| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
 

   2015.01.27.
Fizetős marad a Horgos–Röszke határátkelő

Mint ismeretes, az új magyarországi útdíjfizetési rendszerben január elsejétől a Horgos–Röszke határátkelőtől induló autópálya első 900 méteres szakasza is fizetőssé vált. Orbán Viktor kormányfő az újítás bevezetését követően a sajtónak nyilatkozva arra kérte a lakosságot, hogy mutassanak rá a rendszer hiányosságaira. Orbán szavai szerint az észrevételeket január 21-ével, szerdával bezárólag lehetett eljuttatni az illetékeseknek. Bár az volt a terv, hogy a magyar kormány január végén vizsgálja felül az autópálya-díjrendszer körül kialakult vitás kérdéseket, csütörtökön bejelentették ezzel kapcsolatos döntésüket. A magyarországi autópályák bizonyos szakaszain eltörölték a megyei matricát, a röszkei szakaszon azonban hatályban maradt ez a kötelezettség.

Így aki ezen a határátkelőn lép Magyarország területére és mondjuk Szegedre kíván eljutni, annak éves matricát kell kiváltania, amely 5 ezer forintba kerül. Ahogyan azt lapunk újságírója korábban megállapította, a magyar határ déli részén élőknek Szeged a második szülővárosuk. Azok, akik továbbra sem szeretnének fizetni, arra kényszerülnek, hogy kerülőúton jussanak el Szegedre. Egy horgosi családnak ez kilométerben és üzemanyagban is meglehetősen komoly többletet jelent. Arról nem is szólván, hogy a királyhalmi és a gyálai átkelőkön nem lehet 24 órán át közlekedni.

Ebből a megfontolásból a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a közelmúltban online aláírásgyűjtésbe kezdett. Nagyjából egy hét alatt közel 1 500 vajdasági kérte aláírásával Magyarország kormányától, hogy töröljék el a díjkötelezettséget a szóban forgó szakaszon. A VMDK képviselői az aláírásokat elektronikus formában először a magyar kormánynak továbbították, szerdán Óbecsén pedig nyomtatott formában Pintér Attilának, Magyarország belgrádi nagykövetének adták át.

Hasonló kezdeményezésre került sor Horgoson. Bacskulin István, a helyi közösség elnöke írásban juttatta el a helyiek nevében az autópályadíj eltörlésére vonatkozó kérelmet Semjén Zsoltnak, Magyarország miniszterelnök-helyettesének, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének. Lapunknak nyilatkozva Bacskulin elmondta, a levélben felvázolta, hogy pontosan mekkora terhet is jelent a határ menti régióban élő vajdasági magyaroknak, hogy a Horgos–Röszke határátkelőtől induló autópálya első 900 méteres szakasza is fizetőssé vált. Mindenfelé biztosítani kellene alternatív lehetőséget annak a polgárnak, aki választani szeretne autópálya, illetve nem fizetős útszakasz között, fűzte hozzá Bacskulin, mondván: a szóban forgó útszakaszon többé kerékpárral, gyalogosan és segédmotor-kerékpárral sem lehet közlekedni. Bacskulin sokat beszélgetett a horgosiakkal erről a témáról, elmondta, mindannyian felháborodtak.

– Ha Szegedre szeretnénk átutazni és nem akarjuk kifizetni a matrica árát, akkor vagy a királyhalmi, vagy a gyálai határátkelőn kell beutaznunk Magyarországra. Ezekkel azonban az a probléma, hogy nem tartanak egész nap nyitva, vagyis az utazók időhöz vannak kötve. A polgárok ezért kérték, hogy próbáljunk közbenjárni az ügyben – magyarázta Bacskulin.

Magyarkanizsa község nem kezdeményezte a rendszer módosítását, tudtuk meg a polgármester hivatalában. – Önkormányzatunk ebben a kérdésben nem vállalta fel a közvetítő szerepét, mert meggyőződésünk, hogy ezek a kérdések globális megoldást, magasabb szintű egyeztetést igényelnek – áll a dr. Bimbó Mihály hivatalából érkezett írásos válaszlevélben, amelynek folytatásában szintén a probléma komolyságát hangsúlyozzák.

– Magyarkanizsa község szinte minden települése Szeged természetes vonzáskörzetébe tartozik, ezért nem kis felháborodást váltott ki polgáraink körében annak a mintegy 900 méteres útszakasznak a fizetőssé tétele, amely a határátkelőtől az első lejáróig tart. A község lakosai közül sokan – elsősorban a horgosiak – nap, mint nap utaznak Szegedre, a nyári szezonban pedig kétségtelen, hogy hatalmas a forgalom ezen a távon a kedvelt mórahalmi és szegedi strandok miatt. Azok számára viszont, akik nem naponta, hanem esetleg havonta utaznak Szegedre, kétségtelen, hogy megterhelő az évi 5000 forintos útdíj. Ha csak azt a tényt véleményezzük, hogy fizetnünk kell az anyaországba való belépésünkkor, akkor mindenképpen felháborodásunknak kell hangot adnunk – fogalmaz Magyarkanizsa polgármestere.

Bővebben:




http://www.magyarszo.com/hu/2595/hetvege/121114/Eredm%C3%A9nytelen-kezdem%C3%A9nyez%C3%A9sek.htm