| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ... |
|
|
Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak.
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is.
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően.
|
|
|
Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ... |
|
|
Gyerekek voltak a főcukrászok, ők készítették el az édes finomságot. A programot a magyarkanizsai önkormányzat támogatta.
Nagy volt a munka a hétvégén Oromon, ugyanis azok a gyerekek, akik részt vettek a helyi Varázsfalatok Egyesület blokknapján, most túrós lepényt készítettek. Mindenkinek megvolt a feladata, amíg kelt a tészta, addig szorgosan dolgoztak, az édes, túrós tölteléken.
A Varázsfalatok Egyesület szervezésében már több alkalommal ... |
|
|
Főleg a kisebb családi gazdaságok számára. A szárazság, az alacsony felvásárlási árak és a támogatások késése bizonytalanságot okoz a gazdák számára.
A juhtenyésztés is osztozik az állattenyésztői ágazat általános válságában. Magyarkanizsa községben generációk óta foglalkoznak juhok tenyésztésével.
Ilonafalván közel ötszáz merinó juhot nevel Fehér Csaba és családja. Az idei év azonban különösen nehéz lesz számukra: ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak.
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is.
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően.
„Az eladás az szinte minden héten másmilyen áron van, nagyon siralmas az állapot. Jelenleg én, amit hallottam, az 340 dinár. De az elmúlt hetekben 270-280-ért tudtuk értékesíteni őket.
Legalább 400 dinár az, amiért kifizetődő lenne.”
A malachús iránt a kereslet változó, az ünnepi időszakokban nagyobb az érdeklődés, így volt ez most is. Viszont a malacokkal foglalkozók esetében az is kihívást jelent, hogy addig értékesítsék az állatot, amíg az nem éri el a 20 kilogrammos súlyt - magyarázta Szabó József.
„Az ünnepek előtt nem igazán nagy volt a kereslet. Most, újév utánra, valószínűleg csak elfogyott az mennyiség, ami az újévre volt. A szerb újévre, és ahogy most voltak a szlavák, újra lett kereslet, az ár is megmozdult, a 310 dináros kilogrammonkénti árral kicsit jobban keresték.”
A hízó tekintetében is hasonló a helyzet. Észak-Bácskában a hízó kilogrammonkénti ára 160-200 dinár körül mozog. A szerb közmédia műsorában Žarko Gelatin agrárközgazdász elmondta, az alacsony felvásárlási ár a nagy mennyiségű behozatali sertéshúsnak tudható be.
„Az a probléma, hogy ezekkel az árakkal a hizlalók gyakorlatilag veszteségesek. Az az ár, ami kielégítené az állattenyésztők, azaz a hizlalók kritériumait, az 280-300 dinár között lenne, és akkor lenne rajta hasznuk is. A 250-260 dináros árral, ahogy mondják, a pozitív nullán vannak.”
A szakértő a kevesebb behozatali sertéshúsban és az állattenyésztők további támogatásában látná a megoldást.
Bővebben:
Drágább lett a sertéshús a boltokban, a gazdák azonban továbbra is elégedetlenek
|
|
|
|
|
|
