| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.22.
Fényes Vince, tele pince - ködös Vince, üres pince

Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében. 
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak. 

   2026.01.21.
A Rómeó és Júlia Magyarkanizsán

 A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.  
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ...

   2026.01.21.
Drágább sertéshús, elégedetlen tenyésztők

Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak. 
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is. 
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően. 

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

   2026.01.19.
Túrós lepény készült az oromi Varázsfalatok kis konyhájában

Gyerekek voltak a főcukrászok, ők készítették el az édes finomságot. A programot a magyarkanizsai önkormányzat támogatta. 
Nagy volt a munka a hétvégén Oromon, ugyanis azok a gyerekek, akik részt vettek a helyi Varázsfalatok Egyesület blokknapján, most túrós lepényt készítettek. Mindenkinek megvolt a feladata, amíg kelt a tészta, addig szorgosan dolgoztak, az édes, túrós tölteléken. 
A Varázsfalatok Egyesület szervezésében már több alkalommal ...

 
Keresés
 

   2015.02.02.
Vallomások a művészetről

Február 8-án az Art Caféban 17.00 órakor folytatódik a Vallomások a művészetről c. sorozat a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi és a Színházművészeti Tagozatok művészeinek közreműködésével a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár szervezésében.

Támogatók: a Magyar Művészeti Akadémia, Magyarkanizsa község és az Égtájak Egyesület.

Vendégek: Ferdinandy György, író és Ráckevei Anna, színművész

Ferdinandy György (Georges) (Budapest, 1935-) író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár.

A francia írószövetség és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja. A MMA tagja.

Középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte el. 1954-1956 között a Fővárosi Autóbuszüzemben dolgozott. 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová csupán néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. A forradalom leverése után elhagyta az országot és többedmagával Franciaországtól kért menedéket. 1956-1964 között Franciaországban kőműves, orosz fordító és könyveladó volt. 1957-1969 között a strasbourgi Dijoni Egyetem hallgatója volt. 1959-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964-1976 között a Puerto Ricó-i Egyetem tanára. 1964-1970 között a Szomorú Vasárnap című irodalmi lap kiadója volt. 1976-1985 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa volt.

Művei /válogatás/: Le seul jour de l'année (elbeszélések, 1967), L'oeuvre hispanoaméricaine de Zs. Remenyik (1969, 1975)

A mosoly albuma (elbeszélések, 1982), Mamuttemető. Magyarok a trópusokon (kisregény, 1982)

Az elveszett gyermek (elbeszélések, 1984), A vadak útján (elbeszélések, 1986), Szerecsenségem története (regény és elbeszélés, 1988), Furcsa, idegen szerelem (válogatott elbeszélések, 1990), A francia vőlegény (elbeszélése, 1993), Távlattan (vadnyugati glosszák, riportok, kritikák, 1994), Az amerikai telefon (elbeszélések, 1996), Entre chien et loup (elbeszélések, 1996), Könyvészeti jegyzetek. 1959-1996 (1996)

Egy régi placc (elbeszélések, 1999), Hát ennyi (elbeszélések, 1999), Chronique d'un retour (elbeszélések, 1999), Gyönyörűen tudott fütyülni (elbeszélések, 2001), Vadnyugati tárcatár (2002), Robinson úr töprengései (beszélgetések, 2004), Szél ellen (lábjegyzetek, 2007), A bolondok királya (tényregény, 2008)

Csak egy nap a világ (novellák, 2008),

Díjai: Del Duca-díj (1961), Saint-Exupéry-díj (1964), Az Év Könyve-jutalom (1993), Krúdy Gyula-díj (2000), A nemzetközi PEN Club prózadíja (2000), A MAOE nagydíja (2006), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata, 2011)

Ráckevei Anna (Budapest, 1960-) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, 2013-tól a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója.

A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

1978-1981 között a Nemzeti Színház Stúdiósa volt. 1981-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1985-ben végzett. 1985-1989 között a Madách Színház, 1989-1991 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1991-1993 között szabadfoglalkozású színészként dolgozott, 1993-1997 között a Művész Színházban, illetve Thália Színházban játszott. 1997-ben a Kelemen László Színkör, 1998-ban az Új Színház tagja lett. 2002 és 2003 között a Nemzetibe tért vissza. 2006–tól a debreceni Csokonai Színház művésze. 2013. március 28-án Debrecen város közgyűlése a Csokonai Nemzeti Színház igazgatójává választotta.

Első filmszerepe az 1985-ben készült Bevégezetlen ragozás című tévéfilmben volt. Ismertebb filmszerepei: Tüske a köröm alatt (1988),  A három nővér (1991),  Könyörtelen idők (1992),  Vigyázók (1993), Szomorú vasárnap (1999)

A neves magyarországi művészeket jeles beszélgetőtársak kérdezik: Pécsi Györgyi, József Attila-díjas kritikus, Léphaft Pál és Bicskei Zoltán

A belépés díjtalan. Helyfoglalás ajánlott: 024-415-0370



Letöltés: Vallomások a művészetről: Beszélgetőest a Magyar Művészeti Akadémia tagjaival az Art Caféban


http://pannonrtv.com/web/?p=185440