| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.08.12.
Benépesült fiatalokkal a tájház

A martonosi tájház egyszerűen nagyszerű, elragadó és lélegzetelállító, pedig csak olyan tárgyakat és értékeket mutat be, amelyek őseink mindennapjaihoz is hozzátartoztak. A régi használati tárgyak, a tágas udvar, a füves kert, az illatok és az emlékek évek óta különleges hangulatot teremtenek. Ezt felismerve néhány évvel ezelőtt egy fiatal lányokból álló csoport úgy döntött, hogy táborozni hívja a környékbelieket, hogy a fiatalok hasznosan és közösségben ...

   2026.08.09.
Ilyen volt a Malomfesztivál

A szombati nappal véget ért az idei Malomfesztivál. A hajrában is külföldi, magyarországi és vajdasági előadók váltották egymást a színpadon. A népi hangzásvilágtól egészen az elektronikus zene különböző ötvözetéig számos műfaj helyet kapott a programban. 


A fesztivál minden évben sok fiatalt vonz. A horgosi Berényi Bálint még csak tízéves, de ez már a harmadik idénye a Malomfesztiválon. „A harmadik Malomfesztiválom, és azért ...

   2026.08.05.
Templombúcsú a horgosi Havas Boldogasszony-templomban

A helyi hívek mellett a környező településekről érkezők is részt vettek a szentmisén, amelyen a közösség összetartozásának fontosságát hangsúlyozták, valamint azt, hogy a búcsú a lelki megújulást és az új kezdetet jelképezi. 


A templombúcsú minden évben fontos esemény a település életében, hiszen nemcsak vallási ünnep, hanem a közösség összetartozásának jelképe is. Az ünnepi szentmisére számos hívő érkezett a környező településekről ...

   2026.08.05.
Ahol az illatok és az ízek találkoznak

Rekkenő, embert próbáló hőségben rendezték meg Martonoson a 24. Nemzetközi Halászléfőző Versenyt, melyen összesen 85 hazai, magyarországi és felvidéki csapat ragadott fakanalat. 


Már a kora délelőtti órákban benépesült a helyi közösség épülete mögött lévő park. A csapatok többsége a pontyot filézte, mások a bogrács alá gyújtottak, de olyanok is akadtak, akik a jó halászléhez elengedhetetlen fűszerek előkészítésével foglalatoskodtak. ...

   2026.08.03.
Találkoztak az oromiak

Szombaton, augusztus 1-én tartották az oromi helyi közösség szervezésében az V. Sörfesztivált és az Oromiak Kilencedik Nagy Világtalálkozóját a helyi általános iskola udvarában. A programok már délután elkezdődtek és egészen éjszakába nyúlóan tartottak. Most már hagyománnyá vált, hogy a szomszédos kiserdőben főzőversenyt tartanak ezen a napon, és ez így volt idén is, amikor tizenkilenc csapat mérte össze tudását a gasztronómia terén. Főttek a paprikások, ...

 
Keresés
 

   2015.05.21.
Illyés és Kodolányi - Irodalmi est Magyarkanizsán

Folytatódik a Vallomások a művészetről c. beszélgetős estek sorozat a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével május 24-én az Art Caféban 18.00 órától.

Vendégek: Kodolányi Gyula, költő, író és Illyés Mária, művészettörténész, filológus. A két neves művészcsalád sarja a családi örökségről, művészetről és emberi tartásról beszélget. Beszélgetőtárs: Bicskei Zoltán

Szervező: Regionális Kreatív Műhely és a József Attila könyvtár. Támogatók: a Magyar Művészeti Akadémia, Magyarkanizsa Község és az Égtájak Egyesület.

Kodolányi Gyula, költő, író

Felsőfokú tanulmányokat előbb a műegyetemen folytatott 1960-1961 között, de innen átment az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakára, itt diplomázott 1966-ban. Pályáját a Corvina Könyvkiadóban kezdte, mint szerkesztő 1966-1970 között. 1970-1985 között az ELTE BTK Angol Tanszékének, 1985-1990 között az Összehasonlító és Világirodalmi Tanszéknek volt munkatársa. Közben 1972−1973 között az American Council of Learned Societies (ACLS)–, 1984−1985 között Fulbright–ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban kutatott és tanított. 1988-1996 között a Magyar Demokrata Fórum alapítótaja volt. 1990-ben kivette részét a rendszerváltásból, megalapította az amerikanisztikai tanszéket. 1990-1994 között miniszterelnöki külpolitikai tanácsadó, címzetes államtitkár volt. 1992 óta a Magyar Szemle főszerkesztője. 1992-1996 között a Hungária Tv Alapítvány alelnöke volt. 1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1996-1997 között a Hungária Tv Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt. 2003 decemberében még mindig az ő főszerkesztése mellett az újonnan alapított Prima Primissima díj második fokozatát nyerte el a Magyar Szemle szerkesztőségi csapata, ezzel elsőként kapta meg a díjat a magyar írott sajtóban. 2004-2009 között az Emory Egyetemen (Emory University, Atlanta, USA) tanított. 2008 óta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 2010 óta a Magyar Szemle angol nyelvű változatánál, a Hungarian Review-nál szerkesztő.

Művei: A  tenger és a szél szüntelen (versek, 1981), A létezés szakmában dolgozom (versek, 1983), Álom az álomban (Santa Barbara, 1985), Hatalmak (versek, 1989), A létezés hálói (Amerikai költők, ford., 1990), Kentaurszárnyak (Esszék, interjúk, 1999), Táncban a sötéttel (Összegyűjtött versek, 2002), Amerika ideje (Esszék, 2003), A hullám taraja (Esszék, interjúk, 2006), A fény rétegei (Esszék, 2010), Járj, merre tetszik (válogatott és új versek 1971–2011) (2012)

Díjak: Európai érdemrend (1996, Brüsszel), József Attila-díj (2002), Köztársasági Elnök Érdemérme (2005), Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal (2012)

Dr. Illyés Mária, művészettörténész, filológus

Édesapja: Illyés Gyula (1902-1983)

Édesanyja: Dr. Kozmutza Flóra (1914-1995) pszichológus, gyógypedagógus

1967-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi karán, francia-művészettörténet és pszichológia szakon. 1967 és 1975 között a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen tanított francia nyelvet, 1975-1996-ig a Budapesti Szépművészeti Múzeumban múzeológusként dolgozott. 1982-ben szerzett doktorátust az ELTE-n, Ferenczy Béni szobrászatáról írt dolgozatával. 1974-től kezdve publikált 19-20. századi képzőművészeti témájú cikkeket és tanulmányokat periodikákban és katalógusokban. 1996 óta édesapja, Illyés Gyula hagyatékának rendezésével is foglalkozik.

Főbb kötetei : Gianantonio és Francesco Guardi , A művészet kiskönyvtára, Budapest, Corvina, 1973.; Francia művek a Szépművészeti Múzeumból (franciául is: Oeuvres francaises du XIX eme siecle, Les collections du Musée des Beaux-Arts), Bp. 2001.

A belépés díjtalan. Helyfoglalás: 024-415-0370