|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
Augusztus 20-a alkalmából idén Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült a martonosi Testvériség Művelődési Társulat is, amelynek nyolc éve Szél János az elnöke. Az elismerést a Budavári Palotában adta át Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. A díj kapcsán beszélgettünk Szél Jánossal.
- Nagyon fontos ez az elismerés nekünk, mert egy piciny falu vagyunk, de a díj nélkül is szívvel-lélekkel dolgoznánk, ugyanúgy, ahogy az ... |
|
Régi falvédőkből nyílt tárlat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a Szent István-nap és az Újkenyér Ünnepe alkalmából szervezett programsorozat keretében. Hány fajtája volt ismeretes a falvédőknek, milyen szövegek és ábrák kerültek rájuk? Muhi Zsuzsannával, a képtár vezetőjével beszélgettünk.
A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel vagy deszkalap, egyrészt a fal védelmére szolgál, a gyakori dörzsölésnek kitett ... |
|
Nyilasy Sándor festőművész a huszadik század első harmadában a legismertebb szegedi festőművész volt, de munkássága országos tekintetben is jelentős volt. Csaknem minden évben szerepelt a Műcsarnok budapesti kiállításán. 1929-ben elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nagydíját. Szegeden, mint a környék tájának és népének megfigyelője alakította ki plein air szemléletű művészetét. A tájképek mellett naturalista népéletképeket is festett, ... |
|
Fujkin István a Kék bagoly képsorozatát mutatta be Horgoson
Először a zene érinti meg, legyen az dal vagy hangszeres kompozíció, vallja munkásságáról a horgosi származású Fujkin István festőművész, aki 1980-ban készítette első zenei ihletésű képeit.
— Kezdetben a zene csak hangfüggöny volt, ami megszűrte, átfésülte a külvilág zajait. Később egyre gyakrabban jelent meg konkrét zenei elem egy-egy képemen. S bár az inspiráció ... |
|
Számos fellépő, családi- és közösségi program várta a kilátogatókat. Ebben az évben is számos hazai és külföldi fellépője és látogatója volt az oromi zenei eseménynek.
Családi programok zöme várta a kilátogatókat. Könyvvásár, bábelőadás és fából készült játékok is voltak. Az eseményen először vett részt az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Változatos foglalkozásokkal szórakoztatták a kicsiket és a nagyokat, mondja Kádár ... |
|
Napközis népmesetábort szervezett az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület és az Adorjáni Ifjúsági Szervezet 3 és 15 év közötti gyerekeknek. Az ötnapos rendezvényt a régi futballpályán tartották meg délutánonként, 30 gyerekkel.
A foglalkozásokon a szervezők olyan régi játékokat, játékos feladatokat és népmeséket mutattak be a gyerekeknek, amelyek egykor nagyon népszerűek voltak, mára azonban zömmel a háttérbe szorultak.
|
|
|
|
|
|
|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
Augusztus 20-a alkalmából idén Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült a martonosi Testvériség Művelődési Társulat is, amelynek nyolc éve Szél János az elnöke. Az elismerést a Budavári Palotában adta át Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. A díj kapcsán beszélgettünk Szél Jánossal.
- Nagyon fontos ez az elismerés nekünk, mert egy piciny falu vagyunk, de a díj nélkül is szívvel-lélekkel dolgoznánk, ugyanúgy, ahogy az ... |
|
Régi falvédőkből nyílt tárlat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a Szent István-nap és az Újkenyér Ünnepe alkalmából szervezett programsorozat keretében. Hány fajtája volt ismeretes a falvédőknek, milyen szövegek és ábrák kerültek rájuk? Muhi Zsuzsannával, a képtár vezetőjével beszélgettünk.
A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel vagy deszkalap, egyrészt a fal védelmére szolgál, a gyakori dörzsölésnek kitett ... |
|
Nyilasy Sándor festőművész a huszadik század első harmadában a legismertebb szegedi festőművész volt, de munkássága országos tekintetben is jelentős volt. Csaknem minden évben szerepelt a Műcsarnok budapesti kiállításán. 1929-ben elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nagydíját. Szegeden, mint a környék tájának és népének megfigyelője alakította ki plein air szemléletű művészetét. A tájképek mellett naturalista népéletképeket is festett, ... |
|
Fujkin István a Kék bagoly képsorozatát mutatta be Horgoson
Először a zene érinti meg, legyen az dal vagy hangszeres kompozíció, vallja munkásságáról a horgosi származású Fujkin István festőművész, aki 1980-ban készítette első zenei ihletésű képeit.
— Kezdetben a zene csak hangfüggöny volt, ami megszűrte, átfésülte a külvilág zajait. Később egyre gyakrabban jelent meg konkrét zenei elem egy-egy képemen. S bár az inspiráció ... |
|
Számos fellépő, családi- és közösségi program várta a kilátogatókat. Ebben az évben is számos hazai és külföldi fellépője és látogatója volt az oromi zenei eseménynek.
Családi programok zöme várta a kilátogatókat. Könyvvásár, bábelőadás és fából készült játékok is voltak. Az eseményen először vett részt az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Változatos foglalkozásokkal szórakoztatták a kicsiket és a nagyokat, mondja Kádár ... |
|
Napközis népmesetábort szervezett az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület és az Adorjáni Ifjúsági Szervezet 3 és 15 év közötti gyerekeknek. Az ötnapos rendezvényt a régi futballpályán tartották meg délutánonként, 30 gyerekkel.
A foglalkozásokon a szervezők olyan régi játékokat, játékos feladatokat és népmeséket mutattak be a gyerekeknek, amelyek egykor nagyon népszerűek voltak, mára azonban zömmel a háttérbe szorultak.
|
|
|
|
|
|