írásos dokumentumban is említett Horgas halászfalu lehetett.
Két évvel ezelőtt egy komolyabb régészeti feltárás is volt a területen, amely alapjaiban átírta mindazt, amit a régészek e település sorsáról korábban gondoltak. Minderről Vass Zoltán horgosi történész számolt be azon a rendezvényen, amit a Bácsország Honismereti szemle rendezett a helybeli művelődési házban csütörtök kora este. Baráth Gábor Gergely, a folyóirat főszerkesztője a lapról tartott ismertetőt, s a közönséget ajándékozta meg néhány lapszámmal, Vass Zoltán pedig a kishorgosi Templomdombról tartott előadást. A rendezvény után őt kérdeztük mindarról, amit a 2021-es ásatások alapján meg lehetett állapítani a lelőhelyről.
Az 1964-es feltárás után azt gondolták a régészek, hogy a település a tatárjárás után elnéptelenedett. Ezt a teóriát írták át az újabb eredmények?
- 2021 őszén zajlottak régészeti feltárások a Templomdomb környékén. A munkát a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet végezte, s a munkatársuk olyan leleteket talált, amelyekről talán még nem is publikált, viszont beszélgetésben elmondta, hogy azok azt bizonyítják, hogy a tatárjárás után a település valamilyen szinten újra benépesült, s folytatódott ott az élet. Feltételezhető, hogy a templomot már nem építették újjá. Annyiban tehát igazak voltak a régi feltételezések, hogy a templom csak a tatárjárásig állt, viszont a templom körüli településen az élet folytatódott a tatárok elvonulása után is, s valószínűleg a törökdúlásig folyamatosan éltek ott emberek, tehát még majdnem 300 évig.
Most azon a területen szántók és legelők vannak, akkor viszont ez egy halászfalu volt, tehát rengeteg víz lehetett a környéken. Erre van bizonyíték?
- Kiváló lakóhely volt itt, az emberek minden bizonnyal hasznosították a vizet, s az élelmezés szempontjából sem volt mellékes, hogy hozzájuthattak friss halhoz. Valóban, az egész környéket körbe ölelte a víz, s egy nagyon jól védhető lakóhelynek számított ez a terület. Ma már az egykori víztömegnek csak a maradványait láthatjuk, viszont, ha kicsit korábbi térképekre tekintünk, akkor egyértelműen kirajzolódnak azok a mélyedések, amik ebben az időszakban vízzel voltak feltöltődve.
1964-ben tárták fel a templomromot, majd 1993-ban itt egy keresztet állítottak, viszont vannak tervek arra vonatkozóan, hogy itt egy emlékhely létesüljön. Pontosan mik az elképzelések?
- A tervek elkészültek, a Műemlékvédelmi Intézet munkatársai a megbeszélések alapján azokat kidolgozták. Innentől kezdve az a kérdés, hogy mikor és hol találunk olyan szervet, amely a munkálatokat finanszírozni fogja. Egy nagyon szép tervdokumentáció készült több fázisra lebontva. Az első és legfontosabb feladat a falak konzerválása lenne, a környék rendbe tétele, olyan táblák kihelyezése, amelyek hosszú ideig ellenállnak az időjárás viszontagságainak. Padok és szemetesek kellenének. Meg kellene javítani az odavezető utat, s talán egy utolsó lépésként, ha lenne rá finanszírozási lehetőség, fel lehetne szerelni egy napelemes megvilágítást.
A Magyar Nemzeti Tanács biztosított pénzt, mégsem valósult meg a beruházás. Miért?
- Igen, valóban, két évvel ezelőtt egyszer már megkaptuk a lehetőséget. Pont akkor érkezett meg a pénz, amikor már a tavaszra vártunk, hogy elvégezhessük a munkát. Közben viszont a terület már visszaszármaztatás alatt volt, s a folyamat éppen ekkor fejeződött be. Különféle jogi bukfencekbe keveredtünk, s a pénzt már nem tudtuk felhasználni, mert állami szervként nem ruházhattunk be magántulajdonba. Ezt az akadályt nem tudtuk elhárítani egy éven keresztül sem, az volt tehát a tisztességes megoldás, hogy a pénzt visszafizessük, s már majd valamilyen civil szervezeten keresztül próbáljuk ezt az összeget a célra újra lehívni. A tervről nem mondunk le, azért vagyunk, hogy megpróbáljunk mindent, kopogtassunk, kilincseljünk, mindenkinek elmondjuk, hogy itt egy az egész közösség számára nagyon fontos régészeti lelőhely van, s egy olyan emlékhely kialakítására van lehetőség, amely álmaink szerint egyszer egy zarándokhellyé válna.
Egyelőre még csak az 1993-ban felállított, s az évek alatt elkorhadt keresztet cserélték le. Vass Zoltán elmondta, hogy egy horgosi polgár, Lepár Jenő vállalta, hogy saját költségén felújítja az eredeti kishorgosi keresztet, ami azután majd a horgosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom kertjébe kerül.
Bővebben:

 




Felülírta a korábbi elméleteket a kishorgosi ásatás