| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.07.08.
OZ élményműhely és nyári tábor Magyarkanizsán

Több mint 40 gyermek sátrazik és táborozik a magyarkanizsai vízitelepen. A gyerekek kézműves foglalkozásokon, interaktív csapatjátékokon, valamint természetközéli élményekben vehetnek részt. 
Ezen a héten az alsós korosztály táborozik a Tisza-parton, augusztusban pedig a felsősöket várja Magyarkanizsa Község ifjúsági Irodája. Boros Gyevi Szofia, résztvevő: „Van ez az ismerkedős játék, hogy megismerjük egymást és az is egy nagyon jó játék, ...

   2026.07.07.
Rekordszámú ugartyúk fészkel a magyarkanizsai járáson

Rekordszámú, összesen öt ugartyúkpár fészkelését figyelték meg a májusi és júniusi időszakban a Magyarkanizsai járás területén – tájékoztatott a Riparia Természetbarátok Egyesülete a közösségi oldalán. 


A civil szervezet közleménye szerint a helyszíni ellenőrzések során egy fiatal egyedet is sikerült megfigyelniük a szakembereknek. Az adat természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű, mivel Szerbia teljes területén ...

   2026.07.06.
Ropják a horgosi néptánctáborban

Mintegy negyven gyerek részvételével zajlik a Bartók Népművészeti és Kulturális Egyesület néptánctábora Horgoson. 


A résztvevők a hagyományos táncok mellett új barátságokat is köthetnek, miközben tapasztalt oktatóktól sajátíthatják el a különböző tájegységek táncait. 


Népzene, tánclépések és jókedv tölti meg a horgosi Művelődési Házat. A táborba Vajdaság több településéről érkeztek fiatalok, akik ...

   2026.07.06.
Egy egész közösség fesztiválja

A magyarkanizsai vásártér adott otthont szombaton a több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő rendezvénynek, a Kanizsa Fesztnek. Ahogy a főszervező, dr. Forró Lajos fogalmazott, a tizedik után már nem is lényeges, hogy épp hanyadik fesztivál zajlik, de azt azért elmondta, hogy másfél évtizede szeretne valamit visszaadni annak a közösségnek, Magyarkanizsának, melytől ő maga is oly sokat kapott. A Kanizsa Feszt idén egynapos volt, de ebbe az egy napba is belefért ...

   2026.07.06.
Nemcsak munka, hanem életforma is

Magyarkanizsa községhez, kataszterileg Oromhoz tartozik Konczék birtoka, amely a határban, festői környezetben található. A többgenerációs családi gazdaságban mindig akad munka, hisz nagy területet művelnek, és több évtizede foglalkoznak növénytermesztéssel. A nyár kellős közepén egy pillanatnyi idő sincs pihenésre, hisz a kalászosok aratása után következhet majd a többi kultúra betakarítása is. A gazdaság egyik női tagjával, Gyöngyivel beszélgettünk, aki ...

 
Keresés
 

   2015.02.02.
Vallomások a művészetről

Február 8-án az Art Caféban 17.00 órakor folytatódik a Vallomások a művészetről c. sorozat a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi és a Színházművészeti Tagozatok művészeinek közreműködésével a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár szervezésében.

Támogatók: a Magyar Művészeti Akadémia, Magyarkanizsa község és az Égtájak Egyesület.

Vendégek: Ferdinandy György, író és Ráckevei Anna, színművész

Ferdinandy György (Georges) (Budapest, 1935-) író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár.

A francia írószövetség és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja. A MMA tagja.

Középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte el. 1954-1956 között a Fővárosi Autóbuszüzemben dolgozott. 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová csupán néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. A forradalom leverése után elhagyta az országot és többedmagával Franciaországtól kért menedéket. 1956-1964 között Franciaországban kőműves, orosz fordító és könyveladó volt. 1957-1969 között a strasbourgi Dijoni Egyetem hallgatója volt. 1959-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964-1976 között a Puerto Ricó-i Egyetem tanára. 1964-1970 között a Szomorú Vasárnap című irodalmi lap kiadója volt. 1976-1985 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa volt.

Művei /válogatás/: Le seul jour de l'année (elbeszélések, 1967), L'oeuvre hispanoaméricaine de Zs. Remenyik (1969, 1975)

A mosoly albuma (elbeszélések, 1982), Mamuttemető. Magyarok a trópusokon (kisregény, 1982)

Az elveszett gyermek (elbeszélések, 1984), A vadak útján (elbeszélések, 1986), Szerecsenségem története (regény és elbeszélés, 1988), Furcsa, idegen szerelem (válogatott elbeszélések, 1990), A francia vőlegény (elbeszélése, 1993), Távlattan (vadnyugati glosszák, riportok, kritikák, 1994), Az amerikai telefon (elbeszélések, 1996), Entre chien et loup (elbeszélések, 1996), Könyvészeti jegyzetek. 1959-1996 (1996)

Egy régi placc (elbeszélések, 1999), Hát ennyi (elbeszélések, 1999), Chronique d'un retour (elbeszélések, 1999), Gyönyörűen tudott fütyülni (elbeszélések, 2001), Vadnyugati tárcatár (2002), Robinson úr töprengései (beszélgetések, 2004), Szél ellen (lábjegyzetek, 2007), A bolondok királya (tényregény, 2008)

Csak egy nap a világ (novellák, 2008),

Díjai: Del Duca-díj (1961), Saint-Exupéry-díj (1964), Az Év Könyve-jutalom (1993), Krúdy Gyula-díj (2000), A nemzetközi PEN Club prózadíja (2000), A MAOE nagydíja (2006), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata, 2011)

Ráckevei Anna (Budapest, 1960-) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, 2013-tól a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója.

A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

1978-1981 között a Nemzeti Színház Stúdiósa volt. 1981-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1985-ben végzett. 1985-1989 között a Madách Színház, 1989-1991 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1991-1993 között szabadfoglalkozású színészként dolgozott, 1993-1997 között a Művész Színházban, illetve Thália Színházban játszott. 1997-ben a Kelemen László Színkör, 1998-ban az Új Színház tagja lett. 2002 és 2003 között a Nemzetibe tért vissza. 2006–tól a debreceni Csokonai Színház művésze. 2013. március 28-án Debrecen város közgyűlése a Csokonai Nemzeti Színház igazgatójává választotta.

Első filmszerepe az 1985-ben készült Bevégezetlen ragozás című tévéfilmben volt. Ismertebb filmszerepei: Tüske a köröm alatt (1988),  A három nővér (1991),  Könyörtelen idők (1992),  Vigyázók (1993), Szomorú vasárnap (1999)

A neves magyarországi művészeket jeles beszélgetőtársak kérdezik: Pécsi Györgyi, József Attila-díjas kritikus, Léphaft Pál és Bicskei Zoltán

A belépés díjtalan. Helyfoglalás ajánlott: 024-415-0370



Letöltés: Vallomások a művészetről: Beszélgetőest a Magyar Művészeti Akadémia tagjaival az Art Caféban


http://pannonrtv.com/web/?p=185440