| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.10.24.
Egy nép szívdobbanása

Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén a horgosiak is tisztelegtek a hősök emléke előtt. A falu központjában lévő emléktáblánál az egybegyűltek közösen elénekelték nemzeti himnuszunkat. Ezt követte a horgosi diákok megemlékező összeállítása, majd Vass Zoltán történész ünnepi beszédét hallgathatták meg a tiszteletadók. 
– Nem egyszerű ünnep ez. Nehezebb hozzá kulcsot találni, mint más történelmi pillanatokhoz. ...

   2025.10.24.
A munkából még mindig meg lehet élni

Milutinovity Attila oromi termelő még 2009-ben kiérdemelte a dohánybajnok elismerő címet, akkor ugyanis ő adta át a legtöbb és kiváló minőségű burley típusú dohányt a JTI vállalatnak. Akkoriban nyolc hold jó oromi földbe palántálta a növényt, mára pedig csak az változott, hogy még nagyobb területen termel, de a minőség továbbra is kifogástalan. Ahogy Attila elmesélte, munka az aztán bőven van, és meg lehet belőle élni. A falu szélén lévő takaros házuk ...

   2025.10.23.
Felnőttoktatás Horgoson korszerű eszközökkel

A második generáció kezdte meg az idén ősszel a tanulmányait Horgoson a felnőttoktatásban. Idén 52 tanuló jár a helybeli Fészek napközibe, hogy esti tagozaton fejezze be az általános iskolát. Diákok nemcsak Horgosról, hanem a környező településekről is érkeznek. A tartományi oktatási titkárság támogatásának köszönhetően mostantól korszerű digitális eszközök segítik a tanítást.   
Gulyás Oldal Anitát, a horgosi Kárász Karolina Általános ...

   2025.10.23.
A méhek megtartásának kilátástalan helyzete

A magyarkanizsai Nektár Méhészegyesület meghívására Dr. Hegedűs Dénes, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai elnökhelyettese tartott előadást a városháza dísztermében. A méhészeti témák mellett, szót ejtett a mezőgazdasági termelők felelősségvállalásáról is.  
Dr. Hegedűs Dénes hosszú és részletes előadásában azokra az extrém környezeti változásokra is kitért, amelyek a méhlegelőket érintik. Rámutatott, hogy a méhek ...

   2025.10.23.
Dömötörözés Ilonafalván

Magyarkanizsa község kis települése, Ilonafalva két nagy rendezvényt tudhat magáénak. Az egyik a juhászok találkozója, a másik pedig a behajtási ünnep. Mindkettőre igény mutatkozik, és nagy a látogatottsága, többen jönnek el ezekre a rendezvényekre, mint amennyien a faluban laknak. Legutóbb múlt vasárnap telt meg a Járás emberekkel, valamint jószággal is, hisz másodszor tartották meg a Behajtási Ünnepet és Csikósfesztivált, amely kezdetben Tóthfaluban zajlott, ...

 
Keresés
 

   2015.02.02.
Vallomások a művészetről

Február 8-án az Art Caféban 17.00 órakor folytatódik a Vallomások a művészetről c. sorozat a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi és a Színházművészeti Tagozatok művészeinek közreműködésével a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár szervezésében.

Támogatók: a Magyar Művészeti Akadémia, Magyarkanizsa község és az Égtájak Egyesület.

Vendégek: Ferdinandy György, író és Ráckevei Anna, színművész

Ferdinandy György (Georges) (Budapest, 1935-) író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár.

A francia írószövetség és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja. A MMA tagja.

Középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte el. 1954-1956 között a Fővárosi Autóbuszüzemben dolgozott. 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová csupán néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. A forradalom leverése után elhagyta az országot és többedmagával Franciaországtól kért menedéket. 1956-1964 között Franciaországban kőműves, orosz fordító és könyveladó volt. 1957-1969 között a strasbourgi Dijoni Egyetem hallgatója volt. 1959-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964-1976 között a Puerto Ricó-i Egyetem tanára. 1964-1970 között a Szomorú Vasárnap című irodalmi lap kiadója volt. 1976-1985 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa volt.

Művei /válogatás/: Le seul jour de l'année (elbeszélések, 1967), L'oeuvre hispanoaméricaine de Zs. Remenyik (1969, 1975)

A mosoly albuma (elbeszélések, 1982), Mamuttemető. Magyarok a trópusokon (kisregény, 1982)

Az elveszett gyermek (elbeszélések, 1984), A vadak útján (elbeszélések, 1986), Szerecsenségem története (regény és elbeszélés, 1988), Furcsa, idegen szerelem (válogatott elbeszélések, 1990), A francia vőlegény (elbeszélése, 1993), Távlattan (vadnyugati glosszák, riportok, kritikák, 1994), Az amerikai telefon (elbeszélések, 1996), Entre chien et loup (elbeszélések, 1996), Könyvészeti jegyzetek. 1959-1996 (1996)

Egy régi placc (elbeszélések, 1999), Hát ennyi (elbeszélések, 1999), Chronique d'un retour (elbeszélések, 1999), Gyönyörűen tudott fütyülni (elbeszélések, 2001), Vadnyugati tárcatár (2002), Robinson úr töprengései (beszélgetések, 2004), Szél ellen (lábjegyzetek, 2007), A bolondok királya (tényregény, 2008)

Csak egy nap a világ (novellák, 2008),

Díjai: Del Duca-díj (1961), Saint-Exupéry-díj (1964), Az Év Könyve-jutalom (1993), Krúdy Gyula-díj (2000), A nemzetközi PEN Club prózadíja (2000), A MAOE nagydíja (2006), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata, 2011)

Ráckevei Anna (Budapest, 1960-) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, 2013-tól a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója.

A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

1978-1981 között a Nemzeti Színház Stúdiósa volt. 1981-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1985-ben végzett. 1985-1989 között a Madách Színház, 1989-1991 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1991-1993 között szabadfoglalkozású színészként dolgozott, 1993-1997 között a Művész Színházban, illetve Thália Színházban játszott. 1997-ben a Kelemen László Színkör, 1998-ban az Új Színház tagja lett. 2002 és 2003 között a Nemzetibe tért vissza. 2006–tól a debreceni Csokonai Színház művésze. 2013. március 28-án Debrecen város közgyűlése a Csokonai Nemzeti Színház igazgatójává választotta.

Első filmszerepe az 1985-ben készült Bevégezetlen ragozás című tévéfilmben volt. Ismertebb filmszerepei: Tüske a köröm alatt (1988),  A három nővér (1991),  Könyörtelen idők (1992),  Vigyázók (1993), Szomorú vasárnap (1999)

A neves magyarországi művészeket jeles beszélgetőtársak kérdezik: Pécsi Györgyi, József Attila-díjas kritikus, Léphaft Pál és Bicskei Zoltán

A belépés díjtalan. Helyfoglalás ajánlott: 024-415-0370



Letöltés: Vallomások a művészetről: Beszélgetőest a Magyar Művészeti Akadémia tagjaival az Art Caféban


http://pannonrtv.com/web/?p=185440