| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A magyarkanizsai Partizan Atlétikaklubban télen sem áll meg a munka. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tornatermében mintegy 60 gyermek edz szorgalmasan Rekecki Petra és Pósa Tamás edzők, valamint Mészáros Kornél klubelnök és edző irányításával. A sportegyesület hamarosan rekortánborítású atlétikai pályát kap, melynek köszönhetően nemcsak a feltételek javulnak a klubban, hanem a versenyek szervezéséből is kivehetik a részüket.
Az ...
|
|
|
Szombaton, március 7-én ismét megtelt az oromhegyesi Faluház olyan emberekkel, akiknek fontosak a hagyományok, a népművészet és a magyar kultúra. A XXXVIII. Gazdag ág, hagyományos, nagy múltú rendezvényt az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte meg, nagy sikerrel, hisz az egész magyarkanizsai községből érkeztek csapatok, illetve Hajdújárás és Ludas is bekapcsolódott a rendezvénybe.
A szemle öt teljesítendő feladatból ...
|
|
|
Tudásunkkal kézen fogva a közösségekért – ez az anyaországi A Szakkör mottója. A program már évek óta folyik, és Magyarkanizsán mindig nagy érdeklődés övezi a különféle régi mesterségek újratanulását. Erről szól valójában a program, és természetesen arról is, hogy a hagyományaink megőrzése, újratanulása és továbbadása mellett a résztvevők minden egyes alkalommal közösségben vannak, összekovácsolódnak. Már-már a régi korok szellemét idézi ... |
|
|
Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ... |
|
|
A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak.
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is.
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően.
„Az eladás az szinte minden héten másmilyen áron van, nagyon siralmas az állapot. Jelenleg én, amit hallottam, az 340 dinár. De az elmúlt hetekben 270-280-ért tudtuk értékesíteni őket.
Legalább 400 dinár az, amiért kifizetődő lenne.”
A malachús iránt a kereslet változó, az ünnepi időszakokban nagyobb az érdeklődés, így volt ez most is. Viszont a malacokkal foglalkozók esetében az is kihívást jelent, hogy addig értékesítsék az állatot, amíg az nem éri el a 20 kilogrammos súlyt - magyarázta Szabó József.
„Az ünnepek előtt nem igazán nagy volt a kereslet. Most, újév utánra, valószínűleg csak elfogyott az mennyiség, ami az újévre volt. A szerb újévre, és ahogy most voltak a szlavák, újra lett kereslet, az ár is megmozdult, a 310 dináros kilogrammonkénti árral kicsit jobban keresték.”
A hízó tekintetében is hasonló a helyzet. Észak-Bácskában a hízó kilogrammonkénti ára 160-200 dinár körül mozog. A szerb közmédia műsorában Žarko Gelatin agrárközgazdász elmondta, az alacsony felvásárlási ár a nagy mennyiségű behozatali sertéshúsnak tudható be.
„Az a probléma, hogy ezekkel az árakkal a hizlalók gyakorlatilag veszteségesek. Az az ár, ami kielégítené az állattenyésztők, azaz a hizlalók kritériumait, az 280-300 dinár között lenne, és akkor lenne rajta hasznuk is. A 250-260 dináros árral, ahogy mondják, a pozitív nullán vannak.”
A szakértő a kevesebb behozatali sertéshúsban és az állattenyésztők további támogatásában látná a megoldást.
Bővebben:
Drágább lett a sertéshús a boltokban, a gazdák azonban továbbra is elégedetlenek
|
|
|
|
|
|
