| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra.
A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott.
A rajzpályázatra ...
|
|
|
A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ... |
|
|
Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.
Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...
|
|
|
– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ... |
|
|
Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett.
Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Talán kevesen tudják, hogy a magyarkanizsai gyógyfürdő épületei között húzódó Népkertet –a valamikori Erzsébet ligetet – a múlt század elején az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legszebb parkjának tartották. Aki ma sétál végig a parkon át húzódó ösvényen, az a régi pompának csupán töredékét láthatja, de már önmagában a park fennmaradása is eredmény, az elmúlt években ugyanis ez is kérdésessé vált.
Egy kert és egy faiskola kialakításáról a városvezetőség egy 1859. évi határozata árulkodik, ám hosszú évek sora kellett, mire a kor igényeinek megfelelő park létrejött. Az évek során egymást váltották a kertészek, akik a park rendezésén munkálkodtak, többek között Knézy János kertészmérnök, majd őt követte Piacsek Pál, végül Bednárcz Károly volt az, aki 1885. évi kinevezése után a Népkertet – avagy más nevén az Erzsébet ligetet – messze földön híressé tette. Az ő idejében, 1894-ben Csuka Sándor építészmérnök tervei alapján épült fel a híres Vigadó vendéglő, amely a romantikus építészet stílusjegyeit viselte, a földszint viszont a neobarokk jegyében épült.
Bővebben:
http://www.magyarszo.com/hu/2822/kozelet_riport/132464/A-Monarchia-egyik-legszebb-parkja.htm
|
|
|
|
|
|
