| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ... |
|
|
Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra.
A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott.
A rajzpályázatra ...
|
|
|
A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ... |
|
|
Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.
Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...
|
|
|
– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Fennállása 817. évfordulójának alkalmából faluünnepséget rendeztek október 10-én Adorjánon. Az általános iskola tornatermében tartott ünnepségen nemcsak az elmúlt év eredményeire emlékeztek, hanem az elmúlt ötven évre, hiszen 1965-ben alakult meg Adorján helyi közössége. A jelenlegi vezető, Borsos Csaba elnök ünnepi beszédében a helyi közösség fennállása óta elért legnagyobb eredményeket összegezte.
– Az adorjáni helyi közösség 1965-ben kezdte meg munkáját az akkor megválasztott tanácstagokkal, szem előtt tartva a falu fejlődését s teszi ezt a mai napig is. Az ötven év munkájának eredménye kapcsán köszönetet kell mondanom az adorjáni polgároknak is, akik az elmúlt fél évszázad alatt többször is összefogtak a közös célok elérése érdekében és kivették részüket az önkéntes munkából, valamint éveken keresztül a helyi járulék fizetésével elősegítették a település előrehaladását. Hosszú lenne felsorolni mindazt, ami az elmúlt ötven év alatt történt, ezek közül a legjelentősebb fejlesztéseket emelném ki. Az utak és a járdák kiaszfaltozása, a villany-, a gáz-, a telefon- és a vízhálózat kiépítése, az egészségház, a tűzoltóotthon, a művelődési ház és az új általános iskola, a helyi hivatal, a ravatalozó és a futballcsapat öltözőjének felépítése – mondta Borsos Csaba, aki az idei év fejlesztései közül az aszfaltozási és a vízvezeték-hálózat cseréjének munkálatait emelte ki.
Bővebben:
http://www.magyarszo.com/hu/2856/vajdasag_magyarkanizsa/133875/Falunap-Adorj%C3%A1non.htm
|
|
|
|
|
|
