| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.08.28.
Betűkre hangolódva

A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett mindennapi pedagógiai munka színvonalának és hatékonyságának fejlesztése érdekében szervezett akkreditált szakmai konferenciát a Magyar Nemzeti Tanács a magyarkanizsai Városháza dísztermében. A szakmai találkozón bemutatták Kurczinák Kiss Szilvia „Betűkre hangolódva” című, háromkötetes, olvasást segítő feladatgyűjteményét is. 


Mintegy 100 pedagógus vett részt a szakmai konferencián, ...

   2026.08.27.
A vízhiány a horgosi gyümölcsösöket is sújtja

Horgos környékén jelenleg komoly vízhiánnyal küzdenek a gyümölcsösökben, és a legfrissebb helyi jelzések alapján ez már nemcsak a termés mennyiségére, hanem a gyümölcsök méretére és minőségére is hatással van.  


A helyzet különösen függ attól, hogy van-e öntözési lehetőség, milyen a talaj, illetve milyen fajta gyümölcsöt termesztenek az ültetvényben. Az elmúlt öt évben a 160 méter mély fúrt kutakból nyerhető víz mennyisége ...

   2026.08.27.
Hímzés száz év tükrében

Hímzés száz év tükrében címmel nyílt kiállítás a Dobó Tihamér Képtárban a magyarkanizsai Szent István-ünnepség előtti napon, és egészen augusztus 30-áig, vasárnapig látogatható. Az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület hímző szakosztályának kiállításához az oromiak is bekapcsolódtak, akik szintén gyönyörű tárgyakat hoztak Magyarkanizsára a tájházukból. Olyan munkák kaptak itt teret, amelyek szorgos kezek munkáját dicsérik, hosszú, türelmet ...

   2026.08.25.
Ötvenen a táblák mellett

Sakkversenyt szerveztek augusztus 22-én, szombat délután Oromon. Az eseményt 13. alkalommal tartották meg, míg 5. alkalommal szervezték meg a Bujić Csaba Emlékversenyt. A nevezők ebben az évben is több fordulóban mérettették meg magukat. 


A helyi tájház adott otthon a sakkversenynek. Ebben az évben is nagy volt az érdeklődés, hiszen 50-en neveztek be. A sakkban a játékosoknak nemcsak a szabályokat, hanem a logikus gondolkodást, a türelmet és a ...

   2026.08.25.
Éneklő közösségek Horgoson

Éneklő közösségek elnevezéssel tartanak több órás foglalkozást Vajdaság több településén. A program a magyarországi Petőfi Kulturális Program, a Nemzeti Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza összefogásával valósult meg. Célja, hogy a helyi kórusok, népdalkörök új népi énekekkel ismerkedjenek meg. 


A levegővétel gyakorlásával és a skálázással vette kezdetét a foglalkozás Horgoson. Az esemény lehetőséget kínál arra, hogy ...

 
Keresés
 

   2015.05.21.
Illyés és Kodolányi - Irodalmi est Magyarkanizsán

Folytatódik a Vallomások a művészetről c. beszélgetős estek sorozat a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével május 24-én az Art Caféban 18.00 órától.

Vendégek: Kodolányi Gyula, költő, író és Illyés Mária, művészettörténész, filológus. A két neves művészcsalád sarja a családi örökségről, művészetről és emberi tartásról beszélget. Beszélgetőtárs: Bicskei Zoltán

Szervező: Regionális Kreatív Műhely és a József Attila könyvtár. Támogatók: a Magyar Művészeti Akadémia, Magyarkanizsa Község és az Égtájak Egyesület.

Kodolányi Gyula, költő, író

Felsőfokú tanulmányokat előbb a műegyetemen folytatott 1960-1961 között, de innen átment az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakára, itt diplomázott 1966-ban. Pályáját a Corvina Könyvkiadóban kezdte, mint szerkesztő 1966-1970 között. 1970-1985 között az ELTE BTK Angol Tanszékének, 1985-1990 között az Összehasonlító és Világirodalmi Tanszéknek volt munkatársa. Közben 1972−1973 között az American Council of Learned Societies (ACLS)–, 1984−1985 között Fulbright–ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban kutatott és tanított. 1988-1996 között a Magyar Demokrata Fórum alapítótaja volt. 1990-ben kivette részét a rendszerváltásból, megalapította az amerikanisztikai tanszéket. 1990-1994 között miniszterelnöki külpolitikai tanácsadó, címzetes államtitkár volt. 1992 óta a Magyar Szemle főszerkesztője. 1992-1996 között a Hungária Tv Alapítvány alelnöke volt. 1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1996-1997 között a Hungária Tv Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt. 2003 decemberében még mindig az ő főszerkesztése mellett az újonnan alapított Prima Primissima díj második fokozatát nyerte el a Magyar Szemle szerkesztőségi csapata, ezzel elsőként kapta meg a díjat a magyar írott sajtóban. 2004-2009 között az Emory Egyetemen (Emory University, Atlanta, USA) tanított. 2008 óta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 2010 óta a Magyar Szemle angol nyelvű változatánál, a Hungarian Review-nál szerkesztő.

Művei: A  tenger és a szél szüntelen (versek, 1981), A létezés szakmában dolgozom (versek, 1983), Álom az álomban (Santa Barbara, 1985), Hatalmak (versek, 1989), A létezés hálói (Amerikai költők, ford., 1990), Kentaurszárnyak (Esszék, interjúk, 1999), Táncban a sötéttel (Összegyűjtött versek, 2002), Amerika ideje (Esszék, 2003), A hullám taraja (Esszék, interjúk, 2006), A fény rétegei (Esszék, 2010), Járj, merre tetszik (válogatott és új versek 1971–2011) (2012)

Díjak: Európai érdemrend (1996, Brüsszel), József Attila-díj (2002), Köztársasági Elnök Érdemérme (2005), Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal (2012)

Dr. Illyés Mária, művészettörténész, filológus

Édesapja: Illyés Gyula (1902-1983)

Édesanyja: Dr. Kozmutza Flóra (1914-1995) pszichológus, gyógypedagógus

1967-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi karán, francia-művészettörténet és pszichológia szakon. 1967 és 1975 között a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen tanított francia nyelvet, 1975-1996-ig a Budapesti Szépművészeti Múzeumban múzeológusként dolgozott. 1982-ben szerzett doktorátust az ELTE-n, Ferenczy Béni szobrászatáról írt dolgozatával. 1974-től kezdve publikált 19-20. századi képzőművészeti témájú cikkeket és tanulmányokat periodikákban és katalógusokban. 1996 óta édesapja, Illyés Gyula hagyatékának rendezésével is foglalkozik.

Főbb kötetei : Gianantonio és Francesco Guardi , A művészet kiskönyvtára, Budapest, Corvina, 1973.; Francia művek a Szépművészeti Múzeumból (franciául is: Oeuvres francaises du XIX eme siecle, Les collections du Musée des Beaux-Arts), Bp. 2001.

A belépés díjtalan. Helyfoglalás: 024-415-0370