| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.09.08.
Korábban kezdődött a szüret Horgoson

A horgosi homokvidéken a korai szőlőfajták szüretelése már augusztus elején megkezdődött. A borászok szerint a minőség szempontjából nem feltétlenül rossz év az idei. A magas hőmérséklet és a szárazság miatt a megmaradt termésnél jó cukorfok ígérkezik, ugyanakkor az idei év nem egyszerűen a korai szüret miatt szokatlan: a vízhiány is jelentősen meghatározza az évjáratot.  


Bíró Nándor szőlejében most éppen a kékfrankost szüretelik. ...

   2026.09.08.
Rekordot döntött a Tóthfalu-kupa

Rekordszámú vajdasági és határon túli asztaliteniszezővel tartották meg szombaton, szeptember 5-én a negyedik Tótfalu kupát. A nemzetközi asztalitenisz versenyre ugyanis 100-an neveztek be. Ebben az évben már a gyermekek számára is indítottak versenyszámokat. A tornát a magyarországi Pingpong Határok Nélkül Asztalitenisz Szövetség szervezte meg, társszervezője pedig a tóthfalusi Nyers István Akadémia asztalitenisz szakosztálya volt. 


Teljesen ...

   2026.09.08.
Több a diák Magyarkanizsán

A magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában 765 tanuló kezdte meg a tanévet, ez azt jelenti, hogy a korábbi csökkenés után növekedésnek indult a diáklétszám – tudtuk meg Szepesi Zoltán igazgatótól. 


– Most érik el az iskoláskort a Covid-járvány idején született gyerekek, azt pedig tudtuk korábbról is, hogy ez egy kicsit nagyobb létszámú generáció, mint a korábbi években születetteké. A gyereklétszám emelkedése ...

   2026.09.07.
Tiszamenti AI Konferencia

A Magyarkanizsán megszervezett Tiszamenti AI Konferencia panelbeszélgetésében azt járták körbe, ami a legtöbb vállalkozót igazán érdekli: hogyan lehet az AI-ból nemcsak bemutató, hanem működő, skálázható üzleti előny. A rendezvényt Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodája szervezte.  
Stratégia, technológia és bevezetés egy helyen, közérthetően – a vállalkozóknak is szóló gyakorlati mesterségesintelligencia-rendezvény célja, hogy az ...

   2026.09.07.
Bartók Béla nyomában

A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok részeként szombat délután ünnepelni gyűlt össze a közösség a horgosi Órás Villánál. Bartók Béla 120 éve járt ezen a vidéken, valószínűleg épp az ő lábnyomában lépdeltek azok, akik azért érkeztek Horgosra, hogy megemlékezzenek arról a neves dátumról, amikor a híres zeneszerző, népdalgyűjtő éppen itt jegyzett le dallamokat. A születésének 145. évfordulója is mostanra esik, illetve az is, hogy húsz éve került fel ...

 
Keresés
 

   2015.05.21.
Illyés és Kodolányi - Irodalmi est Magyarkanizsán

Folytatódik a Vallomások a művészetről c. beszélgetős estek sorozat a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével május 24-én az Art Caféban 18.00 órától.

Vendégek: Kodolányi Gyula, költő, író és Illyés Mária, művészettörténész, filológus. A két neves művészcsalád sarja a családi örökségről, művészetről és emberi tartásról beszélget. Beszélgetőtárs: Bicskei Zoltán

Szervező: Regionális Kreatív Műhely és a József Attila könyvtár. Támogatók: a Magyar Művészeti Akadémia, Magyarkanizsa Község és az Égtájak Egyesület.

Kodolányi Gyula, költő, író

Felsőfokú tanulmányokat előbb a műegyetemen folytatott 1960-1961 között, de innen átment az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakára, itt diplomázott 1966-ban. Pályáját a Corvina Könyvkiadóban kezdte, mint szerkesztő 1966-1970 között. 1970-1985 között az ELTE BTK Angol Tanszékének, 1985-1990 között az Összehasonlító és Világirodalmi Tanszéknek volt munkatársa. Közben 1972−1973 között az American Council of Learned Societies (ACLS)–, 1984−1985 között Fulbright–ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban kutatott és tanított. 1988-1996 között a Magyar Demokrata Fórum alapítótaja volt. 1990-ben kivette részét a rendszerváltásból, megalapította az amerikanisztikai tanszéket. 1990-1994 között miniszterelnöki külpolitikai tanácsadó, címzetes államtitkár volt. 1992 óta a Magyar Szemle főszerkesztője. 1992-1996 között a Hungária Tv Alapítvány alelnöke volt. 1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1996-1997 között a Hungária Tv Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt. 2003 decemberében még mindig az ő főszerkesztése mellett az újonnan alapított Prima Primissima díj második fokozatát nyerte el a Magyar Szemle szerkesztőségi csapata, ezzel elsőként kapta meg a díjat a magyar írott sajtóban. 2004-2009 között az Emory Egyetemen (Emory University, Atlanta, USA) tanított. 2008 óta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 2010 óta a Magyar Szemle angol nyelvű változatánál, a Hungarian Review-nál szerkesztő.

Művei: A  tenger és a szél szüntelen (versek, 1981), A létezés szakmában dolgozom (versek, 1983), Álom az álomban (Santa Barbara, 1985), Hatalmak (versek, 1989), A létezés hálói (Amerikai költők, ford., 1990), Kentaurszárnyak (Esszék, interjúk, 1999), Táncban a sötéttel (Összegyűjtött versek, 2002), Amerika ideje (Esszék, 2003), A hullám taraja (Esszék, interjúk, 2006), A fény rétegei (Esszék, 2010), Járj, merre tetszik (válogatott és új versek 1971–2011) (2012)

Díjak: Európai érdemrend (1996, Brüsszel), József Attila-díj (2002), Köztársasági Elnök Érdemérme (2005), Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal (2012)

Dr. Illyés Mária, művészettörténész, filológus

Édesapja: Illyés Gyula (1902-1983)

Édesanyja: Dr. Kozmutza Flóra (1914-1995) pszichológus, gyógypedagógus

1967-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi karán, francia-művészettörténet és pszichológia szakon. 1967 és 1975 között a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen tanított francia nyelvet, 1975-1996-ig a Budapesti Szépművészeti Múzeumban múzeológusként dolgozott. 1982-ben szerzett doktorátust az ELTE-n, Ferenczy Béni szobrászatáról írt dolgozatával. 1974-től kezdve publikált 19-20. századi képzőművészeti témájú cikkeket és tanulmányokat periodikákban és katalógusokban. 1996 óta édesapja, Illyés Gyula hagyatékának rendezésével is foglalkozik.

Főbb kötetei : Gianantonio és Francesco Guardi , A művészet kiskönyvtára, Budapest, Corvina, 1973.; Francia művek a Szépművészeti Múzeumból (franciául is: Oeuvres francaises du XIX eme siecle, Les collections du Musée des Beaux-Arts), Bp. 2001.

A belépés díjtalan. Helyfoglalás: 024-415-0370