Két magyarkanizsai díjazottja is van idén a Magyar Életfa Díjnak! A délvidéki központi ünnepség keretében Losoncz Piroska és Tóth Vilmos vették át a vajdasági magyar kultúra egyik legjelentősebb kitüntetését. A Pannon RTV így tudósított az eseményről: 
Aranyplakett díjjal ismerték el Szili Katalin magyar miniszterelnöki főtanácsadó munkáját, de díjazták a vajdasági magyar művelődésszervezők és kultúrmunkások tevékenységét is, illetve kiosztották a 2025-ös év legszebb vajdasági magyar könyveit. 
A VMMSZ plakettjével jutalmazták Papp Mária közösség- és művelődésszervezőt, Szerda András népdalkörvezetőt, közösségszervezőt, öntevékeny néprajzkutatót, Táborosi László helytörténészt, Valka Károly közösségszervezőt és közösségépítőt, valamint a verseci Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesületet. 
Magyar Életfa-díjjal ismerték el Losoncz Piroska magyarkanizsai zenepedagógus, karnagy, Tóth Vilmos építész, Várady Tibor jogtudós, író, egyetemi tanár, akadémikus, valamint Zuberec Vera hímző, népi iparművész munkásságát. 
Sutus Áron, a VMMSZ elnöke elmondta: „Prof. dr. Várady Tibor jogtudós, akadémikus, akinek megannyi mindent köszönhet a vajdasági magyar nemzeti közösség, illetve a nemzeti tanácsi törvény kidolgozáson át az ösztöndíj alapot, amelyet ő hozott létre, itt is az utánpótlás szülőföldön marasztalása, az ő hitvallása és az ő célja, életútja, ez az, ami igazán kikövezi.” 
A politikában eltöltött 25 év legszebb lezárásának nevezte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, hogy munkásságáért a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség életműdíját, az Aranyplakettet vehette át. A díj amellett, hogy megtiszteltetés, felelősséget is jelent, egyfajta elköteleződést, hogy a jövőben is a magyar közösséget kell szolgálnia – húzta alá. 
Szili Katalin kitért arra is, hogy Szerbia példaként szolgálhat más szomszédos országok számára is, hiszen például Szerbiában alkotmány mondja ki az itt élő nemzeti közösségek egyenjogúságát, a kisebbségi egyenjogúságot: 
„A vajdasági magyarság által kiküzdött, megküzdött kulturális autonómia, ami más tipizálások szerint egy széleskörű adminisztratív autonómiát is jelent, hiszen oktatás, kultúra, média, finanszírozás kérdéseiről önállóan dönt a Magyar Nemzeti Tanács. Ez példaértékű a Kárpát-medencében. Példaértékű több okból. Egyrészt sikerült olyan dolgokat kivívni, mint amilyen például a részarányos foglalkoztatás, amit, ha az ember Erdélyben, Felvidéken, no pláne Kárpátalján járt, fontos példaként említeni.” 
2025 szeptemberében kezdődött el a szerb-magyar kulturális évad, azóta számos program valósult már meg. A visszajelzések pedig fantasztikusak – hangsúlyozta Kiss-Hegyi Anita magyar kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár.: 
„A magyar-szerb kulturális kapcsolatok, és nem csak a kulturális kapcsolatok, a politikai kapcsolatok, a gazdasági kapcsolatok rendkívül jók most, és korábban is nagyon jók voltak, hiszen a két népnek egy közös történelme is van már, és mondhatni, hogy tényleg barátok vagyunk, mert ez egy nagyon fontos számunkra, hogy minél több ponton kapcsolódjunk egymáshoz, és az évad egyébként ennek csak a megerősítése a rendezvényeink által, és azt érezzük, hogy a közösségek találkozása az évad során egyébként igen, a vajdasági magyarokkal közösen, a magyarországi szerb közösséggel, és természetesen Szerbia más pontjain is ott vagyunk.” 

Bővebben: