| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Magyarkanizsán április 22-én tartották meg az idei első jószág- és kirakodóvásárt. A nyáriasan meleg, napsütéses időben az utolsó helyig megteltek az elárusítóhelyek, de vásárlátogatóból sem volt hiány.
A gyerekeket légvárak, különféle játékok, pónilovaglás és rengeteg finomság várta a vásárban. Szerda Árpád több mint két órás koncertet tartott. A látogatók az árusok portékái és az ínycsiklandó ételek, hideg italok közül válogathattak. ... |
|
|
A horgosiak március 11-én ünneplik falunapjukat, s ilyenkor szoktak megemlékezni az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseiről. Idén is, mint már az hagyomány, a Kossuth-emléktáblánál kezdték a koszorúzást.
Két héttel Kossuth Lajos halála után Horgoson egy utcát neveztek el róla, amely a mái napig az ő nevét viseli, itt szokták megkezdeni a tiszteletadást a horgosiak és a velük együtt ünneplők. Ezt követően a Kárász család sírboltjánál ... |
|
|
Az oromi helyi közösséghez tartozó parányi település, Völgyes alig büszkélkedhet lakossal és utcával, de összetartásból mindig is példát mutattak. A legjelentősebb rendezvényük az Aratóünnepség, amelyre gyakran az elszármazottak is hazalátogatnak, és a falu emberei egyként, együttes erővel és önzetlenséggel teszik ilyenkor (is) a dolgukat. Pályázatokon is gyakran részt vesznek, ebből sikerült némiképp tatarozgatni a művelődési egyesület termét, mert ... |
|
|
A polgárok jóváhagyása híján Magyarkanizsa helyi közössége már néhány éve kénytelen nélkülözni a helyi járulék eszközeit, noha azokra igen nagy szüksége lenne a rá háruló feladatok teljesítéséhez. Az igények ugyan nem szűntek meg, hiszen a lakosság napi rendszerességgel jelenti a felmerülő problémákat, a helyi közösség azonban ezeknek csak kis hányadát tudja megoldani. Puszta működését is csak a községi önkormányzattól kapott juttatás biztosítja.
A ... |
|
|
A magyar kultúra napja alkalmából Oromon is ünnepi műsort tartottak a helyi közösség, az általános iskola és a Zengő Kézműves-egyesület irodalomkedvelő tagjai. Ehhez a megmozduláshoz csatlakozott Csantavér is, olyan módon, hogy az oromiak rendezvényeit pártoló Kormányos László segítségével vendégül látták a Mendicus tamburazenekart.
Az ünnepi műsor két részből állt, melynek kezdetén a helybeliek versekkel és hangszeres zenével, a magyar kultúra ... |
|
|
Kishomokon ugyan csak alig 130-an laknak, január 6-án este mégis majdnem szűknek bizonyult a faluház nagyterme, hisz szinte a falu teljes népessége eljött a szép közösségi épület megszentelésére. Az egyházi ceremónia lebonyolítására a martonosi helyi közösség, amelyhez a kis falucska is tartozik, Savelin Zoltán martonosi katolikus plébánost kérte fel.
Zoli atya először a faluház bejárata előtt mondott imát és szentelte meg az épületet, majd a martonosi ... |
|
|
|
|
|
|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Magyarkanizsán április 22-én tartották meg az idei első jószág- és kirakodóvásárt. A nyáriasan meleg, napsütéses időben az utolsó helyig megteltek az elárusítóhelyek, de vásárlátogatóból sem volt hiány.
A gyerekeket légvárak, különféle játékok, pónilovaglás és rengeteg finomság várta a vásárban. Szerda Árpád több mint két órás koncertet tartott. A látogatók az árusok portékái és az ínycsiklandó ételek, hideg italok közül válogathattak. ... |
|
|
A horgosiak március 11-én ünneplik falunapjukat, s ilyenkor szoktak megemlékezni az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseiről. Idén is, mint már az hagyomány, a Kossuth-emléktáblánál kezdték a koszorúzást.
Két héttel Kossuth Lajos halála után Horgoson egy utcát neveztek el róla, amely a mái napig az ő nevét viseli, itt szokták megkezdeni a tiszteletadást a horgosiak és a velük együtt ünneplők. Ezt követően a Kárász család sírboltjánál ... |
|
|
Az oromi helyi közösséghez tartozó parányi település, Völgyes alig büszkélkedhet lakossal és utcával, de összetartásból mindig is példát mutattak. A legjelentősebb rendezvényük az Aratóünnepség, amelyre gyakran az elszármazottak is hazalátogatnak, és a falu emberei egyként, együttes erővel és önzetlenséggel teszik ilyenkor (is) a dolgukat. Pályázatokon is gyakran részt vesznek, ebből sikerült némiképp tatarozgatni a művelődési egyesület termét, mert ... |
|
|
A polgárok jóváhagyása híján Magyarkanizsa helyi közössége már néhány éve kénytelen nélkülözni a helyi járulék eszközeit, noha azokra igen nagy szüksége lenne a rá háruló feladatok teljesítéséhez. Az igények ugyan nem szűntek meg, hiszen a lakosság napi rendszerességgel jelenti a felmerülő problémákat, a helyi közösség azonban ezeknek csak kis hányadát tudja megoldani. Puszta működését is csak a községi önkormányzattól kapott juttatás biztosítja.
A ... |
|
|
A magyar kultúra napja alkalmából Oromon is ünnepi műsort tartottak a helyi közösség, az általános iskola és a Zengő Kézműves-egyesület irodalomkedvelő tagjai. Ehhez a megmozduláshoz csatlakozott Csantavér is, olyan módon, hogy az oromiak rendezvényeit pártoló Kormányos László segítségével vendégül látták a Mendicus tamburazenekart.
Az ünnepi műsor két részből állt, melynek kezdetén a helybeliek versekkel és hangszeres zenével, a magyar kultúra ... |
|
|
Kishomokon ugyan csak alig 130-an laknak, január 6-án este mégis majdnem szűknek bizonyult a faluház nagyterme, hisz szinte a falu teljes népessége eljött a szép közösségi épület megszentelésére. Az egyházi ceremónia lebonyolítására a martonosi helyi közösség, amelyhez a kis falucska is tartozik, Savelin Zoltán martonosi katolikus plébánost kérte fel.
Zoli atya először a faluház bejárata előtt mondott imát és szentelte meg az épületet, majd a martonosi ... |
|
|
|
|
|
