| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
 

   2015.02.02.
Vallomások a művészetről

Február 8-án az Art Caféban 17.00 órakor folytatódik a Vallomások a művészetről c. sorozat a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi és a Színházművészeti Tagozatok művészeinek közreműködésével a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár szervezésében.

Támogatók: a Magyar Művészeti Akadémia, Magyarkanizsa község és az Égtájak Egyesület.

Vendégek: Ferdinandy György, író és Ráckevei Anna, színművész

Ferdinandy György (Georges) (Budapest, 1935-) író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár.

A francia írószövetség és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja. A MMA tagja.

Középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte el. 1954-1956 között a Fővárosi Autóbuszüzemben dolgozott. 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová csupán néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. A forradalom leverése után elhagyta az országot és többedmagával Franciaországtól kért menedéket. 1956-1964 között Franciaországban kőműves, orosz fordító és könyveladó volt. 1957-1969 között a strasbourgi Dijoni Egyetem hallgatója volt. 1959-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964-1976 között a Puerto Ricó-i Egyetem tanára. 1964-1970 között a Szomorú Vasárnap című irodalmi lap kiadója volt. 1976-1985 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa volt.

Művei /válogatás/: Le seul jour de l'année (elbeszélések, 1967), L'oeuvre hispanoaméricaine de Zs. Remenyik (1969, 1975)

A mosoly albuma (elbeszélések, 1982), Mamuttemető. Magyarok a trópusokon (kisregény, 1982)

Az elveszett gyermek (elbeszélések, 1984), A vadak útján (elbeszélések, 1986), Szerecsenségem története (regény és elbeszélés, 1988), Furcsa, idegen szerelem (válogatott elbeszélések, 1990), A francia vőlegény (elbeszélése, 1993), Távlattan (vadnyugati glosszák, riportok, kritikák, 1994), Az amerikai telefon (elbeszélések, 1996), Entre chien et loup (elbeszélések, 1996), Könyvészeti jegyzetek. 1959-1996 (1996)

Egy régi placc (elbeszélések, 1999), Hát ennyi (elbeszélések, 1999), Chronique d'un retour (elbeszélések, 1999), Gyönyörűen tudott fütyülni (elbeszélések, 2001), Vadnyugati tárcatár (2002), Robinson úr töprengései (beszélgetések, 2004), Szél ellen (lábjegyzetek, 2007), A bolondok királya (tényregény, 2008)

Csak egy nap a világ (novellák, 2008),

Díjai: Del Duca-díj (1961), Saint-Exupéry-díj (1964), Az Év Könyve-jutalom (1993), Krúdy Gyula-díj (2000), A nemzetközi PEN Club prózadíja (2000), A MAOE nagydíja (2006), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata, 2011)

Ráckevei Anna (Budapest, 1960-) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, 2013-tól a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója.

A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

1978-1981 között a Nemzeti Színház Stúdiósa volt. 1981-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1985-ben végzett. 1985-1989 között a Madách Színház, 1989-1991 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1991-1993 között szabadfoglalkozású színészként dolgozott, 1993-1997 között a Művész Színházban, illetve Thália Színházban játszott. 1997-ben a Kelemen László Színkör, 1998-ban az Új Színház tagja lett. 2002 és 2003 között a Nemzetibe tért vissza. 2006–tól a debreceni Csokonai Színház művésze. 2013. március 28-án Debrecen város közgyűlése a Csokonai Nemzeti Színház igazgatójává választotta.

Első filmszerepe az 1985-ben készült Bevégezetlen ragozás című tévéfilmben volt. Ismertebb filmszerepei: Tüske a köröm alatt (1988),  A három nővér (1991),  Könyörtelen idők (1992),  Vigyázók (1993), Szomorú vasárnap (1999)

A neves magyarországi művészeket jeles beszélgetőtársak kérdezik: Pécsi Györgyi, József Attila-díjas kritikus, Léphaft Pál és Bicskei Zoltán

A belépés díjtalan. Helyfoglalás ajánlott: 024-415-0370



Letöltés: Vallomások a művészetről: Beszélgetőest a Magyar Művészeti Akadémia tagjaival az Art Caféban


http://pannonrtv.com/web/?p=185440