| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Talán kevesen tudják, hogy a magyarkanizsai gyógyfürdő épületei között húzódó Népkertet –a valamikori Erzsébet ligetet – a múlt század elején az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legszebb parkjának tartották. Aki ma sétál végig a parkon át húzódó ösvényen, az a régi pompának csupán töredékét láthatja, de már önmagában a park fennmaradása is eredmény, az elmúlt években ugyanis ez is kérdésessé vált.
Egy kert és egy faiskola kialakításáról a városvezetőség egy 1859. évi határozata árulkodik, ám hosszú évek sora kellett, mire a kor igényeinek megfelelő park létrejött. Az évek során egymást váltották a kertészek, akik a park rendezésén munkálkodtak, többek között Knézy János kertészmérnök, majd őt követte Piacsek Pál, végül Bednárcz Károly volt az, aki 1885. évi kinevezése után a Népkertet – avagy más nevén az Erzsébet ligetet – messze földön híressé tette. Az ő idejében, 1894-ben Csuka Sándor építészmérnök tervei alapján épült fel a híres Vigadó vendéglő, amely a romantikus építészet stílusjegyeit viselte, a földszint viszont a neobarokk jegyében épült.
Bővebben:
http://www.magyarszo.com/hu/2822/kozelet_riport/132464/A-Monarchia-egyik-legszebb-parkja.htm
|
|
|
|
|
|
