| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.07.04.
Nagy Szebasztián bronzérmes

A magyarkanizsai Nagy Szebasztián bronzérmet nyert a 67 kilogrammos mezőnyben a törökországi kötöttfogásúbirkózó-emléktornán. 


Nagy az első meccsén az albán Zanellit verte, majd a második fordulóban az Európa-bajnok török Kamalt is legyőzte. Az elődöntőben a Spartacus versenyzőjét a török Firat állította meg, a bronzéremért vívott párharcban azonban Nagy az U23-as Eb-n ezüstérmes török Sarijart legyőzte, és megszerezte a 3. helyet. 


   2025.07.04.
Táborlakók lóháton

Lovas hagyományok, sátortábor, gyermekbarát lovak és igazi nyári kalandok – a Tóthfaluban megszervezett lovas élménytábor ezúttal is maradandó élményeket kínál a legkisebbeknek. 
A 7–12 éves gyerekeknek szóló programot az Almás–Vasderes Hagyományápoló Egyesület szervezte, a helyszín pedig a régi iskola épülete volt. 


A tóthfalusi lovas élménytábort már hatodik alkalommal rendezték meg, idén harminckilenc résztvevővel. ...

   2025.07.04.
Generációk találkozása a Juhász Táborban

Folyamatos a munka Tóthfaluban, a XI. Juhász Népzenei Táborban. A rendezvény célja nemcsak a hangszeres és énekes tudás fejlesztése, hanem a közösségi zenélés örömének átadása is. 
A résztvevők Vajdaság számos pontjáról, sőt Magyarországról is érkeztek. 


Mintegy 80 gyermek, fiatal és felnőtt népzenész tölti a hetet Tóthfaluban. A Juhászok Civil Szervezet által szervezett táborban idén is a vonós hangszerek, a tambura és ...

   2025.07.04.
Péntektől Kanizsa Feszt!

A magyarkanizsai vásártér ismét fesztiválhelyszínné válik július 4-én és 5-én, pénteken és szombaton, ekkor tartják ugyanis a Kanizsa Fesztet, amely tárt karokkal várja az érdeklődőket, kicsiket és nagyokat egyaránt. A délutáni programok mind ingyenesek, kizárólag a koncertekre kell majd jegyet váltani, azt is a helyszínen. A napijegy ára 1000 dinár, míg a kétnapos jegyért 1800 dinárt kell fizetni. Idén bevezettek ...

   2025.07.03.
Otthonról haza

A Magyarkanizsa községhez tartozó Völgyes a tizenhárom település közül egyike a legkisebbeknek. Ez korántsem jelenti azt, hogy onnan ne nőhetnének ki tehetséges emberek, csak talán kicsit többet kell küzdeniük. Nagyvárosba kerülvén meg kell szokniuk a nyüzsgést, a másfajta élettempót és azt, hogy nem fog mindenki ismerősként üdvözölni az utcán. Pósa Kornélt ez nem tartotta vissza attól, hogy az anyaországban tanuljon. Ami azonban ritkább, hogy ő nem felejtette ...

 
Keresés
 

   2015.05.21.
Illyés és Kodolányi - Irodalmi est Magyarkanizsán

Folytatódik a Vallomások a művészetről c. beszélgetős estek sorozat a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével május 24-én az Art Caféban 18.00 órától.

Vendégek: Kodolányi Gyula, költő, író és Illyés Mária, művészettörténész, filológus. A két neves művészcsalád sarja a családi örökségről, művészetről és emberi tartásról beszélget. Beszélgetőtárs: Bicskei Zoltán

Szervező: Regionális Kreatív Műhely és a József Attila könyvtár. Támogatók: a Magyar Művészeti Akadémia, Magyarkanizsa Község és az Égtájak Egyesület.

Kodolányi Gyula, költő, író

Felsőfokú tanulmányokat előbb a műegyetemen folytatott 1960-1961 között, de innen átment az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakára, itt diplomázott 1966-ban. Pályáját a Corvina Könyvkiadóban kezdte, mint szerkesztő 1966-1970 között. 1970-1985 között az ELTE BTK Angol Tanszékének, 1985-1990 között az Összehasonlító és Világirodalmi Tanszéknek volt munkatársa. Közben 1972−1973 között az American Council of Learned Societies (ACLS)–, 1984−1985 között Fulbright–ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban kutatott és tanított. 1988-1996 között a Magyar Demokrata Fórum alapítótaja volt. 1990-ben kivette részét a rendszerváltásból, megalapította az amerikanisztikai tanszéket. 1990-1994 között miniszterelnöki külpolitikai tanácsadó, címzetes államtitkár volt. 1992 óta a Magyar Szemle főszerkesztője. 1992-1996 között a Hungária Tv Alapítvány alelnöke volt. 1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1996-1997 között a Hungária Tv Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt. 2003 decemberében még mindig az ő főszerkesztése mellett az újonnan alapított Prima Primissima díj második fokozatát nyerte el a Magyar Szemle szerkesztőségi csapata, ezzel elsőként kapta meg a díjat a magyar írott sajtóban. 2004-2009 között az Emory Egyetemen (Emory University, Atlanta, USA) tanított. 2008 óta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 2010 óta a Magyar Szemle angol nyelvű változatánál, a Hungarian Review-nál szerkesztő.

Művei: A  tenger és a szél szüntelen (versek, 1981), A létezés szakmában dolgozom (versek, 1983), Álom az álomban (Santa Barbara, 1985), Hatalmak (versek, 1989), A létezés hálói (Amerikai költők, ford., 1990), Kentaurszárnyak (Esszék, interjúk, 1999), Táncban a sötéttel (Összegyűjtött versek, 2002), Amerika ideje (Esszék, 2003), A hullám taraja (Esszék, interjúk, 2006), A fény rétegei (Esszék, 2010), Járj, merre tetszik (válogatott és új versek 1971–2011) (2012)

Díjak: Európai érdemrend (1996, Brüsszel), József Attila-díj (2002), Köztársasági Elnök Érdemérme (2005), Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal (2012)

Dr. Illyés Mária, művészettörténész, filológus

Édesapja: Illyés Gyula (1902-1983)

Édesanyja: Dr. Kozmutza Flóra (1914-1995) pszichológus, gyógypedagógus

1967-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi karán, francia-művészettörténet és pszichológia szakon. 1967 és 1975 között a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen tanított francia nyelvet, 1975-1996-ig a Budapesti Szépművészeti Múzeumban múzeológusként dolgozott. 1982-ben szerzett doktorátust az ELTE-n, Ferenczy Béni szobrászatáról írt dolgozatával. 1974-től kezdve publikált 19-20. századi képzőművészeti témájú cikkeket és tanulmányokat periodikákban és katalógusokban. 1996 óta édesapja, Illyés Gyula hagyatékának rendezésével is foglalkozik.

Főbb kötetei : Gianantonio és Francesco Guardi , A művészet kiskönyvtára, Budapest, Corvina, 1973.; Francia művek a Szépművészeti Múzeumból (franciául is: Oeuvres francaises du XIX eme siecle, Les collections du Musée des Beaux-Arts), Bp. 2001.

A belépés díjtalan. Helyfoglalás: 024-415-0370