| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.06.
Középkori múlt nyomában a horgosi Templomdombon

Kardok, páncélok, középkori játékok és egy különleges szabadtéri szentmise idézte meg az Árpád-kor világát szombaton Horgoson. Az Árpád-kori örökségünk című családi délután résztvevői nemcsak a település egyik legrégebbi történelmi emlékét ismerhették meg közelebbről, hanem azt is megtapasztalhatták, milyen lehetett az élet évszázadokkal ezelőtt a Templomdomb környékén. A nap egyik legkülönlegesebb pillanata az volt, amikor a tatárjárás idején ...

   2026.10.06.
Szent Ferenc halálának 800. évfordulójára állítottak szobrot Martonoson

Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulója alkalmából plazmalemezből állíttattak fel szobrot a martonosi Szűz Mária Neve római katolikus templom kertjében. Október 4-én a katolikus egyház Assisi Szent Ferenc emléknapját ünnepli. 
Ünnepi szentmisén emlékeztek meg Assisi Szent Ferencről. Szent Ferenc a ferences rend alapítója, akit az egyszerűség, a szegénység, a béke és a természet iránti szeretet példaképeként tisztelnek. A mise után felavatták ...

   2026.10.05.
Az aszályhoz alkalmazkodó kukoricatermesztésről tanultak a diákok

A 21. Nemzetközi Kukoricafesztivál keretében a kukoricatermesztésről tartottak szakelőadást a diákoknak, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont szervezésében az intézmény tangazdaságában.  
A kukoricatermesztés vidékünkön kritikussá vált az évek óta tartó aszály miatt, és ebből kifolyólag takarmánybázisként sem számítható alapvető takarmánynak, mint korábban. A kutatócsoportok alternatív megoldásokat ...

   2026.10.05.
A kukoricáé volt a főszerep Magyarkanizsán

Kukoricajátékokkal, kukoricából készült ételekkel, kirakodóvásárral és népzenével várták az érdeklődőket a hétvégén a 21. Nemzetközi Kukoricafesztiválon, Magyarkanizsán. Az eseményt a Tisza Néptáncegyesület szervezte. A cél a hagyományok éltetése és a népzene, néptánc értékeinek bemutatása. 
Tánccal és közös énekléssel csalogatták ki a néptáncosok a helyieket a Városháza előtti kis parkba, ahol számos program várta a kilátogatókat. ...

   2026.10.05.
Nem árulták el a receptet!

Az országos ajvárfőző karavánba Magyarkanizsa község is bekapcsolódik minden évben, így idén is. A verseny Velebiten lelt otthonra, ahol a lakosság túlnyomó része líkai származású, és őrzik hagyományaikat. Hogy milyen recept szerint készítik a paprikakrémet, azt viszont nem lehetett megtudni egyik résztvevő csapattól sem. Szombaton már délelőtt serényen sütötték a gyönyörű paprikákat, zacskóba helyezték azokat, hogy könnyebben meg lehessen tisztítani ...

 
Keresés
 

   2026.09.07.
Bartók Béla nyomában

A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok részeként szombat délután ünnepelni gyűlt össze a közösség a horgosi Órás Villánál. Bartók Béla 120 éve járt ezen a vidéken, valószínűleg épp az ő lábnyomában lépdeltek azok, akik azért érkeztek Horgosra, hogy megemlékezzenek arról a neves dátumról, amikor a híres zeneszerző, népdalgyűjtő éppen itt jegyzett le dallamokat. A születésének 145. évfordulója is mostanra esik, illetve az is, hogy húsz éve került fel az emléktábla a villára, mely a Halász család tulajdona.  Az Órás Villa Polgári Egyesület és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezésében ezúttal is színvonalas programmal készültek Bartók-dallamok az Órás Villa kertjében elnevezéssel. 
A megjelenteket Halász György, a horgosi Órás Villa Polgári Egyesület elnöke köszöntötte, aki gondolatban és szavakkal visszatért a múltba, és elmesélte, hogy az épület a felesége szüleié volt, akik Brauswetter Ottó híres szegedi órásmester feleségétől vásárolták meg azt. A villa nem csak szecessziós építészeti értéke miatt különleges. Amikor Bartók Béla a közeli Kamrás erdőt járta, ezen a vidéken közel negyven népdalt jegyzett fel. 


