| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.04.26.
Horgoson gyönyörű és zamatos földieper érik

A horgosi Sárkány Mária és Mátyás családi házánál, nem messze a falu központjától gyönyörű, hatalmas földieprek érnek. A nemcsak a szemnek kellemes látványt nyújtó, hanem ízre is fenséges gyümölcsöt évek óta termelik és árulják otthonról. Már messziről szembetűnik a nagy hirdetőtábla és a stand, amelyre az ínycsiklandó és mutatós földieprek ki vannak pakolva. Így aki arrafelé jár, és szereti ezt az alacsony kalóriatartalmú és nagyon finom csemegét, ...

   2024.04.24.
Pályázhatnak támogatásokra a községbeli gazdák

A Magyarkanizsai Községi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Költségvetési Pénzalap programjának köszönve ebben az évben is több területen pályázhatnak a Magyarkanizsa községbeli gazdák. Az önkormányzat 8,5 millió dinárt látott elő erre. 
Magyarkanizsa községben már évekre visszamenőleg pályázhatnak az önkormányzat közreműködésével a termelők. Több kategóriában, például a földutak javítására, a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésére, ...

   2024.04.23.
Nagy érdeklődés a tervezett szakok iránt

Nyílt napot tartottak április 22-én a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban és a tangazdaságban. 
Az iskolának két szakiránya van, a műszaki és a mezőgazdasági, a diákok ezeken bejül három- illetve négyéves képzésekre jelentkezhetnek. 
Nagy volt az érdeklődés a középiskola által kínált lehetőségek iránt. Nem csak a környező településekről érkeztek pályaválasztás előtt álló fiatalok, hanem ...

   2024.04.19.
Tréfás tanári hangverseny Magyarkanizsán

A könnyedebb hangvételű előadás a magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola és az óbecsei Petar Konjović Alapfokú Zeneiskola tanárainak és diákjainak közreműködésével jött létre a magyarkanizsai Művészetek Háza színpadán. 
Nagy volt az érdeklődés a tréfás hangversenyre, amelyen a könnyedebb zenék mellett modernebb hangzású dallamok is felcsendültek. A színpadon közel 100 tanár és diák előadásában tekinthették meg a szórakoztató programot az érdeklődők. 

   2024.04.18.
A cselgáncs öt évtizede

A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.


A későbbiekben a két ...

 
Keresés
 

   2015.02.02.
Vallomások a művészetről

Február 8-án az Art Caféban 17.00 órakor folytatódik a Vallomások a művészetről c. sorozat a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi és a Színházművészeti Tagozatok művészeinek közreműködésével a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár szervezésében.

Támogatók: a Magyar Művészeti Akadémia, Magyarkanizsa község és az Égtájak Egyesület.

Vendégek: Ferdinandy György, író és Ráckevei Anna, színművész

Ferdinandy György (Georges) (Budapest, 1935-) író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár.

A francia írószövetség és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja. A MMA tagja.

Középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte el. 1954-1956 között a Fővárosi Autóbuszüzemben dolgozott. 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová csupán néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. A forradalom leverése után elhagyta az országot és többedmagával Franciaországtól kért menedéket. 1956-1964 között Franciaországban kőműves, orosz fordító és könyveladó volt. 1957-1969 között a strasbourgi Dijoni Egyetem hallgatója volt. 1959-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964-1976 között a Puerto Ricó-i Egyetem tanára. 1964-1970 között a Szomorú Vasárnap című irodalmi lap kiadója volt. 1976-1985 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa volt.

Művei /válogatás/: Le seul jour de l'année (elbeszélések, 1967), L'oeuvre hispanoaméricaine de Zs. Remenyik (1969, 1975)

A mosoly albuma (elbeszélések, 1982), Mamuttemető. Magyarok a trópusokon (kisregény, 1982)

Az elveszett gyermek (elbeszélések, 1984), A vadak útján (elbeszélések, 1986), Szerecsenségem története (regény és elbeszélés, 1988), Furcsa, idegen szerelem (válogatott elbeszélések, 1990), A francia vőlegény (elbeszélése, 1993), Távlattan (vadnyugati glosszák, riportok, kritikák, 1994), Az amerikai telefon (elbeszélések, 1996), Entre chien et loup (elbeszélések, 1996), Könyvészeti jegyzetek. 1959-1996 (1996)

Egy régi placc (elbeszélések, 1999), Hát ennyi (elbeszélések, 1999), Chronique d'un retour (elbeszélések, 1999), Gyönyörűen tudott fütyülni (elbeszélések, 2001), Vadnyugati tárcatár (2002), Robinson úr töprengései (beszélgetések, 2004), Szél ellen (lábjegyzetek, 2007), A bolondok királya (tényregény, 2008)

Csak egy nap a világ (novellák, 2008),

Díjai: Del Duca-díj (1961), Saint-Exupéry-díj (1964), Az Év Könyve-jutalom (1993), Krúdy Gyula-díj (2000), A nemzetközi PEN Club prózadíja (2000), A MAOE nagydíja (2006), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata, 2011)

Ráckevei Anna (Budapest, 1960-) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, 2013-tól a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója.

A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

1978-1981 között a Nemzeti Színház Stúdiósa volt. 1981-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1985-ben végzett. 1985-1989 között a Madách Színház, 1989-1991 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1991-1993 között szabadfoglalkozású színészként dolgozott, 1993-1997 között a Művész Színházban, illetve Thália Színházban játszott. 1997-ben a Kelemen László Színkör, 1998-ban az Új Színház tagja lett. 2002 és 2003 között a Nemzetibe tért vissza. 2006–tól a debreceni Csokonai Színház művésze. 2013. március 28-án Debrecen város közgyűlése a Csokonai Nemzeti Színház igazgatójává választotta.

Első filmszerepe az 1985-ben készült Bevégezetlen ragozás című tévéfilmben volt. Ismertebb filmszerepei: Tüske a köröm alatt (1988),  A három nővér (1991),  Könyörtelen idők (1992),  Vigyázók (1993), Szomorú vasárnap (1999)

A neves magyarországi művészeket jeles beszélgetőtársak kérdezik: Pécsi Györgyi, József Attila-díjas kritikus, Léphaft Pál és Bicskei Zoltán

A belépés díjtalan. Helyfoglalás ajánlott: 024-415-0370



Letöltés: Vallomások a művészetről: Beszélgetőest a Magyar Művészeti Akadémia tagjaival az Art Caféban


http://pannonrtv.com/web/?p=185440