– Mint családi örökséget, 1980-ban kaptuk meg, romos állapotában, és a későbbiekben tataroztuk. Dr. Papp György egyetemi tanártól tudtam a történetet, hogy az ő nagyanyja 1906-ban énekelt itt Bartók Bélának. Valaha egy nagy szőlőskert volt itt, ahol sok fiatal lány dolgozott, köztük Szaniszló Matild, aki akkor 18 éves korában énekelte Bartóknak azokat a népdalokat, amiket aztán ő feljegyzett – emlékezett vissza Halász György. 


Az ünnepi műsort Tilinkó Luca népdalénekes nyitotta meg a Himnusszal, és a továbbiakban is sorjáztak a művészek. Kávai Réka zongorán játszott, Csonka Katica Ilonka, Nikolić Varga Jelena és Szántó Viktória, a Köcsög zenekar, a horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület népművészei, akiket a Sulyom tamburazenekar kísért, továbbá a horgosi származású Balázs Piri Soma is elkápráztatta a közönséget zongorajátékával. 


Ünnepi beszédet Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke mondott, melyben hangsúlyozta, hogy a közösséget, nem csak a jelen kor emberei alkotják, hanem azok is, akik már nem élnek, és azok is, akik még ezután jönnek. 


– Bartók Béla az egyetemes zeneirodalom és a magyar művelődéstörténet egyik legfontosabb és legjelentősebb alkotója, zeneművésze, a zeneművészet óriása. Az ő életében tetten érhetjük azt a számunkra rendkívül fontos és jelentős tulajdonságot, hogy akkor tudnak születni jelentős, az univerzumra kiható univerzális értékű műalkotások, amikor a művész visszatekint a tiszta forráshoz, vagyis ebben az esetben a népdalhoz, a népdal tisztaságához. Ebből a tiszta forrásból emelte fel azokat az értékeket, amelyeket beépített a saját klasszikus művészetébe. A Brauswetter-villa is a szecesszió, a historizmus jegyében született. A kiemelkedő csúcsíveket, az indákra emlékeztető ácsmegoldásokat vagy a klasszikus ablakkereteket látva megállapítható, hogy a múlt, a hagyomány jelentős mértékben meghatározza ennek a tájnak, a kultúrának, a magyar hagyománynak a fontosságát. Bartók Béla horgosi gyűjtése pedig kiváló példája annak, hogy egy zseniális alkotóművész ebben a periferiális világban hogyan találja meg azt az értéket, melyet összegyűjt, kutat, és épít egy jelentős alkotói opust – mondta többek között Hugyik Richárd. 


A megemlékezés végén elhelyezték a tisztelet virágait is az emléktáblánál. Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának nevében Veres Péter konzul, a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Hugyik Richárd, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében Kónya Róbert parlamenti képviselő és Újvári Zsombor, Magyarkanizsa Községi Képviselő-testületének elnöke, míg Magyarkanizsa önkormányzata képviseletében Fejsztámer Róbert Magyarkanizsa község polgármestere és Dávid József tanácstag koszorúztak. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet részéről Kormányos Gyöngyi igazgató, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nevében Sutus Áron elnök és Sós Nóra elnökségi tag, valamint Brezovszki Roland szakmunkatárs helyezték el a koszorúkat. Horgos Helyi Közösség Tanácsának nevében pedig Balázs Piri Gábor és Valkovics Gábor koszorúztak, miközben lágy tárogatódallamok szólaltak meg Baráth László zeneművész jóvoltából. 


Bővebben: 

 




Bartók Béla nyomában

Bartók-dallamok Horgoson